Martinkó András

(1912–1989) magyar nyelvész, irodalomtörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22.Budapest, 1989. február 1.) magyar irodalomtörténész, nyelvész, szótárszerkesztő, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (posztumus).

Martinkó András
A Budapest folyóírat 1984. áprilisi számában (Csigó László felvétele)
A Budapest folyóírat 1984. áprilisi számában (Csigó László felvétele)
Született1912. szeptember 22.[1]
Szuhogy
Elhunyt1989. február 1. (76 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • irodalomtörténész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (2/7-8-12)
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok doktora
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1989)
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott.

  • Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937)
  • Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal, 1963)
  • A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965)
  • Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965)
  • A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966)
  • Petőfi életútja (szerkesztette, 1972)
  • Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973)
  • Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel, 1973)
  • Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978)
  • Teremtő idők (tanulmányok, 1977)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981)
  • Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983)
  • Emlékeimből (1984)
  • Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987)
  • Anyám egy napja (életrajz, 1987)
  • Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Versek (szerkesztette, 1993)
  • A szó jelentése; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001

Műfordításai

szerkesztés

Díjai, kitüntetései

szerkesztés
 
Emléktáblája Budapest I. kerületében

Emlékezete

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kortárs magyar írók
  • Talentumom megőriztem, gyarapítottam... Három neves szuhogyi; összeáll., szerk. Laki Lukács László; Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, Edelény, 1996 (Edelényi füzetek)