Maroskáptalan

falu Romániában, Fehér megyében


Maroskáptalan (Cǎptǎlan), település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Maroskáptalan (Cǎptǎlan)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségMarosnagylak
Rangfalu
KözségközpontMarosnagylak
Irányítószám517516
SIRUTA-kód6066
Népesség
Népesség255 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság31 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság303 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 23° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 33″, k. h. 23° 56′ 30″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Maros mellett, Marosújvártól keletre, Maroskoppánd, és Marosnagylak közt fekvő település.

Története szerkesztés

Maroskáptalan Árpád-kori település. Nevét már 1285-ben említette oklevél Iuankathelke (Ivánkatelke) néven.

1286-ban Iowanka teluke, 1291-ben Ivankatelke, 1857-ben Nagylak, Kaptalan, 1733-ban Kaptalan, 1760-ban Maros Káptalan, 1808-ban Káptalan, 1913-ban Maroskáptalan néven írták.

1292ig Ivánkatelke egy örökös nélkül elhalt emberé volt. A birtokot IV. Béla király a Kökényesrénold nemzetségbeli Imre mesternek adta, aki azt Koppánddal együtt az erdélyi káptalannak adta. 1286-ban adományát megújította és az adományozott részt elválasztotta testvére, Mykud bán részétől.

1291-ben Csúcsi Mokon fiai Miklós és Lukács a birtokot magának követelte, de később az alvajda előtt lemondott róla a káptalan javára.

1587-ben nevét Nagylak Káptalan formában említették.

1910-ben 597 lakosából 82 magyar, 515 román volt. Ebből 512 görögkatolikus, 60 református, 8 unitáriánus, 8 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés