Főmenü megnyitása

A mannakabóca (Cicada orni) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül az énekeskabóca-félék (Cicadidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Mannakabóca
A rovar felülről
A rovar felülről
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Öregcsalád: Cicadoidea
Család: Énekeskabóca-félék (Cicadidae)
Alcsalád: Cicadinae
Nemzetség: Cicadini
Alnemzetség: Cicadina
Nem: Cicada
Westwood, 1840
Faj: C. orni
Tudományos név
Cicada orni
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mannakabóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mannakabóca témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

A mannakabóca széles körben elterjedt Dél- és Közép-Európában, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

MegjelenéseSzerkesztés

 
A szemei

E félfedelesszárnyú testének a hossza körülbelül 25 milliméter, szárnyfesztávolsága 70 milliméter. Testszíne a barnától a szürkéig változik, mindig az élőhelyének megfelelően, mivel e rovarfaj legfőbb védekező módja az álcázás, rejtőzködés. Potrohán vöröses szelvénynek vannak. Fején két nagy összetett szem és három kis pontszem (ocelli) látható. A csápjai rövidek, a szívó-szájszerve azonban hosszú; ezzel szívja ki a növények nedveit. A szárnyai átlátszóak, de erek és fekete foltok is találhatóak rajtuk.

ÉletmódjaSzerkesztés

A felnőtt mannakabócát főleg nyáron lehet látni, miközben szúró-szívó szájszervének segítségével a fák és bokrok nedveit szívja.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Az udvarlás

Csak a hímek adják ki e fajra jellemző hangokat. A hangot a potrohukon levő hártyák rezegtetésével okozzák. A hang a nőstényeket hivatott odacsalogatni. Az „éneklés” csoportban, a napsütötte ágakon történik. Amikor a nőstény egy hímhez közeledik, az utóbbi udvarolni kezd neki. Az udvarlás a lábak érintésével és a rovarok ölelkezéséből áll. Ha az udvarlás megfelelt a nősténynek, akkor a kabócák párosodnak.

A mannakabóca nyáron az úgynevezett mannakőris (Fraxinus ornus) ágaira rakja le petéit. A lárvák késő nyáron vagy ősszel kelnek ki. Ezután a lárvák bebújnak a talajba és a fa gyökeréből szívják a nedveket. Lárvaállapotuk több évig is tarthat, azonban felnőttként csak másfél hónapig élnek.

KépekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cicada orni című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés