Maastricht ostroma (1748)

Maastricht ostromára 1748 április–májusában került sor az osztrák örökösödési háború során. Szász Móric francia seregeivel a flandriai hadjáratának befejezéseként vette ostrom alá a várost. A hosszú ostrom után a védők kapituláltak és szabadon elvonulhattak a városból.

Maastricht ostroma
francia csapatok Maastricht alatt
francia csapatok Maastricht alatt

Konfliktus osztrák örökösödési háború
Időpont 1748. április 11.május 11.
Helyszín MaastrichtHollandia
Eredmény sikeres francia ostrom
Szemben álló felek
Royal Standard of the King of France.svg Franciaország
Prinsenvlag.svg Hollandia
Flag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Royal Standard of the King of France.svg Szász Móric
Prinsenvlag.svg Hobbe Esaias van Aylva
Szemben álló erők
60 000 fő
10 000 fő
Veszteségek
ismeretlen760
é. sz. 50° 52′, k. h. 5° 41′Koordináták: é. sz. 50° 52′, k. h. 5° 41′

ElőzményekSzerkesztés

A lauffeldi győzelme után Szász Móric, tudatában annak, hogy ellenfelei erőforrásai nem teszik lehetővé egyszerre két város megvédését, seregét két részre osztotta. A kisebbik, 30 000 fős sereget Löwendal vezetésével Bergen op Zoom bevételére küldte, míg ő maga a nagyobbik, 60 000 fős sereggel Maastricht ellen vonult.

Az ostromSzerkesztés

Szász Móric az ellenségei megtévesztésére egy kontingenst küldött Breda irányába, azt a látszatot keltve, mintha ezt a várost akarná megostromolni, így az út szabaddá vált számára Maastricht felé. A franciák 1748. április 11-én zárták körbe a várost, Móric a város melletti Hocht apátságban kvártélyozta be magát. Április 21-én a francia tüzérség nekilátott az erőd bombázásának. A franciák támadásukat az erőd északnyugati részén található két kapu (Boschpoort és Lindenkruispoort) közti falszakaszra koncentrálták. Az első kisebb sikereket csak a hónap végén érték el, mikor a La Reine és Le Roy külső erődművekhez tartozó két nyíl alakú sáncot elfoglalták. A holland és osztrák csapatokból álló maastrichti helyőrség morálja magas volt, és van Aylva heves kitörésekkel védelmezte a várost. Május 3-án érkezett a hír Aachenből, hogy a békemegállapodás már készen áll. Két nappal később a IV. Vilmos Aylvát Maastricht kormányzójává tette meg, valószínűleg a hősies védekezésének jutalmául.

Habár a harci cselekmények megszűntek és a küzdelem kimenetele még nem volt nyilvánvaló, május 7-én a város hivatalosan megadta magát. Május 10-én reggel 4 órakor a helyőrség a Brüsszeli kapun (Brusselsepoort) át Den Bosch irányában elhagyta a várost. A franciák az elvonuló helyőrségnek engedélyezték, hogy két ágyút is magukkal vihessenek, melyeket később Németalföld országgyűlése Aylvának ajándékozott. Ezzel egy időben két francia ezred (a Löwendal és a Normandie) a Német kapun keresztül bevonult a város nyugati részén lévő Wyck negyedbe. A francia csapatok két parancsnoka, Szász Móric és Löwendal még aznap részt vettek a Szent Szervác-bazilikában[1] megtartott hálaadó istentiszteleten.

KövetkezményekSzerkesztés

 
Hobbe van Aylva, a helyőrség parancsnoka

Az ostrom francia áldozatainak száma nem ismert. A helyőrség 218 halottat veszített a harcokban, és több mint 500 sebesült vagy beteg katona hunyt el a kórházakban. A város, különösen annak északi része súlyos károkat szenvedett. A Nieuwen Biesen, a német lovagrend parancsnokságának épülete részben megsemmisült. Maastricht átadását követően rövidebb ideig maradt francia megszállás alatt, mint mikor elfoglalták 1673-ban (1678-ig) és 1794-ben (1814-ig). Löwendal marsallt tették meg az erőd helytartójává, mely funkciót csak októberig töltötte be, az aacheni béke megkötéséig. 1748 októberétől 1749 februárjáig De Courten gróf volt a megbízott helytartó, aki a francia csapatok kivonását felügyelte. 1749. március 26-án Aylva helyőrségével visszatért Maastrichtbe.

 
Maastricht városa Larcher d'Aubencourt makettjén

A rövid francia megszállás ideje alatt Larcher d’Aubencourt mérnök az egész várost felmérte. A mérési adatok feldolgozásával később Párizsban megépítették Maastricht erődjének makettjét. Ezt a makettet előbb a Tuileriákban, majd 1777-től 1991-ig az Invalidusok házában található Musée des Plans-Reliefs-ben őrizték, ahonnan az Észak-Franciaország és Dél-Németalföld városait bemutató 14 másik makettel együtt 1991-ben átszállították a lille-i (rijseli) Szépművészeti Múzeumba (Palais des Beaux-Arts). A maastrichti Centre Céramique-ben kiállított makett ennek 1972–82 között készült másolata.

A franciák rövid tartózkodásuk során nagy hatással voltak a helyi színjátszásra. A megszállás ideje alatt a Jeker melletti régi lovardát rendezték be színháznak a francia nyelvű színdarabok számára. Távozásuk után ez az épület szolgált évtizedeken át színházként, mígnem 1789-ben az erre a célra átalakított Bonbonnière-t használatba vették.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sint-Servaasbasiliek. [2008. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 14.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Beleg van Maastricht (1748) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Maastricht (1748) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.