Mala Mlaka
Mala Mlaka falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Novi Zagreb – zapad városnegyedéhez tartozik.
| Mala Mlaka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Novi Zagreb - zapad |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10020 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 591 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 112 m |
| Terület | 3,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 51″, k. h. 15° 58′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 51″, k. h. 15° 58′ 29″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb városközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re délre, a Száva jobb partján fekvő síkságon, Donji Čehi és Odra között fekszik.
Története szerkesztés
A falu már a középkorban is létezett. 1463-ban miután a török megszállta Boszniát az ottani nemesek is kénytelenek voltak elhagyni őseik földjét. Ezek egyike a Beriszlói család volt, amelynek egyik tagja Stjepan az akkori Túrmezőhöz tartozó Mala Mlakán telepetett le. Később túrmezei ispán, medvevári várnagy lett. Uradalmi központja Mala Mlakán volt.[2]
Az első katonai felmérés térképén „Mala Mlaka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mlaka (Mala)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mlaka (Mala)” néven 27 házzal és 255 katolikus lakossal találjuk.[4]
1857-ben 272, 1910-ben 466 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 636 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 272 | 322 | 317 | 337 | 392 | 466 | 459 | 504 | 573 | 545 | 594 | 578 | 624 | 587 | 660 | 636 |
Nevezetességei szerkesztés
A Kušević-Plavšić-kastély[7] egyemeletes, négyszög alaprajzú épület nyeregtetővel, a nyugati homlokzat középső részén rizalitosan kiugró résszel. Mai formáját a 19. század második felében nyerte el. A kastély kiterjedt park közepén áll, több gazdasági épület tartozik hozzá: a lovarda és a lóistálló ma már romos állapotban van. A park kialakítása 1864-ből származik amikor Aurel Kušević a kastély építésének befejezése után megkezdte az kiépítését. Befejezése 1878 körül Sofija Kušević nevéhez fűződik, amikor szabad tájképi stílusban díszítve a végső megjelenését kapta. A Kušević-Plavšić-kastély a korai romantika jelentős példája.
Kultúra szerkesztés
Az „Orač” horvát énekes és tambura egyesületet 1919-ben alapították Mala Mlakában akkori titkárának, Petar Fiolićnak köszönhetően. Az első elnök Simun Fiolić volt. Az egyesület kezdetben vegyeskórusból és tamburazenekarból állt. 1924-ben a neves író és politikus Stjepan Radić lett a fő támogatója. Radić pátfogoltja Petar Harapin karnagy segítségével az egyesület jelentős sikereket ért el. 1935 és 1936 között a kórust a neves horvát zeneszerző, Ivan Brkanović vezette. Az egyesület a második világháború kezdetéig működött, amikor megszűnt. Működését KUD „Orač” néven Božo Biškupić és a népi hagyományok szerelmeseinek egy csoportja újította fel 1995-ben.
Ma a következő csoportokkal működik:
- folklór énekkari, (vezető: Josip Živković)
- folklór veterán (vezető: Josip Živković)
- tamburazenekar (vezető: Mario Tuđina)
- ifjúsági folklór (vezető: Arijana Dujić)
Sport szerkesztés
Az NK Mala Mlaka labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Jelenleg a zágrábi 3. ligában szerepel.
Egyesületek szerkesztés
DVD Mala Mlaka önkéntes tűzoltó egyesület
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Pavao Maček – Ivan Jurković: Rodoslov Berislavića vrhričkih i malomlačkih (od 15. do 18. st.), Rad. Zavoda povij. znan. HAZU Zadru, sv. 48/2006., str. 285–341. (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...431. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 97. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2645.
Források szerkesztés
- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zafaz.hr: KUD Mala Mlaka (horvátul)
