Megri

örmény város
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. augusztus 23.

Megri (örmény nyelven: Մեղրի) egy város és egy közösség központja, Szjunik tartományban, Örményország déli részén, az iráni határ közelében. A 2011-es népszámláláskor a város lakossága 4580 volt. A 2016-os hivatalos becslés szerint Megri népessége mintegy 3500 fő.

Megri (Մեղրի)
Megri látképe
Megri látképe
Közigazgatás
Ország Örményország
Jogállásváros
Alapítás éve906
Irányítószám3401–3402
Körzethívószám(286)
Népesség
Teljes népesség4580 fő (2011)
– elővárosokkal4.580 fő
Népsűrűség1500 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület3,0 km²
IdőzónaUTC+04:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.900000°N 46.233333°EKoordináták: é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.900000°N 46.233333°E
Megri weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Megri témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A közösség egyesüléseinek eredményeképpen 2016-ban Megri önkormányzata Agarak, Alvank, Ajgedzor, Gudemnisz, Karcsevan, Kurisz, Lehvaz, Licsk, Nrnadzor, Svanidzor, Tastun, Thkut, Vahravar és Vardanidzor településrészekkel bővült.

Jerevántól 376 km-re délre, valamint 73 km-re délre Kapan tartományi fővárostól.

Története

szerkesztés
 
Megri, S. Hovhannes-templom

A mai Megri területe a bronzkor óta lakott hely. A régészeti lelőhelyeket a 7. és 6. században, Urartu királysága idején található város környékén találják. Történelmileg az Örményország ősi Szjunik tartománya Arevik kantonjának volt része.

A 8. században a Tatev-kolostor létrehozásával a mai modern Megri régió gyors társadalmi és gazdasági fejlődésen ment keresztül. 906-ban Karcsavan települését a Bagratuni-dinasztia, I. Smbat Bagratuni király alapította. 987-ben a Megri néven ismert város az újonnan alapított Szjunik örmény királyságba tartozott. 1105-ben Megri környékét a szeldzsukok foglalták el. A várost 1126-ban és 1157-ben teljesen elpusztították a megszálló szeldzsuk erők.

A 12. és 15. század között Szjunik és Örményország történelmi területeinek többi része szeldzsuk, mongol, Ak Kojunlu és Kara Kojunlu invázióktól szenvedett.

A 16. század elején Megri a Szafavid Perzsián belül Erivan Beglarbegi részévé vált. A 18. század elején a régió bekapcsolódott a Dávid Bek által vezetett Szjunik örmények felszabadító harcába a Szafavid Perzsia és a megszálló törökök ellen. David Bek 1722-ben kezdte a csatát több ezer helyi örmény hazafi segítségével, akik felszabadították Szjunikot.

1813-ban Megri az orosz birodalom részévé vált az 1804–1813-as orosz–perzsa háború és a gulisztani szerződés aláírása következtében. 1868-ig a karabaki tartományba tartozott, amikor az újonnan alakult Elzabetpoli Zangezurszkij Ujezd részévé vált.

  • Robert H. Hewsen, Armenia: A historical Atlas, The University of Chicago Press, Chicago et Londres, 2001 (ISBN 0-226-33228-4), p. 103.