Marian Anderson

Marian Anderson (Philadelphia, Pennsylvania, 1897. február 27. – Portland, Oregon, 1993. április 8.) amerikai opera-énekesnő, alt. Hangterjedelme közel három oktávnyi volt.

Marian Anderson
Carl Van Vechten felvétele; 1940
Életrajzi adatok
Született	1897. február 27. Philadelphia
Elhunyt	1993. április 8. (96 évesen) Portland
Sírhely	Eden Cemetery
Házastársa	Orpheus Hodge Fisher
Szülei	John Berkley Anderson Annie Delilah Rucker
Iskolái	South Philadelphia High School
Pályafutás
Műfajok	opera
Híres dal	Deep River
Hangszer	énekhang
Hang	alt
Díjak	Spingarn Medal (1939) Elnöki Szabadság-érdemrend Grammy Lifetime Achievement Award (1991) National Women's Hall of Fame (1973) Connecticut Women's Hall of Fame (1994) Kongresszusi Aranyérem Kennedy Center Honors (1978) Elizabeth Blackwell Award (1972) National Medal of Arts (1986) American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Grammy-díj csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Litteris et Artibus honorary degree from Spelman College (1979) Ladies' Home Journal Women of the Year (1977)
Tevékenység	énekesnő
Kiadók	RCA Victor
Hangminta
Marian Anderson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marian Anderson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az első afroamerikai énekesnő volt, aki állandó tagja lett a New York-i Metropolitan Operának 1955-ben Az álarcosbál Ulricájának szerepével.

Pályája

Képe 1920-ból

Apja jeget, szenet, sőt italt árult Philadelphiában. Édesanyja a főiskola hallgató volt (Virginia Seminary and College), majd tanárként próbálkozott, de nem taníthatott Philadelphiában egy olyan törvény alapján, amely a fekete tanárokra is vonatkozott. Ezért kisgyermekek gondozásából éltek.

Unokaöccse (nővérének, Ethelnek fia), James Anderson DePreist neves karmester lett.

Nagynénje segítségével hatéves korától kezdve énekelt, gyakran 25-50 cent fizetségért. Tizenéves korában már négy-öt dollárt is kapott. Csatlakozott a városi kórushoz (People’s Chorus of Philadelphia), ahol alkalomadtán szólista volt.

1925-ben egy énekversenyen 300 jelentkezőt megelőzve első díjat nyert és felléphett a New York-i Filharmonikusokkal.

Felnőtt pályafutásán hangversenykörutak indították el. Az 1930-as évek elején bejárta Európát és olyan helyeken lépett fel, mint Berlin, London és Párizs, valamint Spanyolországban, Lengyelországban, Olaszországban, Lettországban és Oroszországban; többek között Norvégia, Svédország, Anglia és Dánia uralkodói előtt. Jean Sibelius, Arturo Toscanini dirigált neki. Amikor 1936-ban Bruno Walterrel Bécsben adott koncertet, az afroamerikai sztár halálos fenyegetést kapott.

Utolsó koncertturnéján, 1965-ben 50 amerikai városban lépett fel. A befejező koncertet húsvét vasárnap tartották a Carnegie Hallban.

Díjak

• 1963: Presidential Medal of Freedom
• 1977: Congressional Gold Medal
• 1978: Kennedy Center Honors
• 1986: National Medal of Arts
• 1991: Grammy Lifetime Achievement Award

Lemezei

• https://www.discogs.com/artist/313143-Marian-Anderson
• https://www.allmusic.com/artist/marian-anderson-mn0000823994/discography

Források

• https://www.biography.com/musician/marian-anderson
• https://www.britannica.com/biography/Marian-Anderson
• http://marianandersonhistoricalsociety.weebly.com/biography.html
• https://www.greelane.com/hu/hum%C3%A1n-t%C3%A1rgyak/t%C3%B6rt%C3%A9nelem-%C3%A9s-kult%C3%BAra/marian-anderson-contralto-3529549/ (magyarul) (gépi fordítás)
• Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 13-14. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5 

További információk

• Marian Anderson az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Életrajza, angolul
• A Life in Song
• YouTube