Mészáros Ernő

Mészáros Ernő (Budapest, 1935. április 12. –) Széchenyi-díjas magyar meteorológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A légkörfizika és a levegőkémia neves kutatója. 1976 és 1990 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete igazgatója.

Mészáros Ernő
Született	1935. április 12. (89 éves) Budapest,
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	meteorológus, egyetemi tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1957, meteorológia)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1979) Széchenyi-díj (1998)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1953-ban a József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd 1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán meteorológus diplomát szerzett. 1961-ben védte meg egyetemi doktori értekezését.

Diplomájának megszerzése után 1992-ig különböző beosztásokban az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa volt. 1971-től a Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézetének igazgatóhelyetteseként, 1976 és 1990 között igazgatójaként dolgozott. 1990 és 1992 között tudományos tanácsadó, majd 1992-től 2005-ös nyugdíjazásáig, a Veszprémi (jelenleg Pannon) Egyetem egyetemi tanára volt. Közben az MTA–VE Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője. 2005-ben emeritálták. 2004–2005-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal kutatott.

Kandidátusi értekezését 1966-ban, akadémiai doktori értekezését 1970-ben védte meg. 1972-től az MTA Meteorológiai Bizottságának tagja, amelynek több éven át elnöke volt. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben rendes tagjává választották. 1992 és 1999 között a Földtudományok Osztálya, 2002 és 2008 között a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnöke volt, előbbi tisztségében az MTA elnökségében is részt vett. 1994 és 2000 között a Magyar Akkreditációs Bizottság plénumában vett részt, illetve a Föld- és Környezettudományi Szakbizottságát vezette.

1976-tól 1994-ig a Meteorológiai Világszervezet környezeti konzultánsa, a légszennyeződés-mérési nemzetközi iskola vezetője. Több éven át neves nemzetközi folyóiratok (Időjárás, Tellus, Atmospheric Environment, Journal of Atmospheric Chemistry, Atmosphérique Pollution) szerkesztőbizottságának tagja. Az Academia Europaea tagja, a Nyugat-bretagne-i Egyetem díszdoktora.

Munkássága

Kutatási területei a levegőkémia, különös tekintettel a légköri aeroszol részecskék kémiai tulajdonságaira és környezeti hatásaira.

Különböző légkori nyomanyagok magyarországi, európai, valamint globális körforgalmát tanulmányozta. Ezen belül különös tekintettel foglalkozott a kénvegyületekre és az aeroszol részecskékre. Utóbbi részecskék környezeti hatásának, felhőképződési, illetve éghajlati vizsgálatai segítettek szerepük tisztázásához. Tudományszervezési eredménye a levegőkémiai kutatások magyarországi bevezetése és meghonosítása.

Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései

• Akadémiai Díj (1979)
• Pro Natura emlékérem (1987)
• Schenzl Guidó-díj (1995)
• Szent-Györgyi Albert-díj (1997)
• Széchenyi-díj (1998) – A hazai levegőkémiai kutatások elméleti és gyakorlati megalapozásáért, a Környezettudományi Akadémiai Elnöki Bizottságban kifejtett sokoldalú munkásságáért, továbbá tudományos monográfiáiért és kiemelkedő színvonalú oktató munkájáért.
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)

Főbb publikációi

• A levegőkémia alapjai (1977)
• Atmospheric Chemistry: Fundamental Aspects (1981)
• Fizikai meteorológia (társszerző, 1982)
• A légkör összetétele és az elemek biogeokémiai körforgalma : akadémiai székfoglaló : 1985. december 9. (1987)
• Atmospheric Particles and Nuclei (társszerző, 1991)
• Global and Regional Changes in Atmospheric Composition (1993)
• Fundamentals of Atmospheric Aerosol Chemistry (1999)
• A Föld rövid története (2001)
• A környezettudomány alapjai (2001)
• A város peremétől az akadémiáig (2003)
• Légkörtan. Környezettudományi és környezetmérnök hallgatók számára; VEK, Veszprém, 2003
• Levegőkörnyezet (társszerző, 2006)
• A levegő megismerésének története (2008)
• Környezettudomány. Az ember és a környezet kapcsolata. A környezettudomány legfontosabb fogalmai és értelmezésük (lexikon, 2010)
• A természettudományok rövid története; MTA Történettudományi Intézete, Bp., 2011 (Természettörténelem)
• Ózonháború (2013)
• Algainvázió (2015)
• Bozó László–Mészáros Ernő: A légtüneménytantól a káoszelméletig. Magyar meteorológiai bibliográfia; Országos Meteorológiai Szolgálat, Bp., 2015
• Az éltető semmi: a levegő. Légkörtudomány mindenkinek; Pannon Egyetemi, Veszprém, 2017
• A földi légkör története. Az atomoktól a különleges gázkeverékig; Akadémiai, Bp., 2018

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 867–868. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 745. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Életrajz és rövid publikációs lista a Mindentudás Egyeteme honlapján