Manheit Jakab

magyar operaénekes

Manheit Jakab, Jacques Manheit, Jakob Manheit (Pest, 1859. március 6.Budapest, 1918. december 16.)[5] operaénekes (bariton), énektanár.

Manheit Jakab
Született1859. március 6.[1][2]
Pest[1][2]
Elhunyt1918. december 16. (59 évesen)[3]
Budapest[1][3][4]
MűvészneveJacques Manheit
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchüller Lujza
GyermekeiAndor Mária
Manheit Ernő
SzüleiManheit Adolf
Manheit Mária
Foglalkozása
  • operaénekes
  • énektanár
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

1878–79-ben a budapesti Színészeti Tanodában végez el egy osztályt, 1880 ősze és 1882 között Bécsben tanult. Tanulmányai után Németországban Angelo Neumann társulatánál működött az 1880-as években. 1882. augusztus 31-én mutatkozott be sikerrel a Nemzeti Színházban az Afrikai nő Neluscojaként. Péterfy Jenő kritikájában így írt alakításáról:

„Ma Az afrikai nőben egy vendég, Mannheit J. úr [sic!] vendégszerepelt mint Nelusko. Erős, de még kissé érdes bariton hanggal bír, tisztán énekel, s ha még hangjával bánni jobban megtanul, igen elfogadható énekes lesz. Játékáról ezúttal nem szólhatunk, mert a »Neluskóknak« megvan az a privilégiumuk, hogy arcukat elfintoríthatják s minden lehetetlen mozdulatot megtehetnek. A vendég is élt e sztereotip szabadsággal.”

– Egyetértés. XVI. évf. 241. sz. (1882. szeptember 1.)[6]

1883-ban az olmützi színház tagja, mikor Mahlert karmesternek kinevezik. Az egész társulat – elődei által jól előkészített – harcban állt a dirigenssel. Manheit a vezető baritonista, de még idős korában is rossz emlékei vannak erről az időszakról.[7]

1885-ben már háromszor fellépett a pesti Operaházban. Négy év múlva az előzmények ellenére Gustav Mahler szerződtette a pályája végéhez közeledő, megkopott hangú énekest a társulathoz.[8][9] 1889. szeptember 15-étől volt tag. A társulat négy baritonistája között meglehetősen népszerűtlen volt.[10] Tagsága 1895. május 15-én szűnt meg. Elbocsátása után énekmester lett és nagyszámú tanítvánnyal dicsekedhetett. 1907. szeptember havától az Országos Színészegyesület színésziskolájában tanár volt. A Schwartzer szanatóriumban hunyt el több hónapi betegség után idegrendszer-kimerülés következtében.

Neje: Schüller Lujza, volt operaénekesnő, elhunyt 1937. április 30-án Budapesten, 74 éves korában.[11] Leánya: Andor Mária (1890–1973) német nyelvterületen működő színésznő. Fia: Manheit Ernő énektanár.

Szerepei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés