Mercsény
Mercsény románul: Mercina, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
| Mercsény (Mercina) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Varadia |
| Rang | falu |
| Községközpont | Varadia (Vărădia) |
| Irányítószám | 327421 |
| SIRUTA-kód | 54528 |
| Népesség | |
| Népesség | 583 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 50″, k. h. 21° 32′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 50″, k. h. 21° 32′ 12″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Oravicabányától északnyugatra, a Karas bal parti út mellett fekvő település.
Története szerkesztés
Mercsény, Mirsatelke (Mirsinc) nevét 1355-ben iobagiones Nicolai de Mirsatelleke formában említette először oklevél. 1421-ben p. Myrsinch, 1717-ben Mirsina, 1785-ben Merschina, 1808-ban Mercsina, 1913-ban Mercsény formában írták.
1355-ben Jánki Miklós birtoka, akinek itteni jobbágyai tanúskodtak az agyagosiak ügyében. 1421-ben is a Jánkiak birtokaként volt említve.
1896 után Vályi András írta Mercsényről: „Mercsina. oláh falu Krassó Vármegyében, földes Ura a Királyi Kamara, lakosai óhitűek, fekszik Karas vize mellett, Jám, Brastyán, és Grenácz között, határja négy nyomásbéli, egészen térséges, sok kukoricát, és búzát terem, a lakosok marhákkal, juhokkal, és más effélékkel kereskednek, erdeje, szőleje nincs.”
1851-ben pedig Fényes Elek így írt a településről: „Mercsina, oláh falu, Krassó vármegyében, Kákovához 1 1/2 órányira a Karas mellett egy térségen, 4 katholikus, 1349 óhitű lakossal, anyatemplommal, jó búzát és kukoricát termő földekkel, nevezetes marha- és juhtenyésztéssel, szilvás kertekkel.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.
1910-ben 1699 lakosából 1604 román, 35 magyar, 23 német volt. Ebből 1558 görög keleti ortodox, 287 görögkatolikus, 46 római katolikus volt.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7 491.o.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 33. o.
- Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
.svg){kind=small}