Maximilian Njegovan (Zágráb, 1858. október 31.Zágráb, 1930. július 1.) horvát származású osztrák-magyar tengerész, admirális. Anton Haus admirális halála után egy évig a Császári és Királyi Haditengerészet parancsnoka.

Maximilian Njegovan
Született1858. október 31.
Habsburg Birodalom, Zágráb
Meghalt1930. július 1. (71 évesen)
Jugoszláv Királyság Jugoszláv Királyság, Zágráb
SírhelyMirogoj temető
Állampolgárságaosztrák
NemzetiségeHorvátország horvát
FegyvernemAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Szolgálati ideje1877-1918
RendfokozataTengernagy
CsatáiElső világháború
Kitüntetései
  • Vaskorona-rend
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Maximilian Njegovan témájú médiaállományokat.

Maximilian Njegovan 1858. október 31-én született Zágrábban.

Katonai szolgálata

szerkesztés

Njegovan az első világháború idején az 1. csatahajó osztagot vezette 1917-ig.

1917. február 17-én Anton Haus főtengernagy tüdőgyulladásban elhunyt, utódjának az uralkodó Njegovant nevezte ki. Njegovan nem volt képes pótolni a flotta szükségleteit, javítani a tengerészek életkörülményeit, emiatt hamar elvesztette kezdeti népszerűségét. A Pólában állomásozó erőknek kritikusan kevés volt az üzemanyag, hiányos volt az élelmiszer és a felszerelésellátás, mindennek a tetejébe az Olasz Légierő (Regia Aeronutica) egységei gyakorlatilag akadálytalanul bombázhatták az osztrák-magyar tengerparti városokat. Az 1917. május 14-15-én az Otrantói-szorosban vívott tengeri csatában való helytállásáért megkapta a Osztrák Császári Vaskorona-rend Nagykeresztjét.

 
IV. Károly király; Maximilian Njegovan tengernagy és Janko Vuković Podkapelski sorhajó kapitány az SMS Admiral Spaun fedélzetén 1917-ben

Az elégedetlenség végül nyílt lázadásba csapott át. 1918 februárjában a Császári és Királyi Haditengerészet egyik állomáshelyén, Cattaróban a matrózok fellázadtak a parancsnokaik ellen. A lázadók több hajót is elfoglaltak, de a lázadást viszonylag gyorsan és vér nélkül leverték.[1] A lázadás leverése után a lázadók vezetőit agyonlőtték és a felelősöket megbüntették. Njegovan admirális lemondásra kényszerült és nyugdíjba vonult. Utódja az akkor már ellentengernaggyá kinevezett Horthy Miklós lett.

A háború alatt az admirális több kitüntetést is kapott, többek közt a Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztjét. A háború után egy ideig Velencébe költözött. 1930. július 1-jén szülővárosában halt meg.

  1. a köztudomás ellenére nem Horthy Miklós