Anton Haus (1851. június 13.1917. február 8.) szlovén származású osztrák–magyar tengerésztiszt, 1913–17 között a Császári és Királyi Haditengerészet admirálisa.

Anton Haus
1914-ben
1914-ben
Született1851. június 13.
Habsburg Birodalom, Tolmein (ma Szlovénia)
Meghalt1917. február 8. (65 évesen)
 Osztrák–Magyar Monarchia, Póla (ma Horvátország)
Sírhely
  • Naval Cemetery, Pula
  • Hütteldorfer Friedhof
Állampolgárságaosztrák
Fegyvernem Császári és Királyi Haditengerészet
Szolgálati ideje1869-1917
RendfokozataFőtengernagy
CsatáiElső világháború
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Anton Haus témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Ifjúkora szerkesztés

Haus 1851-ben született Tolmein városában, szlovén családban.

Katonai szolgálata szerkesztés

Haus 1869-ben csatlakozott a Császári és Királyi Haditengerészethez. A Fiumei Tengerészeti Akadémián szerzett tudása döntően meghatározta későbbi katonai pályafutását. Az akadémia tanáraként megjelent egy publikációja Óceántan és tengeri időjárás címmel. Az 1899-ben kirobbant bokszerlázadás során Haus volt annak a hajórajnak a parancsnoka, amelyet az osztrák-magyar kormány indított Kínába, hogy Japán, a Német Birodalom, az Orosz Birodalom, az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, és Olaszország szövetségeseként részt vegyen a felkelés leverésében. A felkelést követően az osztrák-magyar csapatok szereztek egy kisebb gyarmatot, a Tiencsini osztrák-magyar koncessziós zónát. Haus 1902-ig tartózkodott Kínában, majd hazatért.

1912-ben az osztrák-magyar hadiflotta felügyelőjévé nevezték ki, majd Rudolf von Montecuccoli báró visszavonulását követően 1913 februárjától a Császári és Királyi Haditengerészet főparancsnoka.

Az első világháborús hadüzenet nem érte váratlanul Haus tengernagyot és törzsét. Még a hadüzenet éjszakáján a Saida vezetésével egy felderítő csoport indult el Pólából, majd egy óra múlva a többi hajó. Közte a Habsburg csatahajó fedélzetén Anton Haus tengernaggyal.

Az otrantói tengerzár miatt a Monarchia flottája nem bocsátkozott nagyobb vérveszteséggel járó rizikós csatákra, ami miatt Haust német szövetségesei gyakran kritizálták. Így vált szállóigévé híres mondata:

Kevesen értik meg, hogy sok esetben a semmittevés, illetve a várakozás az egyetlen helyes magatartás. A stratégia nem sakkjátszma, ahol minden lépést ellenlépésnek kell követnie. A stratégiában nem szükségszerű az ellenlépés, ott várakozni is lehet.
– Anton Haus véleménye a stratégiáról[1]

1916-ban főtengernaggyá nevezték ki.

1917-ben súlyos tüdőgyulladást kapott, majd február 17-én elhunyt. Anton Haus főtengernagy halálával IV. Károly egyik legbizalmasabb emberét vesztette el. Helyére Maximilian Njegovan tengernagy került. Tervei között szerepelt az otrantói tengerzár feltörése. Ám ez nehéz feladatnak bizonyult.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Életrajza (angol nyelven). Firstworldwar.com. (Hozzáférés: 2013. május 31.)

További információk szerkesztés

  • Oskar von Hofmann – Gustav von Hubka.szerk.: Dr. Carl Freiherr von Bardolff: Der Militär-Maria Theresien-Orden. Die Auszeichnungen im Weltkrieg 1914-1918. (A Katonai Mária Terézia-rend. Kitüntetések a világháború alatt) (német nyelven). Wien: Verlag Militärwissenschaftliche Mitteilungen (1943/1944) 
  • Jörg C. Steiner. Schematismus der Generäle und Obersten der k.u.k. Armee, Stand 31.12.1918 (A császári és királyi hadsereg tábornokainak és ezredeseinek névjegyzéke, 1918. dec. 12-ei állapot (német nyelven). Wien: Edition S & M (1992). ISBN 3-901215-01-8