Mednyánszky Berta

(1823-1902) magyar nemesasszony, Petőfi Sándor magyar költő múzsája

Nemes mednyei Mednyánszky Bernárdina Nepomukena Mária , ismertebb nevén: Mednyánszky Berta (Saár, ma: Abasár, 1823. május 23.Pozsony, 1902. február 22.) magyar nemesasszony, Petőfi Sándor magyar költő múzsája volt.

Mednyánszky Berta
Született1823. május 23.
Saár
Elhunyt1902. február 22. (78 évesen)
Pozsony
Állampolgárságamagyar
SablonWikidataSegítség

Élete, családja

szerkesztés

1823. május 23-án született a Heves vármegyei Saár településen tekintélyes és jómódú Mednyánszky család sarjaként. Szülei, mednyei Mednyánszky János és kelemenfalvi Hazucha Borbála római katolikus pár voltak. Édesapja az Árpád-ház óta nemes, ősrégi Mednyánszky család leszármazottja, azon belül pedig a sissói ág képviselője. Keresztszülei Dolinszky György és Scholzer Mária voltak.[1] Testvérei:

  • nemes mednei Mednyánszky Tivadar Eduárd Lukács (Gerencsér, 1819. október 17. – ?) Hamar Erzsébet férje.
  • nemes mednei Mednyánszky Eduárd Mihály (Saár, 1821. szeptember 23. – ?) Royko Mária férje.
  • nemes mednei Mednyánszky János Nepomuk Baptista (Saár, 1825. június 23. – ?)
  • nemes mednei Mednyánszky Adél Vilma Viktória (Saár, 1827. március 23. – ?)
  • nemes mednei Mednyánszky János (Gyöngyöshalász, 1831. április 11. – Trencsén, 1898. október 12.) királyi tanácsos, Trencsén vármegye egykori tanfelügyelője. Felesége, nemes szlavniczai Sándor Eszter volt, aki rokona volt Mednyánszky Berta férjének.

Elhagyva Heves vármegyét a család Gödöllőbe költözött, ahol édesapja a gödöllői Grassalkovich uradalom jószágigazgatója volt. A könyvelésbe sokszor – titokban – Berta is besegített.[2] 22 évesen, 1845. augusztus 10. körül ismerkedett meg Petőfi Sándorral a gödöllői református lelkész, Erdélyi Ferenc felesége által, azonban Berta már korábban is ismerte a költő addigi munkásságát.[3] Mindössze kétszer-háromszor találkoztak, de kölcsönös vonzalmat éreztek egymás irányába.[4] A költő írásban kérte meg a lány kezét Mednyánszky Jánostól, aki válaszlevelében elutasította az eljegyzést, lányát pedig eltiltotta a költőtől. Petőfi csalódottságát és a lányhoz való szerelmét a Szerelem gyöngyei című kötetében fejezte ki, amelyet még ez év októberében ki is adta.[5][6]

1852-ben elvesztette édesanyját, rá három évvel pedig édesapját.

Mednyánszky Bertát apja végül nemes szlavniczai Sándor Lajos földbirtokoshoz adta nőül. Több gyermekük is született, de köztük kevesen érték meg a felnőttkort. 1890. július 20-án férje hosszú és kínos szenvedés után Pozsonyban elhunyt.[7] Ekkor már csak két gyermekük élt:

  • nemes szlavniczai Sándor István (Trencsén, 1856. augusztus 23.). Felsőkubini és deménfalvi Kubinyi Valéria férje, Kubinyi György országgyűlési képviselő veje.
  • nemes szlavniczai Sándor Géza (Szlavnicza, 1858. június 29.). Főszolgabíró, szemereharaszti Szombathelyi Marianne férje.

1896. április 15-én fia, Sándor Géza Budapesten elhunyt. Ekkor már másik fia is halott volt. Megözvegyülve egy darabig még férje családjának ősi fészkében, Szlavniczán tartózkodott. 1898-ban még részt vett öccse, János temetésén.[8] 1901 januárjában a Szerelem gyöngyei című kötetet a benne lévő Petőfitől kapott préselt bokrétával a Petőfi Társaságnak adományozta. Szintén ez évben költözött Pozsonyba unokái, és özvegy menye, Kubinyi Viktória közelébe.[9]

1902. február 22-én, 78 évesen hunyt el.