Maróti Éva

(1954-) magyar római kori régész, muzeológus

Maróti Éva (Budapest, 1954. november 20. –) magyar római kori régész, muzeológus.

Maróti Éva
Született1954. november 20. (69 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumába járt 1973-ig, majd ezen az egyetemen kezdte meg tanulmányait, amelyek során elsősorban provinciális római és középkori régészetet tanult. 1978-ban nyújtotta be diplomamunkáját, amely a Salla, ma Zalalövő római kori kerámiával foglalkozott. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nyújtotta be a pannóniai pecsétes kerámiáról szóló disszertációját[1], és 1987-ben doktorált. A régész 1977 óta a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának tudományos segédmunkatársa a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban.

 
Az egykori Ferenczy Károly Múzeum a szentendrei Fő téren. 2012-ben ezen a helyen bezárták, és a Kossuth Lajos utcába költöztették.

Munkássága

szerkesztés

Az 1970-es években Topál Judittal együtt ásatott egy késő római kori temetkezési helyet a szentendrei erődben. 1978-ban Tettamanti Sarolta vezetésével vizsgálatokat végzett a borsodi református templomban. 1994-ben a Pest megyén átvezető M1-es autópálya építése során szükségessé vált vészfeltárásokon vett részt. Törökbálinton további ásatásokat terveztek 1995–1999 között, még az autópálya mentén épülő Törökbálint-Tópark azonos nevű ipari terület építése előtt. Szintén az ő irányításával zajlott 1995-ben a Szigetmonostor-Horány-burgusz utóvizsgálata. 1997–1998 között a Páty községtől délre fekvő Malomdűlőn tevékenykedett. Ez egy római kori település helye volt, amelynek leletei a bronzkortól az Árpád-korig terjedtek.[2] 1999–2000 között az Érdtől nyugatra fekvő Pusztazámor-Hulladéklerakó építkezésénél is vezetett ásatásokat.

A római kori kerámiabélyegzők a régészek egyik specialitása.

Tagja a Magyar Ókortudományi Társaságnak, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaságnak, és 2006-ban alapító tagja volt a Magyar Régész Szövetségnek.

Fő kutatási területe a Pannónia területén gyártott római kori kerámia. Az Acta Archeologicáhan, az Archaeologiai Értesítőben, a Studia Comitatensia 9. és 17. kötetében, a Zalai Múzeumban és а Zalai Gyűjteményben publikál.[3]

Maróti Mihály biológus (1917–2009)[4] és Pill Mária lányaként született. 1980-ban és 1982-ben született két fia.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Éva Maróti című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.