Martin Samuel Möckesch

Martin Samuel Möckesch (Oroszcsűr, 1813. november 11. – Nagyszeben, 1890) erdélyi szász evangélikus lelkész, író és műfordító.

Martin Samuel Möckesch
Született	1813. november 11. Oroszcsűr
Elhunyt	1890 Nagyszeben
Foglalkozása	lelkész, író, műfordító
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja, Johann Michael Möckesch, 65 éven át volt Oroszcsűr lelkésze, Friedrich nevű bátyja tanár és lelkész volt. A gimnáziumot 1835-ben végezte el Nagyszebenben, ezután 1836. október 12-éig tanító volt Keresztényszigeten. Tanulmányait Berlinben folytatta, majd hazatérve 1840 októberében elemi iskolai tanító lett Nagyszebenben, 1842-ben pedig az újonnan alakult ipariskola tanítója. 1835. március 5-én lelkésszé választották Bongárdon, 1850. március 11-én pedig Fogarason, 1856. április 24-én Nagyekemezőn, illetve 1864. január 8-án Márpodon. Bongárdon teljes erővel kiállt egy orgona beszerzése ügyében és erre a célra felajánlotta az 1846-ban megjelent Geistliche Lieder in walachischer Sprache című kötetének teljes bevételét. 1852. július 29-én Ferenc József császár arany szolgálati érdeméremmel tüntette ki.

1870-ben kivándorolt Romániába, ahol Bukarestben nejével együtt német iskolát igazgatott, majd a román nyelv tanszékét vállalta el. Asztmája miatt fel kellett adnia tanári hivatását és 1878-79-ben a román vasutaknál vállalt tisztviselői munkát, majd a bukaresti rokkantak házának igazgatója volt. Egészsége nem javult, ezért 1886-ban visszatért Nagyszebenbe, és az evangélikus gimnáziumban és a hozzá kapcsolódó reáliskolában román nyelvet tanított. A nagyszebeni Ferencz József-polgárkórházban halt meg.

Lelkészi munkássága mellett Möckesch íróként is tevékenykedett: verseket, elbeszéléseket és nyelvészeti tanulmányokat írt. Kiemelkedő jelentőségre azonban műfordítóként tett szert: az erdélyi szászok között egyik elsőként foglalkozott a román és cigány lírával. 1846-ban a bongárti közösség használatára kiadta a román nyelvre fordított egyházi énekeket. Kéziratban maradt a románra fordított Jézus élete és a lutheránus kiskáté.

Művei

• Die Pfarrkirche der Augs. Conf. Verwandten zu Hermannstadt. Hermannstadt, 1899. Kőnyom. képpel.
• Historiam aedis sacrae Parochiae Cibiniensis A. C. add. Composuit, nec non structurae genus, secundum quod aedes sacra exstructa, definivit… Hermannstadt, 1839.
• Geistliche Lieder in walachischer Sprache, 1846
• Romänische Dichtungen. Ins Deutsche übersetzt. Hermannstadt, 1851.
• Des höchsten Alters Loos. Eine siebenbürgisch-sächsische Erzählung. Hermannstadt, 1862.
• Beweise für die celtische Abstammung der Walachen oder Romänen, besonders derer, welche im Grossfürstenthume Siebenbürgen leben. Hermannstadt, 1867.
• Ernst und Schertz. Hermannstadt, 1869.
• Vor der Abfahrt. Erzählungen, Gedanken und Empfindungen in Verse gebracht. Hermannstadt, 1888.
• Heideblümchen. Zigeunerische Dichtungen und Sprichwörter ins Deutsche übersetzt. Kronstadt, …

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  

További információk

• Joseph Trausch – Friedrich Schuller: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literarische Denkblätter der Siebenbürger Deutschen. Köln: (kiadó nélkül). 1983.   [Az 1868-1902 között Nagyszebenben és Brassóban megjelent 1-4. kötet utánnyomása]
• Szabó Miklós - Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701-1849 (Marosvásárhely, 1998)