Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

egyetem Budapesten
(Magyar Testnevelési Egyetem szócikkből átirányítva)

Az egykori Magyar Testnevelési Főiskola 2014. szeptember elsejétől újra önálló, 2022-től Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem néven, alapítványi kezelésben működő felsőoktatási intézmény 2000 januárjától 2014 augusztusáig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara volt.

Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
TF címer 3.png

Testnevelési Egyetem Főépület 2015.jpg
Alapítva 1925
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Magyar Királyi Testnevelési Főiskola,
Magyar Testnevelési Főiskola,
Magyar Testnevelési Egyetem,
Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,
Testnevelési Egyetem
Mottó Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts!
Típus egyetem
Rektor Sterbenz Tamás (2021–)
Elérhetőség
Cím 1123 Budapest, Alkotás u. 44.
Postacím 1525 Pf. 69.
Elhelyezkedése
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (Budapest)
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 01′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 34″, k. h. 19° 01′ 32″
Térkép
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem témájú médiaállományokat.

A TF elnevezéseiSzerkesztés

Az intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működött. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Kapcsolódó egységekSzerkesztés

  • A TF-fel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC), mely 1945-ben Testnevelési Egyetem Sportegyesülete néven alakult újjá (TFSE).
  • 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését. Jelenleg széleskörű laboratóriumi szolgáltatások és különböző kutató központok (Sport-táplálkozástudományi Központ, Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ, Molekuláris Edzésélettani Kutató Központ) érhetők el a hallgatók, illetve az oktatók számára.
  • 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), későbbi nevein TF Továbbképző Központja (TFTK), TF Továbbképző Intézete (TFTI), jelenleg Sportvizsgaközpont.
  • Az egyetemen működik a Sporttudományok Doktori Iskola, vezetője Prof. Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora.

Az intézmény céljaiSzerkesztés

Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Napjainkban az alábbi küldetést tűzte ki céljául:

  • a testkultúra társadalmilag jelentős területeinek magas szintű művelése,
  • az ezen alapuló és a társadalom igényeinek megfelelő, tudományos ismereteken nyugvó szakemberképzés; valamint
  • a nemzet érdekeivel összhangban hozzájárulás a népegészségügy aktuális problémáinak megoldásához.

KépzésekSzerkesztés

AlapképzésekSzerkesztés

  • edző
  • rekreáció és életmód
  • sportszervező

Osztatlan képzésSzerkesztés

  • tanár (középiskolai testnevelő, gyógytestnevelő)

MesterképzésekSzerkesztés

  • humánkineziológia
  • rekreáció
  • sportmenedzser
  • szakedző
  • tanári (gyógytestnevelő tanár)
  • tanári (testnevelő tanár)

Szakirányú továbbképzésekSzerkesztés

  • Gyermek és ifjúsági sportpszichológia
  • Gyógytestnevelő mentortanár pedagógus
  • Inkluzív sportoktató
  • Lovaskultúra oktató
  • Nemzetközi Sportkapcsolatok - Sportdiplomácia
  • Rendezvényszervezés - sportbiztonság
  • Sport-specifikus dietetika
  • Sportlétesítmény-üzemeltető
  • Sportmédia
  • Sportpszichológia
  • Sportteljesítmény-elemző
  • Testnevelő mentortanár pedagógus

Az intézmény vezetőiSzerkesztés

  • 1925–1928 - Dr. Gyulai Ágost (igazgató)
  • 1928–1941 - Dr. Szukováthy Imre (igazgató)
  • 1941–1944 - Dr. Misángyi Ottó (igazgató)
  • 1945–1947 - Dollai Dobler Antal (igazgató)
  • 1947–1951 - Dr. Hepp Ferenc (igazgató)
  • 1951–1965 - Antal József (igazgató)
  • 1965–1967 - Kerezsi Endre (igazgató)
  • 1967–1973 - Dr. Terényi Imre (főigazgató)
  • 1973–1978 - Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató)
  • 1978–1984 - Zalka András (rektor)
  • 1984–1994 - Dr. Istvánfi Csaba (rektor)
  • 1994–2001 - Dr. Tihanyi József (rektor, 2000-től dékán)
  • 2001–2007 - Dr. Nyerges Mihály (dékán)
  • 2007–2011 - Dr. Tihanyi József (dékán)
  • 2011–2012 - Prof. Dr. Tóth Miklós (dékán)
  • 2012–2014 - Prof. Dr. Radák Zsolt (dékán)
  • 2014–2021 - Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajos (rektor)
  • 2021– - Dr. Sterbenz Tamás (rektor)[1]

A TF történeteSzerkesztés

 
A Nemzeti Torna Egylet alapítói (1866)
  • 1900-as évek eleje - Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
  • 1909 - Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
  • 1921 - Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
  • 1925. október - Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
  • 1925. december - A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán - hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján - egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ez idő tájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
  • 1928 - Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
  • 1929. szeptember - A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
  • 1920-as évek vége - Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
  • 1930 - Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet.
  • 1938 - A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát.
  • 1941 - A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
  • 1945 - A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
  • 1946. február - Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is.
  • 1946. július - Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
  • 1948 - Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
  • 1950-51 - Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt - az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján - a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
  • 1951 - Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
  • 1950-es évek eleje - Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
  • 1953-54 - Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
  • 1960-as évek - Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
  • 1965 - Az igazgatói teendők ellátására Kerezsi Endre kapott megbízatást.
  • 1966 - Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
  • 1967 - Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
  • 1969 - Az 1959-ben alakult Testnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ.
  • 1970-es évek - Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett a Tudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
  • 1973 - Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
  • 1975 - A félévszázados jubileumát ünneplő Testnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
  • 1978 - Koltai Jenőt Zalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
  • 1984 - Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
  • 1985 - A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismert Testnevelési Főiskola teljes jogú egyetem lett.
  • 1986 - Az év végén megszűnt a Kutatóintézet, melynek szakembergárdája a - következő esztendőben átalakított - tanszékeken folytatta munkáját.
  • 1987 - Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
  • 1988 - A korábbi laza kapcsolat helyett a Továbbképző Intézet 1988-ban TF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
  • 1989 - Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
  • 1990 - A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
  • 1992 - A Magyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. A Római-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
  • 1993 - Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
  • 2000 - A TF a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik (Semmelweis Testnevelési és Sporttudományi Kar).
  • 2007 – Elindul a TF portál, hallgatói honlap (TF HÖK hivatalos online oldala).
  • 2008 - Hallgatói önkormányzat elnöksége megalapítja a TF Hallgatókért egyesületet a minél színvonalasabb hallgatói élet és TF Napok szervezése érdekébe.
  • 2010 - Megalakult a TF Karrier Iroda és Alumni iroda (Bendzsák Balázs HÖK Elnök kezdeményezése alapján).
  • 2010 - Megalakult a Kerezsi Endre Szakkollégium, az első Sporttudományi Szakkollégium Magyarországon (2013-tól Klebelsberg Kuno szakkollégium).
  • 2012 - Az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező hallgató rendezvény a TF NAPOK 32 év után befejeződött (1981-2012).
  • 2012 - Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta Schmitt Pál köztársasági elnök doktori címét, így lemondott a köztársasági címéről.
  • 2014 - szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
  • 2015 - október 15-én hajnalban leégett az egyetem aulája és sportcsarnoka.[2]
  • 2015- Elindul a Testnevelési Egyetem területi bővítése és fejlesztése.
  • 2018 – szeptember a Testnevelési Egyetem új épüetben kezdi meg a 2018/2019-es tanévet.[3]
  • 2018 - Új szakok elindítása sportmédia, valamint a nemzetközi sportkapcsolatok-sportdiplomácia szakirányú kurzus.[4]
  • 2019 - Elindult a sportspecifikus dietetikusképzés.

Hallgatói eredményekSzerkesztés

Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en több mint 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát, ez a megújult edzőképzésnek köszönhetően azóta tovább nőtt. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait.

A Sporttudományok Doktori Iskolájában a magyar olimpiai bajnokok közül elsőként Kovács Ágnes szerzett doktori címet.[5][6]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés