Magyary Ágnes

(1975) magyar író, tanár

Magyary Ágnes (Kolozsvár, 1975. november 8.–) József Attila-díjas magyar író, tanár.

Magyary Ágnes
Született1975. november 8. (48 éves)
Kolozsvár
Állampolgársága
Foglalkozásaíró
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–2000)
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajok
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Értelmiségi és irodalombarát közegben nőtt föl, édesapja Magyari Péter erdőmérnök, édesanyja Bálint Rozália közgazdász.

Gaal György kolozsvári helytörténész unokahúga; anyai nagybátyja Bálint Mózes székelyudvarhelyi szerkesztő, fotós; Magyari Bertalan kolozsvári orvos unokája; utóbbi nevelőapja Kara Győző (1860–1942) aradi történész, műfordító.

Gyermekkorát Kolozsvárt töltötte, az ottani Brassai Sámuel Elméleti Líceumban Egyed Emese volt a magyartanára, aki elsőként biztatta írásra az ötödik osztályos szerzőt. Tízéves korában ritka izombetegséggel diagnosztizálták, idővel mozgáskorlátozottá vált.

1989 óta Budapesten él. Itt érettségizett 1995-ben a Jedlik Ányos Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait az ELTE BTK Magyar Nyelv és Irodalom, illetve Spanyol Nyelv és Irodalom szakán végezte. 2000/2001-es szemeszterét Erasmus-ösztöndíjjal az Université Catholique de Louvain Romanisztika szakán töltötte.

2003 óta szabadúszó író, nyelvtanár.

2003 és 2008 között a Magyary-féle amatőr színtársulat vezetője, háziszerzője, dramaturgja és rendezője. Az alkotóközösség 2003-ban jött létre a Budapesti Református Egyetemi és Főiskolai Gyülekezetben. Egyik jellemzőjük, hogy csak és kizárólag saját darabokat adtak elő, amatőr résztvevőkkel (tagja volt többek közt Tabáni István énekes, dalszerző is).

2007-08-ban a CEU Medián forgatókönyvírást tanult. 2009-10-ben Kárpáti Péter drámaírói műhelyében vett részt, ahol megszületett a Tél Barbadoson (Rémdráma) című darab.[1] Simon Balázs rendezésében az Utca-Szak Társulat színészei a budapesti Sirály étterem színpadán mutatták be 2011-ben.

2014 óta a Halszájoptika (Képirodalmi Hálózat) állandó szerzője, amely írói műhely szoros együttműködésben áll a Mersz Klubbal.

1995 óta publikál, hazai és határon túli (erdélyi, romániai) lapokban, könyvkiadóknál.

Kritikai visszhang

szerkesztés
Magyary Ágnest módfelett érdeklik az irodalmi kuriózumok, az intertextuális játékok, az újraértelmezések, paratextusok. A posztmodern. És persze történetei is vannak, de szinte csak mellékesen.[2] (Zsidó Ferenc, 2015)

Bi­zarr, korlátta­la­nul áradó fantáziája, ötlet­ar­zenálja be­hoz­za a görög mi­tológiát, kortársunkká avanzsálja Homéroszt, Dantét, Cer­van­test, vak­merően lépdel Proust időt hágó lábnyo­ma­i­ban, be­lebújik Jor­ge Luis Bor­ges bőrébe (idéz a nagy ar­gen­tin híres képzelt lények kis­le­xi­konából), címadó írásában fel­sej­lik Bul­ga­kov, apok­rif történe­te­i­ben Jókai fölé ha­jol kacéran, mímeli, imitálja, pa­ro­dizálja a mo­dern kri­mit…[3] (Hegedűs Imre János, 2015)

Magyary Ágnes regénye könnyed iróniával, olykor groteszk, helyenként szürreálisba hajló humorral kalauzolja végig olvasóját a maga legkevésbé sem tréfás közegén: egy huszadik századi kolozsvári magyar család négygenerációs történetén.

A historikus külsőségek formáihoz a tartalmat azonban a regényalakok sorsa, egyéni és közösségi drámái, összeomlásokat átvészelő életigenlésük szolgáltatja, ahogyan törekszenek, egyensúlyoznak és – ha bele nem halnak – túlélnek tragikus háborúk, vigaszt nem nyújtó békék, zűrzavaros impérium- és rendszerváltások között, melyek menetét olykor még annyira sem tudják követni, mint az abszurd módon megelevenedő figurák, a más időkhöz, erkölcsökhöz és normákhoz szokott királyné-szobor, tábornokfestmény, a repülőre szálló romantikus költőfejedelem, vagy a telek végén csorgó folyóból kifogott álombeli kövér víziló – hogy a családot a századelő óta szolgáló ház városrendezési célú lebontásával, az emlékeket, érzelmeket magukban hordozó limlomok kényszerű leselejtezésével és a kiköltözéssel 1984-re végül mégiscsak utolérje a történelmi végzet főszereplőinket.[4] (Luzsicza István, 2018)

  • Periton; Antológia, Lakitelek, 2004
  • Az ördög operába készül és más történetek; Lector, Marosvásárhely, 2013
  • Rövidzárlat az alvilágban. Kisregény; Magyar Napló, Budapest, 2016
  • Víziló a Szamosban; Magyar Napló, Budapest, 2018
  • Madrid. Regényes útirajz; ill. Siklódy Ferenc; Bookart, Csíkszereda, 2022[5]

Válogatott internetes publikációk

szerkesztés

Fordításai

szerkesztés
  • García M. Colombás: A Szentírás olvasása. A lectio divina; ford. Magyary Ágnes; Bencés, Pannonhalma, 2006 (Bencés lelkiségi sorozat)

Interjúk, kritikák

szerkesztés
  • Film és színdarab a helyi történelemről (Homok az idő tornácán c. színdarab, Kiskunhalas, 2014)[6]
  • Ami a papírra kerül (2015-ös interjú)[7]
  • Dublin kerekesszékből nézve (2015-ös írországi rádióinterjú)[8]
  • Codau Annamária: Furcsa főzetek (Az ördög operába készül és más történetek, 2015)[9]
  • Hegedűs Imre János: Folt a világ fenekén (Rövidzárlat az alvilágban, 2017)[10]
  • Vida Gábor: A nyelvben nincs kijárási tilalom. Interjú Magyary Ágnessel (Látó, 2020)[11]
  • Márton Evelin: „Az élet egy elég költséges és őrült hobbi”. Interjú Magyary Ágnes íróval (Helikon, 2020)[12]
  • Márton Evelin: A túlzott fantázia, vagy a túl sok ötlet zsákutcába viheti az írót (interjú, Észpresszó, Bukaresti Rádió, 2020. jún. 20.)[13]

Ösztöndíjak

szerkesztés
  • MASZRE[20] alkotói ösztöndíj (2009)
  • NKA[21] alkotói ösztöndíj (2011)
  • NKA alkotói ösztöndíj (2013)
  • NKA alkotói ösztöndíj (2017)
  • NKA alkotói ösztöndíj (2019)
  1. http://www.lato.ro/article.php/T%C3%A9l-Barbadoson-R%C3%A9mdr%C3%A1ma/1754/
  2. http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjgyMQ==[halott link]
  3. Archivált másolat. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  4. 'Víziló a Szamosban fülszövege. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  5. Magyary Ágnes: Madrid – Könyvbemutató (magyar nyelven). Csíkszeredai Könyvvásár, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2022. május 18.)
  6. Archivált másolat. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
  7. https://www.parokia.hu/v/ami-a-papirra-kerul/
  8. Dublini Magyarok Közösségi Rádiója
  9. Korunk, 2015/2
  10. Hitel, 2017/7
  11. https://latoblog.blog.hu/2020/05/04/a_nyelvben_nincs_kijarasi_tilalom
  12. Archivált másolat. [2020. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  13. Archivált másolat. [2020. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  14. Archivált másolat. [2019. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
  15. "Na Mi Újság Rejtő Úr?"; Napút, 2018/8, Rejtőtől Péhovardig tematikus összeállítás
  16. http://www.naputonline.hu/2018/10/02/na-mi-ujsag-rejto-ur-eredmenyhirdetes/
  17. https://szekelyhon.ro/aktualis/kiosztottak-a-lato-idei-nivodijait
  18. http://www.konyv7.hu/magyar/menupontok/felso-menusor/online/magyary-agnes-es-kantor-peter-is-a-lato-nivodijjal-kituntetettek-kozott
  19. Adél, Hercsel: Kásler Miklós kitüntette Stefka Istvánt március 15. alkalmából (magyar nyelven). index.hu, 2021. március 15. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  20. Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete
  21. Nemzeti Kulturális Alap

További információk

szerkesztés