Főmenü megnyitása
M. S. mester: Vizitáció (Mária látogatása Erzsébetnél, Erzsébet kézcsókkal köszönti Máriát, akiben Jézus anyját ismeri fel) 1500-1510 között[1]

M S mester (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim (azonosítatlan) mestere. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában, mert legismertebb művén, a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú olasz reneszánsz hatása tükröződik (Selmecbánya tájképe, a táj gazdagsága, természethűség, anatómiai pontosságra való törekvés). Az ismeretlen művész a névjegyét (M S), az 1506-os évszámmal a Feltámadás című tábláján, a koporsó párkányán helyezte el.

A monogram feloldásaSzerkesztés

 
M S mester névjegye és az 1506-os évszám a Feltámadás táblán[2] Az évszám a betűktől eltérő formájú és sötétebb vonalakkal húzott[3]

Mojzer Miklós művészettörténész szerint bizonyítható, hogy az egykori bányavárosokban - és éppen Selmecbányán - a festővel azonosítható művész nem élt.[4] A monogramot a szignatúrák különbözősége ellenére, a német művészettörténet általában Id. Jörg Breu augsburgi festővel ill. M. Z. rézmetszővel azonosítja (aki feltehetően azonos a müncheni Matthäus Zaisinger (1498–1555) metsző és ötvösművésszel).[5] Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján feltételezik, hogy M.S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Martin Schongauer, Dürer és főként Matthias Grünewald stílusával rokon.[6]

Váralljai Csocsány Jenő művészettörténész elmélete szerint M.S. mester Martinus Strigoniensis, vagyis Esztergomi Márton.[7] 2006-ban, az Esztergomi Keresztény Múzeum meghívására tartott erről előadást M.S. mester 500. évfordulóján címmel. Elmélete szerint M.S. mester esztergomi Kálváriáján a jobboldali vitézen a Sárkány Lovagrendnek olyan vállszalagját viseli, mint Beatrix királyné a The Morgan Library & Museum Könyvtár corvináján. A sárkánykardos századosnak a nyaklánca is sárkányrendi. Baloldalt, a háttérben elmélete szerint Trencsén vára áll. Véleménye szerint Martinus Strigoniensis Három Királyok című képén, ami Lille-ben van, a középkorú király, aki kinéz a képből II. Ulászló magyar király alakja.

M. S. mester műveiSzerkesztés

Csupán hét Passióképe ismert.[4] Ezek 1500-1510 közt készültek, és egykor a selmecbányai Szent Katalin katolikus templom főoltárát díszítették. A török támadás miatt a selmecbányai vártemplomot a 16. század első felében átalakították, ezért a nyolc táblakép ( az oltárt eredetileg nyolc darab, egyenként 180 x 120 cm-es tábla alkotta) elkerült onnan. Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában, a Jézus születése című kép a hontszentantali plébániatemplomban, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A feltámadt Krisztus kezében keresztes zászlót tart, amely az Ecclesia jelvénye, a szimbólum ennek győzelmét jelenti a Kálvárián látható Synagoga kosfejes zászlajával szemben.[4][8] A kereszt az Újszövetség ikonográfiai attributuma az Ószövetségé pedig a kosfej.[9] A Királyok imádása című táblakép a 19. század végén egy lille-i múzeumba került. Fennmaradt művein a táj részletes ábrázolása, természet és ember harmóniája jellemző, emiatt a dunai iskola stílusirányzatába sorolható.[10]

GalériaSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • A szépművészetek könyve, Bp., 1940.
  • Genthon István: Meister M. S, Berlin, 1932.
  • Radocsay Dénes: 450 Jahre Meister M. S., Budapest, 1957.
  • Mojzer Miklós: Tanulmányok a Keresztény Múzeumban II. : M. S. mester zászlai, Művészettörténeti Értesítő, 1965
  • Mojzer Miklós: M.S. mester passióképei az esztergomi Keresztény Múzeumban, Budapest, Magyar Helikon-Corvina Kiadó Vállalat, 1976.
  • "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára . Kiállítási katalógus, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1997.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz M S mester témájú médiaállományokat.