Főmenü megnyitása

Martinkó András

magyar nyelvész, irodalomtörténész

Dr. Martinkó András (írói álnév: Márton András; műfordítói álnév: Kismárton András) (Szuhogy, 1912. szeptember 22.Budapest, 1989. január 31.[2]) magyar irodalomtörténész, nyelvész, címzetes egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1989), az irodalomtudományok doktora (postumus).

Martinkó András
Született 1912. szeptember 22.
Szuhogy
Elhunyt 1989. január 31. (76 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • irodalomtörténész
Kitüntetései Akadémiai Díj (1979)
Sírhely Farkasréti temető[1]
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • Az irodalomtudományok doktora
  • Az irodalomtudományok kandidátusa (1989)

ÉletpályájaSzerkesztés

Mezőkövesden érettségizett. 1930-1935 között a budapesti egyetemen Eötvös-kollégistaként tanult magyar-francia szakon. 1938-tól Rozsnyón, Ungváron és Budapesten oktatott. A második világháború után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében dolgozott. 1956-tól az ELTE idegen nyelvi lektorátusán dolgozott. 1959-1972 között az Irodalomtudományi Intézet főmunkatársa volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található.[2]

Kemény Zsigmond és Petőfi Sándor munkásságával foglalkozott; ismeretterjesztő előadásokat tartott.

MűveiSzerkesztés

  • Báró Kemény Zsigmond pályafordulata (1937)
  • Vörösmarty Mihály. Nagyobb epikai művek (szerkesztette, Horváth Károllyal, 1963)
  • A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése (tanulmány, 1965)
  • Elbeszélések a magyar irodalomból (antológia, 1965)
  • A stílus és az irodalmi nyelv néhány kérdése a köznyelvi értelmező szótárakban (1966)
  • Petőfi életútja (szerkesztette, 1972)
  • Költő, mű és környezet (kérdőjelek a Petőfi-irodalomhoz) (1973)
  • Petőfi Sándor összes költeményei (szerkesztette, Kis Józseffel, 1973)
  • Petőfi Sándor összes prózai művei és levelezése (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály válogatott művei (szerkesztette, 1974)
  • Vörösmarty Mihály összes költeményei (szerkesztette, 1978)
  • Teremtő idők (tanulmányok, 1977)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1981)
  • Értjük vagy félreértjük a költő szavát? (tanulmány, 1983)
  • Emlékeimből (1984)
  • Vörösmarty Mihály: Zalán futása. Hősköltemény tíz énekben (szerkesztette, 1985)
  • Vörösmarty Mihály költői művei (szerkesztette, 1987)
  • Anyám egy napja (életrajz, 1987)
  • Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bevezetés és vázlat (1988)
  • Vörösmarty Mihály: Versek (szerkesztette, 1993)
  • A szó jelentése; előszó Kiefer Ferenc; LAZI, Szeged, 2001

MűfordításaiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

 
Emléktáblája Budapest I. kerületében

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.
  2. a b Gyászjelentése

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Kortárs magyar írók
  • Talentumom megőriztem, gyarapítottam... Három neves szuhogyi; összeáll., szerk. Laki Lukács László; Városi Rendezvények Háza és Könyvtár, Edelény, 1996 (Edelényi füzetek)