Mecséry Dániel
Mecséry Dániel, báró (Kőszeg, 1759. szeptember 29. – Bécs, 1823. december 30.) altábornagy, az Udvari Haditanács tagja, valóságos belső titkos tanácsos, a Katonai Mária Terézia-rend tiszti keresztjének, az Arany Polgári Érdemkereszt kitüntetettje és a császári-királyi 2. számú huszárezred másodtulajdonosa. „A legkeményebb fejű magyar”
| Mecséry Dániel | |
![Freiherr von Mecséry K. K. General u. Ritter des militair Marien Theresien Ordens. Geb. 1759. wurde am 20. Oct. 1805 zwischen Eschenau u. Fort schwer verwundet. Auf der linken Seite des Kopfes befanden sich 4 Saebelhiebe, die alle bis auf das Gehirn eindrangen. Auf der rechten Seite ein Hieb, der auch den hintern Theil des Ohrs ganz wegnahm, u. 4. sehr gefährlichen Hiebe am Hinterhaupt. Auch war der rechte Vorderarm abgehauen. Jelezve: C. W. Bock fec. Norimberg 1805.[1]](/wiki/F%C3%A1jl:B%C3%A1r%C3%B3_Mecs%C3%A9ry_D%C3%A1niel_t%C3%A1bornok.jpg) | |
| Freiherr von Mecséry K. K. General u. Ritter des militair Marien Theresien Ordens. Geb. 1759. wurde am 20. Oct. 1805 zwischen Eschenau u. Fort schwer verwundet. Auf der linken Seite des Kopfes befanden sich 4 Saebelhiebe, die alle bis auf das Gehirn eindrangen. Auf der rechten Seite ein Hieb, der auch den hintern Theil des Ohrs ganz wegnahm, u. 4. sehr gefährlichen Hiebe am Hinterhaupt. Auch war der rechte Vorderarm abgehauen. Jelezve: C. W. Bock fec. Norimberg 1805.[1] | |
| Beceneve | „A legkeményebb fejű magyar” |
| Született | 1759. szeptember 29. Kőszeg |
| Meghalt | 1823. december 30. (64 évesen) Bécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Fegyvernem | lovasság |
| Szolgálati ideje | 1778 – 1821 |
| Rendfokozata | altábornagy |
| Csatái | első koalíciós háború napóleoni háborúk |
| Kitüntetései | Katonai Mária Terézia-rend tiszti keresztje |
| Civilben | valóságos belső titkos tanácsos |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mecséry Dániel témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésÉdesanyja Küttl Zsuzsanna. Édesapja az evangélikus Nemes Metsery István, a Batthyányi-uradalom ügyvédje volt, akinek halála után 8 testvérével nehezen vészelték át a gyermekkort. A jogi tanulmányok helyett Sopronban inkább Bécset választotta, ahol kadétnak állt Esterházy Miklós József testőrkapitány ezredébe. Szorgalma, katonai tehetsége hamar megmutatkozott, amikor 1778-ban katonai szolgálatba lépett. Első feleségével, Johanna von Fischerrel 1790-ben kötött házasságot a csehországi Reichstadtban (ma: Zákupy). Részt vett az első koalíciós háborúban, vitézsége elismeréseként 1794-ben a Katonai Mária Terézia-rend lovagja kitüntetést kapott.
1805-ben a Nürnberg melletti Eschenau nevű, németországi falu határában zajló csatában tizennégy sebet kapott, köztük kilenc fejsebet, amitől lebukott lováról. A csata után két ezredorvos látta el sebeit, de felépülését lehetetlennek tartva magára hagyták.[2]
Németországban azonban gondosan ápolták, hét hónap múlva pedig csodával határos módon tökéletesen meggyógyult. 1806-ban báróságot kapott. 1809-ben a győri csatában a felkelő nemesség generálisa, június 14-én Mecséry vezette a magyar banderiális erőket.
Az asperni csata második napján (1809. május 21-22.) négy francia vértes ezred rohamozta meg a 28. magyar gyalogezredet, amelyet Mecséry ezredes vezetett. A magyarok mozdulatlanul álltak, és a franciák már-már azt hitték, meg akarják adni magukat. De Mecséry egészen közelre beengedte, várta a lovasságot, tüzet vezényelt - és visszaűzte a négyszeres túlerőben lévő franciákat.[3]
Első felesége 1811. február 25-én váratlanul elhunyt. Második feleségével, nemes Szirmay Teréziával a Zemplén vármegyei Alsókörtvélyesen, a Szirmay-kastélyban 1812. október 18-án kötött házasságot.
1821-ben nyugdíjba vonult és Bécsbe költözött, és ott hunyt el.
Összevagdosott koponyáját a bécsi Anatómiai Múzeumra hagyta. Itt állapították meg sérüléseit: kettő egész az agyvelejéig hatolt, valósággal széthasította a koponyáját. A fejsebek egyike 14, a másik 22 centiméter hosszú volt. A harmadik vágás egy jókora csontdarabot leszelt a koponya hátsó részéből, míg a többi sérülés könnyebb természetű volt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Melly József: Az emberi egészség tudománya és védelme
- ↑ Hermann Róbert szerkesztő: Magyar hősök arcképcsarnoka, Magyar hősök arcképcsarnoka egyesület, Budapest, 2001.
- ↑ A legkeményebb (fejű) huszár: Mecséry Dániel. [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 9.)
Források
szerkesztés
- Ország őrizője, latinops.blogspot.com
- Magyar életrajzi lexikon ISBN 963052497X 2. kötet 178 old.
- Merényi-Metzger Gábor: Mecséry Dániel báró, altábornagy születésének, házasságainak és halálának anyakönyvi forrásai Archiválva 2012. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, vaml.hu
Irodalom
szerkesztés- Bencze László: Mecséry Dániel altábornagy. A Katonai Mária Terézia Rend lovagjának és parancsnoki keresztje tulajdonosának élete, Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ, Budapest, 1992. 6. p.;
- Ódor Imre: A legkeményebbfejű magyar huszár: Mecséry Dániel. = Rubicon, 2000. 4. sz. 34. p.;
- Österreichische Biographische Lexikon, 1815–1950. Bd. 6. Wien, 1975. 180. p.
- Báró Mecséry Dániel önéletrajza, 1759–1814. = Hadtörténelmi Közlemények, 1924.
- Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok, Ifjúsági kiadó, 1989, ISBN 9630271850ó
