Főmenü megnyitása

Melczer Tibor (Békéscsaba, 1879. május 5.Budapest, 1936. július 2.) magyar gépészmérnök, repülőgép szerkesztő, egyetemi tanár.

Melczer Tibor
Született 1879. május 5.
Békéscsaba
Elhunyt 1936. július 2. (57 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
repülőgép szerkesztő,
egyetemi tanár

ÉletpályaSzerkesztés

Tanulmányai során a bécsi műszaki főiskolán üzemmérnöki diplomát, 1900-ban a Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Budapesten Czakó Adolf, majd Bánki Donát tanársegédje, később adjunktusa. Házasságkötését követően Fischamendben a repülőkísérleti állomáson dolgozott, ahol megtanulta a repülőgépek számításának elméletét és építésének gyakorlatát. 1909-ben bekapcsolódott Bánki Donát repülőgép-stabilizátor kísérleteibe. Az 1. világháborúban Bécsben teljesített szolgálatot. Hazatérve újra tanársegéd. 1914-ben a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. főmérnöke. A német tervezésű, de az Rt.-ben gyártott DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépet áttervezte, lényegesen egyszerűbbé tette. A gép 1914-ben Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 méterre emelkedett fel, és három világrekordot ért el. Az eredmény, nagy sorozatgyártású megrendelés. A fejlesztés igényelte a tervezőiroda megalakítását. 1918-ig 18 különféle repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra került. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Szabadalma alapján réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel (úttörő jelentőségű) is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is terveztek építeni. 1919-ben megszervezte a Magyarországi Tanácsköztársaság polgári légügyi hivatalát. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták. Meghívott előadó lett a Műegyetemen, 1932-től műegyetemi rendkívüli tanár. Előadásait jegyzetbe foglalták, és ez lett hosszú időn át a repülőgép-tervezés első magyar nyelvű szakkönyve.

Főbb műveiSzerkesztés

Melczer Tibor – Zsélyi Aladár: A nagy aeroplánok kérdése. 1912, Budapest; Magyar Automobil és Aviatikai Szemle kiadása. Vasy Géza összeállítása: A sárkányrepülőgépek működésének és számításának alapelvei (egyetemi előadásainak anyaga); 1929, Budapest; Magyar Aero Szövetség kiadása,..

Szakmai sikerekSzerkesztés

2005-ben Békéscsabán utcát neveztek el róla.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés