Főmenü megnyitása

A mednyei és medgyesi nemes és báró Mednyánszky család az egyik legrégebbi eredetű magyar nemesi család.

TörténeteSzerkesztés

A család az Árpád-korból ered, II. András galíciai hadjárata után Magyarországra kísérték a királyt, majd a Felvidéken telepedtek le. Első ismert őse Mednyei János, akinek Trencsénben 1312-ben már okleveles nyoma van. Fia, Jakab, I. Lajos uralkodása alatt a nápolyi hadjáratban harcolt, érdemeiért 1356-ban királyi adományban részesült. 1560-ban I. Ferdinánd királytól újabb adományt is kapott. 1561-ben ősi címerüket kibővítették, majd Pál ítélőmester 1688. december 20-án bárói címet is kapott. Ez a bárói ág azonban rövid életűnek bizonyult, mert a báróságot kapott Pál dédunokájával, János helytartósági tanácsos és kamarással 1833-ban ki is halt. 1750. augusztus 25-én egyik másik családtag is bárói ragra emelkedett, ő az 1712-ben született Antal kamarás volt. Végül ez a bárói ág is kihalt, a cím utolsó viselője az 1848-ban született Árpád volt. A családnak azonban köznemesi ágon valószínűleg a mai napig élnek leszármazottai.

CímereSzerkesztés

A Magyar nemes családokban olvasható:

A család ősi czímere: kék paizsban koronán átszurt 3 nyilvessző, bárói cízmere pedig az 1750. évi oklevél szerint: kékkel és vörössel hasitott paizsban zöld hármas hegy középsőjén, hegyeikkel föfelé állitott három, egymást keresztező arany nyilvessző (a középső függélyesen állónak hegye hiányzik), melyeket a keresztező ponton nyilt arany korona fog össze; jobból és balról a hármas hegy egy-egy csucsán szemközt ágaskodó fehér egyszarvu, melyeknek nyaka felé van a két szélső nyíl hegye irányitva; sisakdisz: egy vörös-ezüsttel és egy kék-aranynyal vágott szárny közt kinövő fehér egyszarvu; takarók: vörös-ezüst, kék-arany.

Fontosabb családtagokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Révai nagy lexikona (XIII. kötet, LOVAS-MONS)
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok (VII. kötet)