MH 18. Légvédelmi Rakétaezred

A Magyar Honvédség 18. Légvédelmi Rakétaezred, a Magyar Honvédség 1992-ben felszámolt egyik csapat légvédelmi rakétaezrede volt.

MH 18. Légvédelmi Rakétaezred
Dátum 19321992
Ország Magyarország
Személyzet hivatásos, sorozott és közalkalmazotti állomány
Típus Ezred
Feladat Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme.
Diszlokáció Nagykanizsa

A szervezet rövid történeteSzerkesztés

Az alakulat MN 18. Légvédelmi Tüzérosztályként alakult meg Nagykanizsán, a Gábor Áron Laktanyában 1950-ben. A kaposvári 17. Lövészhadosztály alárendeltségébe tartozott. Ez idő tájt a nagykanizsai helyőrségben lévő csapatok, elsősorban a MN 29. Lövészezred, valamint a fontos objektumok légvédelmi biztosítását látta el. 1954-től a Gábor Áron Laktanya önállóvá vált, megszűnt a 29. Lövészezred alá rendelése. Az 1956-os forradalom után részleges laktanya-felújítás kezdődött, majd 1961-ben 57 mm-es légvédelmi gépágyúkkal korszerűsítették a fegyverzetet. 1961-ben létrejött az összhaderőnemi 5. Hadsereg-parancsnokság, ami a Magyar Néphadsereg összes szárazföldi alakulatát irányította. Az alakulatot a kaposvári MN 9. Gépkocsizó Lövészhadosztály alárendeltségébe helyezték, mint elvonuló légvédelmi tüzérosztályt.

1968-ban a csehszlovákiai bevonulás során teljes harckészültséget rendeltek el a Magyar Néphadsereg alakulatai számára. A nagykanizsai légvédelmi tüzérezred a taszári repülőtér légvédelmi oltalmazását látta el. Szintén 1968-ban az osztályt ezreddé szervezték át. 1976-ban a nagykanizsai MN 18. Légvédelmi Tüzérosztály a MN 8. Gépesített Lövészhadosztályhoz került átadásra, amíg a kalocsai 15. Légvédelmi Tüzérezred a kaposvári hadosztály alárendeltségébe került. A KUB program keretében 1979-ben a háromüteges szervezetű 18. Légvédelmi Tüzérezred a RM–207 típusú célanyagra hajtotta végre rendszerbeállító éleslövészetét. A keszthelyi 7. Önálló Légvédelmi Tüzérezred 1981-ben átadta fegyverzetét az akkor átfegyverzésre kerülő (háromüteges szervezetű) 15. Légvédelmi Tüzérezrednek, valamint az egy-egy üteggel négyütegesre bővülő 14. Légvédelmi Tüzérezrednek és 18. Légvédelmi Tüzérezredeknek. A 15. Légvédelmi Tüzérezred 1982. évi éleslövészetével, rendszerbeállításával kialakult az a rendszer, miszerint a 2K12 Kub légvédelmi tüzérezredek a hadosztályok oltalmazását szolgálják. 1986-ban az első lépcsős hadosztályoknál a hadosztály-parancsnokság légvédelmi főnöke (rádiótechnikai század) és a légvédelmi ütegek közötti vezetés céljára PU–12 típusú automatizált légvédelmi vezetési pontokat rendszeresítettek.

1987. március 1-jével jelentős szervezeti változások kezdődtek. Ez volt a RUBIN-feladat. Az 5. Hadsereg és a 3. Hadtest hadosztályait felszámolták és közvetlenül az 5. Hadsereg alárendeltségében három hadtestet hoztak létre. A gépesített hadtestek alárendeltségébe egy-egy állandó készenlétű légvédelmi rakétaezred (14., 18. és 15. ezredek) és egy-egy hosszabb készenlétű légvédelmi tüzérezred (87., 102. és 6. ezredek), valamint egy-egy rádiótechnikai század tartozott.

1991-ben a rendszerváltozás következtében az 1. Honi Légvédelmi Hadtest jogutódjaként megalakult a MH Légierő Parancsnokság, amelynek alárendeltségébe kerültek nemcsak a honi légvédelmi rakétaezredek, hanem a csapatlégvédelmi ezredek (7., 14., 18. és 15.), valamint a légvédelmi rakétatechnikai bázis is.

1992. július 31-én felszámolásra került a MH 18. Légvédelmi Rakétaezred. Az alakulat technikai eszközeivel ötütegesre bővítették a győri és a kalocsai légvédelmi rakétaezredeket.

ParancsnokokSzerkesztés

Az ezred parancsnokai (a kinevezéskor viselt rendfokozattal)

  • Teleki István főhadnagy
  • Házi János százados
  • Bányi Tibor százados
  • Brassai Lajos őrnagy
  • Domján Gyula alezredes
  • Zavadszky Lajos ezredes
  • Erős István alezredes

ForrásokSzerkesztés

  • Veres Mihály: Légvédelmi tüzérek és rakétások (A légvédelmi tüzér- és rakétacsapatok története 1948 – 2000), Veszprém 2002