Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

művészeti szervezet
(Művészeti Alap szócikkből átirányítva)

Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MAK) 1992-ben alapítványi, majd 1994-ben közalapítványi formában működő szervezet volt, melyet 2012-ben szüntettek meg.[1] Jogelődje a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (MNMA) (Budapest V. ker., Báthori utca 10.) volt, vagyonát és feladatait a 2011-ben létrehozott MANK Nonprofit Kft. vette át.[2]

Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány
A Szolnoki művésztelep alkotóháza 2008-ban
A Szolnoki művésztelep alkotóháza 2008-ban

Alapítva 1992
Megszűnt 2012
Jogelőd Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja
Jogutód MANK Nonprofit Kft.

TörténeteSzerkesztés

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány jogelődje, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja úgy jött létre, hogy az 1952-ben alakult Képzőművészeti Alap az Irodalmi- és Zenei Alappal egyesült, majd 1968-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja (MNMA) (Budapest V. ker., Báthori utca 10.) volt a neve (röviden Művészeti Alapnak nevezték).

Feladatköre, szervezeteSzerkesztés

Az alkotóművészek jogvédelme, anyagi juttatások (alkotói munkaelőleg, ösztöndíj, segély, nyugdíj) folyósítása. Kollektív műtermek és alkotóházak (Zsennye, Szigliget, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szolnok, Galyatető stb.) fenntartása.

1952-től 1983-ig vállalatokat is működtetett: Képzőművészeti Alap Kiadó (KAK), Iparművészeti Vállalat, Képzőművészeti Kivitelező- és Iparvállalat, Képcsarnok, GENERALART. 1983-ban MNMA mint vállalatokat üzemeltető közalapítvány államosítva lett, költségvetési intézménnyé vált, a vállalatok által termelt jövedelem a központi költségvetésbe folyt be. A MNMA mint költségvetési intézmény hozzájárult a Műcsarnok, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus fenntartásához, s az éves úgynevezett milliós műtárgyvásárlások fedezetének biztosításához.

1986-ban megszűnt a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, s megszűnt az egyedül a Képzőművészeti Alap Kiadó által kiadható képeslapok forgalmazásának terjesztési monopóliuma.

A rendszerváltás után a MNMA vagyona egyben maradt, nem az államé, hanem a művészek oszthatatlan tulajdona lett, e vagyon működtetésére létrehozta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) 1994-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt. Az Iparművészeti Vállalat átszervezéséből 39 kft. jött létre. A Képcsarnok Vállalatnak számos budapesti és vidéki galériája volt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Megszűnt a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány. Kultúra.hu (2012. ápr. 17.) (Hozzáférés: 2019. nov. 24.)
  2. Köszöntő. MANK (2014. dec. 31.) (Hozzáférés: 2019. nov. 24.)

ForrásokSzerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. 670. o. ISBN 963-8477-45-8

További információkSzerkesztés