Főmenü megnyitása

ME Könyvtár, Levéltár, Múzeum

A Miskolci Egyetem könyvtára

A Miskolci Egyetem könyvtára, hivatalos nevén Könyvtár, Levéltár, Múzeum (korábban Központi Könyvtár) az Egyetemváros központi helyén áll. 1966 és 1969 között épült Tolnay Lajos tervei szerint. A könyvtár egy kétszintes, lapos, hatalmas üvegfelületekkel beépített épületből és egy ehhez nyakrésszel kapcsolódó raktártömbből áll. A „főépület” földszintjén hivatali és üzemi helyiségek, a tanácsterem, a Selmeci Műemlékkönyvtár és egy könyvesbolt helyezkedik el, míg az emeletet szinte teljes egészében a mintegy 2700 m²-es olvasóterem foglalja el. Az épületben több jelentős képzőművészeti alkotás található: a földszinten Barcsay Jenő Beszélgetők című márványmozaikja, az olvasóteremben Domanovszky Endre Disputa című gobelinje, a Műemlékkönyvtár bejáratánál pedig régi selmeci professzorok mellszobrai. A könyvtárépület mellett, a keleti oldalon áll Vilt Tibor Vasmunkás című szobra, a nyugati oldalon pedig Kanizsai László napórát formázó OMBKE emlékoszlopa.

Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum
UniversityOfMiskolc Library 03.jpg
Korábbi nevek: Miskolci Egyetem Központi Könyvtár
Település Miskolc
Építési adatok
Építés éve 1966–1969
Tervező Tolnay Lajos
Elhelyezkedése
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum (Miskolc)
Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum
Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 49″, k. h. 20° 45′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 49″, k. h. 20° 45′ 56″
Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Egyetem
Könyvtár, Levéltár, Múzeum
témájú médiaállományokat.

A könyvtár gyakorlatilag az egyetem alapításával elkezdte működését: egyrészt az új tanszékek szükségszerűen azonnal elkezdték a könyvbeszerzéseiket, másrészt a Sopronból érkező oktatók, tanszékek hozták magukkal könyveiket. A könyvtár kezelését eleinte egy tanársegéd intézte, de hamar szakképzett könyvtáros, Várhegyi Miklós, majd Uhlmann Aladár vette át a feladatot. A könyvtárat az első időkben a Fráter György Gimnázium egyik tantermében helyezték el, csak 1952-ben költözött be az Egyetemvárosba, az E/3-as kollégiumba. Ettől sokkal jobb körülmények közé került a könyvtár 1959-ben, amikor beköltözött az A/1-es épület második emeletére. Az újonnan épült Központi Könyvtár 1969. augusztus 21-én nyílt meg az olvasók számára, akiket egy hatalmas és látványos olvasóterem fogadott, a szabadpolcokon mintegy 15 000 könyv és 400 folyóirat volt elhelyezve.

A könyvtár az eltelt évtizedekben sokat változott, amit egyfelől az egyetemen megjelent humán karok indukáltak, másfelől a könyvtári informatika megjelenése és egyre erősebb jelenléte. A nem műszaki karok (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar,ME Bölcsészettudományi Kar, ME Egészségügyi Kar, ME Bartók Béla Zeneművészeti Intézet) következtében kiszélesedett a könyvtár gyűjtőköre, megváltoztak a beszerzési arányok. A másik fontos változást a számítástechnika fokozatos bevonása volt, aminek révén a könyvtár összes szolgáltatását számítógépes rendszerek segítik.

Tartalomjegyzék

Egyetem létesítése MiskolconSzerkesztés

 
A „régi főépület”

1949. augusztus 19-ei dátummal jelent meg az 1949. évi 23. törvény, amely Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről rendelkezett Miskolcon. A törvény 1. paragrafusa így szól: „A felsőfokú műszaki szakemberképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet (továbbiakban: Egyetem) kell létesíteni.” A 2. §: „Az egyetem bánya- és kohómérnöki karra, valamint gépészmérnöki karra tagozódik.” A törvény augusztusban keletkezett, az oktatást pedig már szeptemberben el kellett kezdeni. A város az oktatás céljára a Fráter György Gimnáziumot, a mai Földes Ferenc Gimnáziumot biztosította az egyetem számára, kollégiumnak pedig egy szállodát. Az oktatás 1949. szeptember 18-án kezdődött meg egy közös fizikaórával, mindhárom kar hallgatói számára. Az egyetemi épületek tervezése is elkezdődött Janáky István vezetésével, 1950-ben pedig az építési munkálatok is a Dudujka-völgyben, az Avas és Miskolctapolca között.[1] Az építkezések előrehaladása lehetővé tette, hogy a teljes soproni kohómérnöki kar 1952-ben, majd 1959-ben a bányamérnöki kar is Miskolcra költözzön.[2]

A következő évtizedekben az egyetem „külső” főiskolai karokkal bővült (Dunaújváros, Kazincbarcika, Sárospatak), de ezek hosszabb-rövidebb időszak után leváltak az egyetemről, illetve a kazincbarcikai kar megszűnt. Nagy jelentőségű változás történt a Nehézipari Műszaki Egyetem életében, amikor megérkeztek a „humán” karok, és ezzel az egyetem klasszikus universitas lett, amit 1990-ben megváltozott neve is jelez: Miskolci Egyetem. 1981-ben indult el a jogi, 1987-ben a közgazdasági, 1992-ben pedig a bölcsészképzés. 1997-ben csatlakozott az egyetemhez Zenepalotában folyó zeneművészeti képzés, 2001-ben pedig elkezdődött az egészségügyi oktatás is. Mindezek mellett az egyetem hagyományos karai – a megváltozott ipari-gazdasági folyamatok következtében – folyamatos megújulásuk során részben profilt módosítottak és nevet is változtattak: ME Műszaki Anyagtudományi Kar, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar.[3]

Az egyetem könyvtáraSzerkesztés

A kezdeti évekSzerkesztés

Az egyetem létrehozásával a könyvtárat okiratilag ugyan nem alapították meg, de egyrészt az új tanszékek azonnal elkezdték könyvtáruk létrehozását és a könyvbeszerzéseiket, másrészt a Sopronból érkező oktatók, illetve tanszékek hozták magukkal gyűjteményeiket.[2] Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy a beszerzési igényeket megfelelően koordinálni kell, és ezzel a feladattal Sajó Istvánnét, a kémiai tanszék tanársegédét bízták meg. Gyorsan kiderült, hogy ez a feladat nem fér bele egy oktató munkaidejébe, azt egy főfoglalkozású könyvtárosra kell bízni. Az első szakképzett könyvtáros Várhegyi Miklós volt, aki 1950-től 1952-ig látta el a feladatot. Őt Uhlmann Aladár követte, aki addig a Miskolci Városi Könyvtárat vezette.[4] A könyvtár első gyűjtőköri leírását Várhegyi Miklós készítette el 1950-ben:[5]

  • 01 Bibliográfia, katalógusok
  • 02 Könyvtárügy, könyvtártan
  • 03 Általános enciklopédiák
  • 031 Műszaki, technikai és természettudományi lexikonok
  • 032 Szótárak, szakszótárak
  • 300 Társadalomtudományok aktuális kérdései
  • 50 Matematika, természettudományok egész területe
  • 600 Alkalmazott tudományokból:
  • 60 Közös kérdések
  • 62 Mérnöki tudományok, technika
  • 66 Kémiai technológia, kémiai iparok
  • 67 Mechanika, technológiai iparágak
  • 69 Építőipar

Ez a leírás kezdetben alkalmas volt a könyv- és folyóirat-beszerzés elindítására. A külföldi könyveket az IBUSZ könyvosztályán, a szovjet beszerzéseket a „Horizont” külkereskedelmi vállalaton keresztül lehetett intézni, emellett közvetlen (német, osztrák, francia, amerikai stb.) kapcsolatok is voltak. A belföldi beszerzések az akkor még működő magán-könyvkereskedők segítségével valósultak meg. Már 1949-ben 1088 könyvet szereztek be, 1950-ben 4304 darabot, 1955-ben 64 182-t, 1960-ban 126 119-et. A könyvtár beszerzési kerete az első teljes évben, 1950-ben meglepően nagy, 106 800 forint volt (egy akkoriban drágának számító angol nyelvű könyv ára 288 Ft volt). Az állomány növekedésében nagy ugrást jelentett, amikor 1959-ben, a soproni könyvtár megosztása révén 45 000 kötet került Miskolcra.[6] A könyvtár szakképzett személyzete, illetve annak hiánya hosszú ideig problémát jelentett, Várhegyi Miklós mellett például egyetlen kisegítő dolgozott. 1952-ben ötfős, 1959-ben pedig kilencfős volt a létszám, majd a soproni könyvköltöztetés miatt még további öt személyt kaptak. 1959-ban került a könyvtárhoz az első diplomás könyvtáros, Tóth Beáta személyében.[7]

A Központi Könyvtár fejlődéseSzerkesztés

Az egyetem könyvtára 1959 körül jutott el arra a pontra, amikor a három karú, 28 tanszékes egyetem számára a központi könyvtári funkciókat már csak nehezen tudta betölteni. Ennek számos oka közül Zsidai József, a könyvtár új vezetője három megoldandó pontot emelt ki: új könyvtárépület, hasznavehető könyvtári állomány, szakember-ellátottság. Az új könyvtári épület megépítésére ígéret volt, átadásának időpontja is megvolt: 1965. Az állománynövekedésben nagy szerepet kapott a nemzetközi kiadványcsere, 1960-ra már negyven ország 218 intézményével volt cserekapcsolatban a miskolci könyvtár. Emellett módosítottak a Központi Könyvtár és a tanszékek beszerzési arányain, és megerősítették a könyvtárközi kölcsönzést is. 1969-re az állomány elérte a 330 000 kötetet.[8] 1962-ben – a hatékonyság érdekében – lépéseket tettek egy működőképes könyvtári szerkezet kialakítására, és ez a folyamat 1969-re fejeződött be. Ekkor a struktúra az Igazgatóságból, a Gyarapítási és Feldolgozó Osztályból, az Olvasószolgálati és Tudományos Osztályból, a Folyóirat- és Különgyűjtemények Osztályból, a Tanszéki Könyvtárak Módszertani Csoportjából és a Gazdasági és Gondnoki Csoportból állt össze. Ezzel párhuzamosan javult a személyi ellátottság mennyiségi és főleg minőségi vonatkozásban is.[9]

A könyvtár az új épületbenSzerkesztés

 
A könyvtár épülete délnyugat felől, 1976-ban

Az egyetem létesítésekor a könyvtárat a Fráter György Gimnázium egyik tantermében rendezték be, ahonnan az 1952 novemberében költözött be az Egyetemvárosba, a már elkészült E/3-as kollégiumban kialakított 250 m²-es helyiségbe. Innen 1959-ben költözött sokkal jobb körülmények közé, az A/1-es épület második emeletére, egy körülbelül 800 m²-nyi területre. Itt már kialakíthattak önálló kölcsönzői részt, olvasótermet, külön raktárrészt és néhány irodahelyiséget is. A viszonylag kedvező körülmények ellenére már 1961-ban felmerült egy egyetemi könyvtárépület felépítésének gondolata. Az első építészeti tervek azonban nem voltak megfelelőek, ezért Zsidai József irányításával új tervezési programot állítottak össze az építészek számára. Tolnay Lajos építész ennek figyelembe vételével készíthette el a könyvtár terveit.[* 1][10]

A könyvtár helyszínéül az egyetem parkterületének olyan részét jelölték ki, ami jól megközelíthető a tanulmányi épületek és a kollégiumok felől is. Az építkezés 1966-ban kezdődött, és a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárát 1969. augusztus 21-én nyitották meg az olvasók előtt. A könyvtár egy kétszintes, lapos, hatalmas üvegfelületekkel beépített, látványos épület lett, amihez a nyugati oldalon egy vasbeton raktártömb csatlakozik. A „főépület” földszintjén helyeztek el bizonyos hivatali és üzemi helyiségeket, a tanácstermet, a Selmeci Műemlékkönyvtárat és egy könyvesboltot.[* 2] Az előcsarnok egyik falán Barcsay Jenő Beszélgetők című márványmozaikja kapott helyet. Az emeletet szinte teljes egészében a 2702 m²-es olvasóterem foglalja el.[* 3] Az olvasóterem egyik falán helyezték el Domanovszky Endre Disputa című hatalmas, 15×3 méteres gobelinjét.[* 4] A raktárépület hatszintes, 15 120 polcfolyóméterre, körülbelül 600 000 kötet (könyvek és folyóiratok) tárolására tervezték, de 1982-es alapítása után az Egyetemi Levéltár iratanyagát is itt helyezték el. 1969-ben a könyvtár több mint 300 000 kötettel rendelkezett, az évi gyarapodás hozzávetőleg 10 000 kötet és 2500 folyóirat volt.[11]

Az új könyvtárépületben javult a könyvtári szolgáltatások színvonala, a könyvtárosok számára a munkavégzés feltétele, rendeződött a helyigény, még a költségvetés és a személyi állomány is javult. Az új helyszín az olvasószolgálat számára adott a legtöbbet, az alapterület 13-szorosa lett a korábbinak. Az olvasóteremben mintegy 15 000 kötetet helyeztek el szabadpolcon, a szabadon használható folyóiratok száma 400 körül volt. Az olvasók 70%-a egyetemi hallgató és oktató, 30%-a külső olvasó volt. Az 1980-as évek közepén az évi beszerzés mintegy 13 ezer könyvből és 2200 folyóiratból és más dokumentumból állt. Az összállomány 500 000 könyvet és folyóiratot foglalt magában. Ekkor 430 olyan folyóirat volt, ami Magyarországon csak a miskolci könyvtárban volt fellelhető. A gyűjtőkör alaposan kibővült, mert a korábbi műszaki karokkal rendelkező egyetem nyitott a klasszikus értelembe vett universitas irányába, fokozatosan újabb humán karokkal bővült. E törekvés nyomán először 1981-ben a jogi intézet (1983-tól kar), 1987-ben a gazdaságtudományi kar jött létre. A későbbiekben a bölcsészettudományi, a zeneművészeti és az egészségügyi képzés is megjelent a oktatási palettán.[12]

A változások a könyvtár beszerzési arányain is meglátszottak. Az új beszerzéseinek alakulása 1979 után:[13]

Év Műszaki és természettudomány   Humán tudomány
1979 63% 37%
1984 52% 48%
1989 44% 56%
1989 17% 83%

Még a rendszerváltás utáni években, a gazdasági és társadalmi átalakulásokkal teli nehéz időszakban is nőtt a könyvtári állomány nagysága, emellett komoly számítástechnikai fejlesztések is történtek, bevezették a „Horizon” integrált könyvtári rendszert. Az állomány gyarapodására mindazonáltal erős negatív hatással volt a nagy borsodi iparvállalatok támogatásának és a kötelespéldány-szolgáltatás megszűnése, a belföldi és a nemzetközi cseretevékenység lecsökkenése. Gyarapodási forrást jelentettek azonban az ajándék révén beérkező könyvek, amiket intézményektől és magánszemélyektől kapott a könyvtár, emellett a pályázati lehetőségeket is jól kihasználták (például Országos Dokumentumellátási Rendszer, Felsőoktatási Könyvtártámogatási Pályázat, ITHAKA program stb.). Újszerű feladatok is adódtak: a CD-ROM-ok bevezetése, az online folyóiratok és egyéb dokumentumok beszerzése, az egyedi nyilvántartás számítógépes nyilvántartása. A 2000-es években is gondot jelentett a könyvtári költségvetés helyzete: az új szakterületekre és a megnőtt forgalomra sem kapott többlettámogatást, sőt a folyóirat-beszerzés területén csökkenés volt tapasztalható, emellett a személyzet létszáma is csökkent.[14] Az egyetemi szervezetben bekövetkezett változások, az új tudományterületek megjelenése és az új igények létrejötte szükségessé tett változásokat az olvasóteremben is. Az olvasótermi polcrendszert közel 200 fm-rel bővíttették, és kialakították az olvasóterem korszerűbb, minden oktatott szakterületre kiterjedő szakmai tömbjeit. A kartotékrendszer megszűnt, átfogó számítógépes rendszert vezettek be.[15]

A számítástechnika, illetve a könyvtári informatika első megjelenése 1974-ben történt meg a Metadex nevű mágnesszalagos adatbázissal, amely kohászati témákban tette lehetővé az irodalomkutatást. Mivel a könyvtárnak ekkor még nem volt számítógépe, a számítógépes műveleteket Budapesten, a KFKI-ban végezték el. Az online információkeresés 1985-ben kezdődött el egy Varyter típusú számítógép használatával, majd 1988-ban egy IBM PC/XT kompatibilis számítógépet is sikerült munkába állítani. Az internethasználat 1993-tól vált lehetővé az egyetemen (1997-ig gopher). A CD-ROM-okon hozzáférhető, legkülönbözőbb témájú adatbázisokat 1990-től használták. A „Horizon” integrált rendszer (beszerzés, katalogizálás, folyóiratkezelés, számítógépes katalógus, kölcsönzés) hosszú, alapos előkészítés után, 1996 elején kezdett el ténylegesen működni. 2000 őszétől a nyilvános katalógus már az interneten át is használható volt. 1999-től a könyvtár összes szolgáltatásához kapcsolódó számítógépes, informatikai háttér működtetését az új informatikai osztály (csoport) látja el.[16] A könyvtár épületét a 2019-hez közeli jövőben teljeskörűen felújítják, illetve bővítik.

A könyvtár egységeiSzerkesztés

Az egyes könyvtári funkciókat a 2010-es évek második felében 30 fő körüli könyvtári szakdolgozó látja el, akik az új szervezeti rend szerint a következő egységekben dolgoznak: igazgatóság, olvasószolgálati csoport, feldolgozó csoport, informatikai csoport, raktári csoport, tájékoztatási csoport, Selmeci Műemlékkönyvtár, Levéltár, Múzeum, Egyetemi Kiadó, digitalizáló műhely, sokszorosító.[17]

Egyetemi LevéltárSzerkesztés

Az egyetem levéltára 1982. július 1-jei hatállyal kezdte meg működését, első vezetője Zsámboki László volt. A levéltár – azon felül, hogy ellátja az egyetem különböző szervezeti egységeinek iratkezelését – a jogelőd intézmények levéltári, központi irattári és egyetemtörténeti anyagát is őrzi, kezeli. A Miskolci Egyetem Levéltárának létrehozásával egyidejűleg a Soproni Egyetemen is megalapították a levéltárat. Mindkettőnek közös célja, hogy a Selmeci Akadémia iratanyagát (főképp a 19. századit) őrizzék, gyűjtsék és elérhetővé tegyék. Meg kell jegyezni, hogy az első világháború utáni, a Selmecről Sopronba áttelepülés kapcsán az Akadémia iratanyaga súlyosan károsodott, az 1896 előttiek nagy része megsemmisült. Ami maradt, a Soproni Városi Levéltár kezelésébe, majd 1986-ban a két utódintézményhez került. A két levéltár az alapításukkor megegyezett az irattári anyag megosztásáról. Ennek megfelelően Miskolcra kerültek a tanácsülési jegyzőkönyvek (1873–1950), a közös főkönyvek régebbi állománya (1842–1861), valamint a nem közös, bányász-kohász főkönyvek, államvizsga-jegyzőkönyvek és a tanszéki iratok.[* 5] A levéltári gyűjtemény fokozatosan bővül az egyetem egységeinek öt évnél régebbi iratanyagával, illetve bekerültek az egykori professzorok hagyatékai is. A levéltár iratállománya 2010-ben 55 fondból[* 6] és 496 iratfolyóméter anyagból állt.[18]

Egyetemtörténeti GyűjteménySzerkesztés

 
Egyetemtörténeti kiállítás a főépület előcsarnokában

Az egyetem könyvtárában 1963-ban alakult meg a Különgyűjtemények Osztálya, aminek a folyóiratügyek intézése mellett feladata volt az egyetemtörténeti gyűjtemény létrehozása és gondozása is, de idetartozott a tervezett Selmeci Műemlékkönyvtárral kapcsolatos ügyek intézése is. Ezt a törekvést erősítette meg 1965-ben egy rektori utasítás, miszerint a könyvtáron belül egyetemtörténeti gyűjteményt kell létrehozni. 1969-re már több gyűjtemény is összeállt: egyetemi jegyzetek, tankönyvek, egyetemi kiadványok, illetve egyetemi oktatók szakirodalmi munkáinak gyűjteménye, történeti iratok, fényképek, filmek, kéziratok, egyetemi sajtó stb. Ebben az évben érkezett meg Sopronból a régi selmeci gyűjtemény, amit 1974-re sikerült kiállítható állapotba hozni. Mivel 1982 júliusában létrejött az Egyetemi Levéltár, a jogelőd intézmények levéltári és egyetemtörténeti anyagának kezelése is oda került. Mivel azonban időközben nagy értékű muzeális, de nem levéltári jellegű anyagokhoz is sikerült hozzájutni, ezek gondozására 1986. január 1-jén alakult meg az Egyetemtörténeti Gyűjtemény, mint múzeumi szakgyűjtemény. Gyűjtőköre a Miskolci Egyetem és elődintézményei történetéhez tartozó tárgyi és dokumentumanyagra terjed ki, aminek fontos része a diákhagyományokkal kapcsolatos anyagok gyűjtése is. A gyűjtött anyagból megemlítendő példaként az egyetemtörténeti cikkgyűjtemény, az egyetem és jogelődei professzoraira, oktatóira vonatkozó dokumentumok és fotók gyűjteménye, a numizmatikai, a miniatűrkönyv-, az audiovizuális gyűjtemény stb. Az Egyetemi Múzeumnak négy állandó kiállítása van (Selmectől Miskolcig 1735-1985, Selmeci Műemlékkönyvtár, selmeci ásványgyűjtemény, Alma Mater – Universitas 275 éve, utóbbi az egyetem főépületében).[19]

Selmeci MűemlékkönyvtárSzerkesztés

A Selmeci Műemlékkönyvtár a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmecbányán, 1735-ben alapított Selmeci Akadémiának gyakorlatilag épségben megmaradt könyvtára. A műemlékkönyvtárban körülbelül hat és félezer kötet tekinthető meg az 1862-nek megfelelő könyvtári rendben.[20]

A könyvtár vezetőiSzerkesztés

A Miskolci Egyetem létesítésétől kezdve a könyvtár vezetői:[21]

  • 1949–1950 Sajó Istvánné
  • 1950–1952 Várhegyi Miklós
  • 1952–1961 Uhlmann Aladár
  • 1961–1996 Zsidai József
  • 1996–2005 Zsámboki László
  • 2005– Burmeister Erzsébet

GalériaSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Tolnay Lajos ezért a munkájáért 1970-ben megkapta Miskolc város Építészeti Nívódíját és az Ybl Miklós-díjat.
  2. A könyvesbolt eredetileg csak az egyetemi jegyzeteket árusította volna, de a profil hamar bővült, és a bolt lassan egy általános könyvesbolttá alakult. A 2010-es években a Géniusz könyvesboltlánc üzlete működik benne.
  3. Az átadás után az olvasótermet Európa egyik legnagyobb és legszebb olvasótermeként tartották számon.
  4. A gobelin korábban a rektori tanácsterem falát díszítette.
  5. Az egykori Selmeci Akadémia iratanyagát a Miskolci Egyetem Levéltárán kívül a Soproni Egyetem Központi Levéltára, a selmecbányai (Banská Štiavnica) Központi Bányászati Levéltár és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem levéltára is őrzi.
  6. A fond vegyes terjedelmű levéltári egység.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tar–Zsámboki 1985 229–233. o.
  2. a b H-Zs-Zs 1989 190. o.
  3. Egyetem 2019
  4. H-Zs-Zs 1989 193–194. o.
  5. H-Zs-Zs 1989 196. o.
  6. H-Zs-Zs 1989 196–199. o.
  7. H-Zs-Zs 1989 201–202. o.
  8. H-Zs-Zs 1989 205–213. o.
  9. H-Zs-Zs 1989 216–219. o.
  10. Ács 2010 115–116. o.
  11. Ács 2010 119–121. o.
  12. H-Zs-Zs 1989 232–249. o.
  13. Szűcs 2010 19. o.
  14. Szűcs 2010 20–26. o.
  15. Tóth 2010 49–51. o.
  16. Burmeister 2010 61–76. o.
  17. Könyvtár 2014
  18. Szendi 2010 77–86. o.
  19. Ács M. 2010 87–100. o.
  20. Szendi A. 2010 103–104. o.
  21. Történet 2010 8. o.

ForrásokSzerkesztés

  • H-Zs-Zs 1989: Hiller István – Zsámboki László – Zsidai József: A műszaki felsőoktatás első könyvtára Magyarországon, 1735-1985: Selmecbánya, Sopron, Miskolc. Miskolc: Nehézipari Műszaki Egyetem. 1989. = A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának kiadványai, 23. ISBN 9636611653  
  • Történet 2010: A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Tar–Zsámboki 1985: Tar Sándor – Zsámboki László: Selmectől Miskolcig, 1735-1985. Zsámboki László (szerk.). Miskolc: Nehézipari Műszaki Egyetem. 1985. ISBN 9636610061  
  • Burmeister 2010: Burmeister Erzsébet: Számítástechnika, informatika a tájékoztatásban. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 61–76. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Ács 2010: Lossné Ács Mária: A könyvtár épületének története. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 115–130. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Szűcs 2010: Steinerné Szűcs Éva: Gyarapítási és Feldolgozó Osztály. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 17–42. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Tóth 2010: Tóth Mária: Olvasószolgálati és Tájékoztatási Osztály. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 43–60. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Szendi 2010: Kőmíves Tibor – Szendi Attila: Egyetemi Levéltár. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 77–86. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Ács M. 2010: Lossné Ács Mária: Egyetemtörténeti Gyűjtemény. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 87–100. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Szendi A. 2010: Szendi Attila: Selmeci Műemlékkönyvtár 1735-1918. In A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum története: 275 éves intézmény, 60 éve Miskolcon, 40 éve új épületben. Szendi Attila (szerk.). Miskolc: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010. 103–104. o. = A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai, 30. ISBN 9789636619497  
  • Könyvtár 2014: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum. lib.uni-miskolc.hu. Miskolc: Portal24 (2014) (Hozzáférés: 2019. ápr. 9.)
  • Egyetem 2019: Az egyetem története. uni-miskolc.hu. Miskolc: Miskolci Egyetem Informatikai Szolgáltató Központ (2018) (Hozzáférés: 2019. ápr. 9.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés