Wikipédia

Módis László (református teológus)

(1903-1972) könyvtáros, református lelkész, teológiai tanár
Ez a szócikk a református teológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Módis László (egyértelműsítő lap).

Módis László (Gacsály, 1903. december 9. – Debrecen, 1972. április 14.) az Ószövetség és a sémi nyelvek kutatója, református lelkipásztor, könyvtárigazgató. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára és tanszékvezetője volt, könyvtárigazgató helyettes a Debreceni Egyetemi Könyvtárában, valamint a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatójaként működött. Vezérigéje az első zsoltárból vett „Mint folyóvíz mellé ültetett fa” (Zsolt. 1,3).

Módis László
Született1903. december 9.
Gacsály
Elhunyt1972. április 14. (68 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
HázastársaRózsa Katalin
Gyermekeikét gyermek:
Módis László, Módis Katalin
Foglalkozásareformátus lelkész, református teológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Módis László 1903. december 9-én született Gacsályban, Szatmárnémetitől 25 km-re fekvő kis településen. Szatmárnémetiben és Szegeden végezte középiskolai tanulmányait. 1924-től az akkor még Tisza István Tudományegyetemre járt Debrecenben, ahol a Hittudományi Karon szerzett diplomát 1828-ban. Itt lett segédlelkész is 1927 és 1929 között. Ezt követően az 1929-1930-as tanévet Bécsben töltötte, az ottani egyetem Bölcsésztudományi Karán tanult. Az 1924-ben alapított Collegium Hungaricum Bécs ösztöndíjprogram tagjaként a sémi nyelv tanulmányázásával töltötte a tanulmányi évét.[1] Tanulmányi évei alatt Csikesz Sándor debreceni teológiai professzor vette pártfogásába.

Hazatérése után Vésztőn végzett gyülekezeti szolgálatot 1930 és 1931-ben. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Rózsa Katalint, akitől két gyermeke született, László és Katalin. Budapesten folytatta lelkészi pályáját hitoktató segédlelkészként egy éven keresztül. Gyülekezeti munkásságával párhuzamosan a Budapesti Egyetem Bölcsésztudományi Karán tanult sémi filológiát és ókortörténetet. A debreceni egyetem Hittudományi Karán 1932-ben szerezte meg doktori oklevelét az Ószövetség tárgykörében.[2]

Doktori oklevele megszerzése után 1932 és 1935 között ismét segédlelkészként szolgált Debrecenben, illetve 1935-től 1945-ig vallástanárként.[3] Ezzel párhuzamosan 1929-től 1935-ig a Losonci Református Teológiai Szemináriumon oktatta az ószövetségi tantárgyakat. A Losonci Teológia volt az egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény az akkori Csehszlovákiában, ahol évente 2-3 hónapon át tanított Módis.[4]

1945 és 1950 között a Nemzeti Közoktatásügyi Minisztériumban tevékenykedett miniszteri tanácsosként, illetve a budapesti Csillaghegyi gyülekezet segédlelkésze volt,[5] majd az ötvenes éveket ismét Debrecenben töltötte.[3] Az egyetemi könyvtárnak lett igazgató helyettese 1951-ben.[6] Az egyetemnek végzett munkája után, 1959-ben ismét visszatért az egyházi berkekbe, a Debreceni Református Teológiai Akadémia Ószövetségi Tanszékétől kapott meghívást a tanszékvezetői feladatok ellátására, amit 1969-ig végzett. Ez alatt az idő alatt, 1961-től a Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatója is volt, mely posztot haláláig töltött be, mely 1972. április 14-én következett be.[3]

Munkássága szerkesztés

Módis László munkássága alapvetően két területen vizsgálható. Egyrészt mint lelkipásztor és teológiai tanár, a református felsőoktatásban végzett oktatói tevékenysége és kutatói munkája szempontjából, másrészt a Debreceni Egyetem Könyvtárának igazgatóhelyetteseként, illetve a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának igazgatójaként a város könyvtárainak fejlesztése nézőpontjából. Az alábbiakban ezen a két területen végzett munkássága kerül bemutatásra.

Teológiai és oktatói tevékenysége szerkesztés

Módis László 1932-ben szerzett doktori címet az Ószövetség tárgykörében, illetve 1959-től pedig tanszékvezetőként működött. Kutatói tevékenysége leginkább a prófétákra és a sémi nyelvekre összpontosult. Nagyhatású, iskolateremtő tanszékvezető egyetemi tanárként tekint rá vissza az utókor.[7]

Teológiai nézőpontjának kiindulási alapja: Isten igéjének teljes, tiszta, helyes megismerése volt.[7] Ezen alapokra építve, ószövetségi írásmagyarázóként kommentárokat írt a legtöbb prófétai könyvhöz. Korának tudományos fejlettségéhez mérten igyekezett foglalkozni többek között Zakariás próféta könyvével, Ezékiel próféta könyvével és Haggeus próféta könyvével. Ez utóbbi abból a szempontból jelentős, hogy a kor magyar nyelvű szakirodalmában kevés adat volt megtalálható erről a kisprófétai könyvről (az egyetlen teljes és részletes mű: Dr. Kecskeméthy István kommentárja 1915-ből[8]). Módis László a bevezetésben így fogalmaz: „Módszer tekintetében nem vehetünk fel valami egységes, még kevésbé egyetlen módszert, hanem a tárgyalandó anyagot a szükséghez képest más és más módszerrel vesszük vizsgálat alá. Így szerephez jut a filológiai, történeti, vallástörténeti, psychologiai (valláspsychologiai), irodalomtörténeti módszer egyaránt. Amennyiben pedig szükséges, más módszereket is igénybe veszünk.” Ebből alapvetően látszik az a fajta írásmagyarázati rendszer, amiben ő gondolkozott. Műveiben megpróbálta felvonultatni az addigi jelentősebb írásmagyarázók eltérő véleményét, és ahol lehetett, kifejezte egyetértését vagy ellenvetését. Igyekezett mindenből azt az oldalt kidomborítani, ami a Biblia jobb megértéséhez vezethette.[9] Ezen gondolatelv menetén barátaival nyomdát is vásároltak, ahol általuk írt kommentársorozatot akartak kiadni, ami azonban a világháború következtében meghiúsult.

Jelentős még a Malakiás könyvéről írt kommentárja, melyet a Jubileumi Kommentár sorozat számára írt, és amely a második kiadásban is megjelenhetett. A Jubileumi Kommentár első kiadásában emellett megjelent még Ezékiel könyvének és Zakariás könyvének kommentárja, valamint a Zsoltárok könyvéhez írt tömörebb magyarázata.[10]

Oktatására jellemző volt az egységes, átfogó gondolkozásmód szorgalmazása. De nem csak oktatott, hanem nevelt is keresztény szellemben. A nevelői munka háttere is érdekelte, hiszen vallásoktatóként mindennapos kapcsolatban állt az oktatási rendszerrel. 1936-ban vitát indított a vallásoktatás megreformálásáért.[11]

Könyvtárigazgatói tevékenysége szerkesztés

Annak ellenére, hogy az utókor jelentős könyvtárépítőként emlékezik vissza rá, amikor levélben felkérték Módist, hogy vállalja el a posztot, táviratban csak ennyit felelt: „Könyvtárügy nem érdekel. Módis.” Visszatekintve azonban azt mondható el, hogy minden kezdetleges érdektelensége ellenére, megszerette és magáénak érezte a könyvtárigazgatást. Nagyfokú precizitása és törekvése a múlt kincseinek megőrzésére, alkalmassá tették nemcsak a teológia művelésére, de a könyvtárosi pályára is.[12] Csikesz Sándor teológiai professzor mellett kezdett megismerkedni a könyvtártudományi ismeretekkel.[13]

Módis László érkezésekor a Debreceni Egyetemi Könyvtár korábbi, rossz állapotából való helyreállítása történt. Kollégái arra törekedtek, hogy mind szakmai, mind állományi szempontból a könyvtárhoz méltó színvonalat teremtsenek, így kérték fel Módis Lászlót is az együttműködésre.[14] Kezdetben az úgynevezett szakozó csoportban dolgozott, ahol az elsődleges feladata a bibliográfiák, ajánló bibliográfiák összegyűjtése, létrehozása volt. Az ekkor meginduló fejlődés következtében dolgozói létszámnövelés történt, és ez lehetővé tette az önálló osztályok szervezését. Módis László így 1954-ben a Tudományos Bibliográfiai Osztály osztályvezetője lett.[15] Elsődleges feladatának az összegzés tekintette, az egyetem alapításától kezdődően gyűjtötte egybe a korábbi oktatók publikációs listáját, és ezzel egy időben a Tisztántúli Bibliográfia adatgyűjtését is megkezdte. Tájbibliográfiai (helyismereti) törekvései azonban falakba ütköztek, elsősorban Bata Imre kritizálta az ellentmondásossága és a túlméretezettség miatti kivitelezhetetlensége okán.[16]

A bibliográfiai tudományos munkája mellett ő volt az első kutató, aki a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetével is mélyrehatóbban kezdett el foglalkozni, és megírta annak kezdeti időszakát. Módis László buzgón támogatta az együttműködést a Debreceni Egyetemi Könyvtár és a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára között, amely 1956-ban meg is valósult.[17] Ugyancsak ebben az évben lett a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettese, illetve az Országos Könyvtárügyi Tanács Bibliográfiai Szakbizottságának tagja.[6]

Igazgatóhelyettesként első feladatának az egyetem saját, önálló Kézirattárának létrehozását látta, melyet sikerrel hajtott végre 1957-ben. Emellett igyekezett a könyvtár tudományos szervezésével foglalkozni.[6]

Fontosabb művei szerkesztés

  • Zakariás próféta könyve, I. részlet, in: Theologiai Szemle 7 (1931), 308–362.
  • Zakariás próféta könyve, II. részlet, in: Theologiai Szemle 8 (1932), 387–404; különnyomatként megjelent azonos címmel in: Teológiai tanulmányok 19, Debrecen, 1932.
  • Rövid bibliai héber nyelvtan, in: Theologiai tanulmányok 31, Debrecen, 1933.
  • Izráel és Júda rövid története, Főiskolai jegyzet, Losonc, Teológia Önképző köre, 1935.
  • Vallástanításunk átalakítása, in: Lelkészegyesület 39 (1936), 25–27.
  • Vallástanítási kérdések. Adatok a debreceni ref. vallásoktatás történetéhez (Nem ref. iskolákban), in: Református Közélet 4 (1938), 41–45.
  • Haggeus próféta és könyve, I. részlet, in: Theologiai Szemle 15 (1939), 243–268.
  • Haggeus próféta és könyve, II. részlet, in: Theologiai Szemle 16 (1940), 285–312. különnyomatban megjelent azonos címmel in: Theologiai tanulmányok 63, Debrecen, 1940.
  • Isten idvezítő szeretete. Összefüggő üdvtörténet. Az általános iskolák V. osztályú ref. vallású tanulói számára, Budapest, 1949. (többszöri utánnyomás)
  • Bibliographia Universitatis Debreceniensis, in: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyve – 1953, Debrecen, 1954, 257–373; – 1954, Debrecen, 1955, 239-301. – 1955, Debrecen, 1956, 91–123.
  • Bibliographie der ungarischen Literatur des Heidelberger Katechismus 1563–1963, in: Tibor Bartha (szerk.): Der Heidelberger Katechismus in Ungarn, Budapest, 1967, 331–383.
  • Az Ószövetség nyelve, gondolkozása és irodalomtörténeti vonatkozásai, in: Bartha Tibor (szerk): Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata, I. kötet, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1978, 65–78.
  • A Zsoltárok könyvének magyarázata, in: Bartha Tibor (szerk.): Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata, II. kötet, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1978, 532–584.
  • Ezékiel próféta könyvének magyarázata, in: Bartha Tibor (szerk.): Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata, II. kötet, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1978, 737–778.
  • Zakariás és Malakiás próféta könyvének magyarázata, in: Bartha Tibor (szerk.): Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata, II. kötet, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1978, 857–874.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Benyik: Magyar Biblikusok Lexikona, 140.
  2. ↑ Kustár: Mint folyóvíz mellé ültetett fa, hátlap
  3. ↑ a b c Benyik: Magyar Biblikusok Lexikona, 141.
  4. ↑ Börzönyi¬–Kustár: Módis László, 169.
  5. ↑ Börzsönyi–Kustár: Módis László, 169.
  6. ↑ a b c Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 175.
  7. ↑ a b Börzsönyi–Kustár: Módis László, 170.
  8. ↑ Módis: Haggeus próféta és könyve, 243.
  9. ↑ Börzsönyi–Kustár, Módis László, 170.
  10. ↑ Börzsönyi–Kustár: Módis László, 170-171.
  11. ↑ Börzsönyi–Kustár: Módis László, 171.
  12. ↑ Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 166
  13. ↑ Börzsönyi–Kustár: Módis László, 172.
  14. ↑ Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 169.
  15. ↑ Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 170.
  16. ↑ Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 172.
  17. ↑ Juha–Szeszák: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, 174.

Szakirodalom szerkesztés

  • Benyik György: Magyar Biblikusok Lexikona, Szeged, JATEPress, 2016
  • Börzsönyi József – Kustár Zoltán: Módis László, in Ungvári János (szerk.): Pedagógusok Arcképcsarnoka 2003, Debrecen, Karácsony Sándor Neveléstörténeti Egyesület, 2003, 169-173.
  • Juha Enikő – Szeszák Ferencné: Szemelvények a Debreceni Egyetemi Könyvtár történetéből, Debrecen, DEENK Nyomda, 2009, 165-180.
  • Kustár Zoltán (szerk.): „Mint folyóvíz mellé ültetett fa…” emlékkötet Dr. Módis László professzor századi születésnapjának tiszteletére, Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2003, hátlap
  • Módis László: Haggeus próféta és könyve, Debrecen, 1940.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Módis_László_(református_teológus)&oldid=26887605”