Alsókörtvélyes

	Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov)
	; Alsókörtvélyes zászlaja
	; Alsókörtvélyes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Polgármester	Ján Fenčák
Irányítószám	094 22
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	1508 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Terület	18,47 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 24″, k. h. 21° 46′ 22″48.806667°N 21.772778°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 24″, k. h. 21° 46′ 22″48.806667°N 21.772778°E
	Alsókörtvélyes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsókörtvélyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrušov (egyértelműsítő lap).

Alsókörtvélyes (szlovákul: Nižný Hrušov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 11 km-re délkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.

Története

1246-ban „Kurthuleus” néven említik először. 1278-ban IV. László király a Bogáth-Radvány nembeli Pál comesnek adja. 1370-ben Körtvélyesi Erzsébet és Gesztélyi Erzsébet birtoka. 1419-ben a falu lakatlan volt, Beke György és Imregi András birtoka. Az évszázadok során számos birtokosa volt, mint például a Rákóczi, Okolicsányi, Szirmay, Goloy, Szent-Iványi vagy a Füzesséry családok. 1663-ban kolera pusztított a faluban. 1715-ben 10 lakatlan és 14 lakott háza volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Körtvélyes. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmai, és Okolicsányi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Passához, és Kots Hoszszú mezőhöz 1/4 órányira, agyagos földgye 3 nyomásbéli, gabonát, búzát leg inkább, egyebet középszerűen terem, erdeje tölgyes, rétekkel bővelkedik, piatza Homonán.”^[2]

1828-ban 105 háza volt 776 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Körtvélyes (Alsó), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, az Ondava mellett, ut. post. N.-Mihályhoz 2 órányira: 487 római, 204 g. kath., 7 evang., 32 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1036 hold szántóföld. Malom és erdő. F. u. Szirmay és Okolicsányi.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsókörtvélyes, tapolyvölgyi tót kisközség 200 házzal és 1078, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. A Bogáth-Radvány nemzetség egyik ősi fészke. 1370-ben Kurthvelus alakban Körtvélyesy Erzsébet és Gesztely Erzsébet birtoka. 1419-ben puszta s urai Beke György és Imreghi András. 1422-ben Komoróczi Pap Péter, az Alpári és a Cselei családok az urai, 1458-ban pedig Palóczi László. 1510-ben Eödönffy Pétert, 1520-ban Hosszúmezei Györgyöt iktatják egyes részeibe. 1426-ban a Morvaiak igényt támasztanak egyes részeire és 1473-ban a Rákóczyakat is birtokosai között találjuk. 1510-ben Dobó Zsófiát és Gerendi Lászlót, 1561-ben Rákóczy Jánost, 1580-ban Golopy Gáspárt, 1582-ben Plagay Ambrust és Szent-Ivány Györgyöt, 1590-ben ismét Golopy Gáspárt iktatják egyes részeibe, míg az 1598-ki összeírás Vitányi György, Vinnay Kristóf, Rákóczy Ferencz, Soós Kristóf, Tussay István, Kendy Miklós, Duka Péter, Deák György, Körtvélyesy János, Füzeséry András, Farkas András és Fejér Illés birtokosokat sorolja fel. 1635-ben Zékey Annát és Rákóczy Andrást iktatják egy-egy kúriába, 1650-ben pedig Bors Jánost. 1656-ban a Szent-Ivány család is a birtokosok között szerepel és itt találjuk a Barkóczyakat és Okolicsányiakat is. 1774-ben Szent-Iványi Terézia, báró Barkóczy Károly, Orosz Terézia, Szirmay András, Okolicsányi János, Kemenes Mihály és a Wiczmándyak az urai. A mult század elején a kir. fiskus, báró Barkóczy, Orosz, Soós, Pintér, Szirmay, Péchy, Wiczmándy és Okolicsányi család, míg most Zempléni Moskovitz Géza a legnagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis tizedelte lakosait. Van itt egy érdekes, régi nemesi kuria is, melyet Mária Terézia idejében a Szirmayak építtettek, s a mely 1872-ben vétel útján a Moskovitz család birtokába került. A kastélyhoz, mely úri kényelemmel van berendezve, nagy és szép park csatlakozik. Említésre méltó a körülbelül 7000 kötetből álló érdekes könyvtár és Kossuth Lajosnak több butordarabja, melyeket a jelenlegi tulajdonos atyja, kivel a Kossuth család baráti összeköttetést tartott fenn, e családtól kapott és ereklyeként őriz. Ezek közé tartozik többek között a fekete bőrrel bevont hinta-zsöllyeszék. A faluban csak róm. kath. templom van, mely a XV. században már fennállott, míg tornyát 1615-ben építették hozzá. Ide tartoznak Kió-puszta, Plany-tanya és Ricsió-puszta, mely utóbbira, a hagyomány szerint, Róbert Károly király szőlőmíveseket telepített. Kió-pusztán már 1417-ben községként szerepelt és a Tussaiak birtoka. 1422-ben a Cselei és Pap család, 1428-ban a Tussai Bod család és osztályos atyafiai bírják. 1438-ban a Csemernyei és a Fekete család is kap itt részeket, 1520-ban Hosszúmezei György, 1570-ben Persey Miklós és Thury János, 1575-ben pedig Szent-Ivány György és Szent-Benedeky Erzsébet. Egy 1426. évi oklevél Körtvélyes határában még Kékszeg és Sink vagy Sinkócz községeket is említi, a mikor Kékszeg birtokát a Morvaiak igénylik. Sink elpusztult község 1425-ben a Ricsei és a Beke család birtoka volt, 1463-ban pedig a Csapiaké. A XVI. század végén és a XVII. század elején még Szeghy Miklós birtokaként szerepel, de ettől fogva nyoma vész. Ugyancsak Körtvélyes közelében feküdt Arács, Aracz vagy Aracsa, melytől az Aracsai család a nevét vette. Már a XIII. században a Rákóczyak pusztájaként szerepel. 1405-ben az Isépi, Cselei és a Dobi család, 1425-ben a Ricsei és a Beke család, 1447 körül a Lasztócziak, ettől kezdve 1477-ig a Csirke család, s vele együtt a Körtvélyesi Polyák család és Rákóczy János birtokolják. 1754-ben Okolicsányi Jánost iktatják némely részeibe. A község postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Bánócz.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1050-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1699 lakosából 1688 szlovák volt.

2011-ben 1601 lakosából 1547 szlovák.

Nevezetességei

Görögkatolikus templom.
Római katolikus templom.

Neves személyek

Lesznai Anna (1885–1966) magyar költő, író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]