Főmenü megnyitása

Az MV vagyis motoros vontató, más néven MIB kuli, vagy egyszerűen csak kuli a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű (kisvasúti) motormozdony.

MV
MV kuli színezett fényképen.jpg
MV (motoros vontató)
Általános adatok
Gyártó ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat (ÉGV)
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés B
Nyomtávolság 500–760 mm-ig állítható
Hajtókerék-átmérő 350 mm
Teljesítmény
Névleges 6 kW (8 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség 9 km/h
Ütközők közötti hossz 2000 mm
Magasság 1270 mm
Szélesség 950 mm
Teljes tengelytávolság 600 mm
Szolgálati tömeg 1500 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz MV témájú médiaállományokat.

A gyártóSzerkesztés

A vontatót az ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az 1950-es évek végén fejlesztették ki, és az 1958-as Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, 1959-ből valók. A ma üzemben lévő járművek többsége az 1960-as évekből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és 2010-ig több példány közlekedett a hazai keskeny nyomközű iparvasutakon.

 
Kuli a Békési Téglagyárban
 
A Kemencei Erdei Múzeumvasút Szentesi Téglagyárból származó átalakított burkolatú motoros vontatója
 
A mozdony mechanikus erőátviteli rendszere
 
Motoros vontatóhoz tartozó gyári új tengelypár, felújított tengelykapcsoló, fogaskerekek és kézi forgattyú

A névSzerkesztés

A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az indiai riksákat húzó személyhez.

A vontató szerkezeti felépítéseSzerkesztés

A motorSzerkesztés

A mozdony dízel- és benzinmotoros változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a Prés- és Kovácsoltárugyár egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.

A motor főbb adatai
Hengerek száma: 1
Hengerfurat átmérő 115 mm
Lökethossz 140 mm
Lökettérfogat: 1460 cm³
Kompresszióviszony: 1:14
Fordulatszám: 890 1/perc
Teljesítmény: 8 LE
Maximális nyomaték: 7,3 mkg
A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték: 7,1 mkg
Literteljesítmény: 5,5 LE/liter
Üzemanyagfogyasztás: 195 g/LEh
Kenőolajfogyasztás: 3 g/LEh
Hűtővízfogyasztás: 0,7 l/LEh
Előbefecskendezési szög: 28°
Befecskendezési nyomás: 120–130 kg/cm²

Erőátviteli rendszerSzerkesztés

Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az irányváltó beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az irányváltó pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.

Elérhető sebesség illetve vonóerő az egyes fokozatokban
Fokozat Sebesség (km/h) Vonóerő (kg)
1 6 250
2 9 (nem ismert)

TengelyekSzerkesztés

A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.

A motoros vontató nyomtávolsága 500-tól 760 mm-es nyomtávolságig házilag állítható.

FékSzerkesztés

A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.

A főkeretSzerkesztés

A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.

A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.

Motorház, vezetőállásSzerkesztés

A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.

A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az irányváltó, a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.

Leggyakoribb átépítésekSzerkesztés

 
A Hortobágyi Kisvasút Slavia motoros kulija házilag gyártott vezetőfülkével

A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található Kemencén, és a Hortobágyi Kisvasúton is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították.

 
Kuli és szerelvénye a Békési Téglagyárban, 2005

A tiszafüredi téglagyár négy MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.

A járművek alkalmazásaSzerkesztés

A vontatót keskeny nyomtávolságú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.

Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a 2000-es évek közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.

NapjainkbanSzerkesztés

Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. A békéscsabai Alföldi Kerti Gazdasági Vasutak kötelékében 7 ilyen jármű is megtalálható.

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz MV (mozdony) témájú médiaállományokat.