Metzi Amalarius vagy Amalarius Fortunatus (Gallia, 775 körül – Metz, 850 körül) középkori frank klerikus, a római katolikus liturgia megalkotásának egyik kiemelkedő alakja. Nagy Károly, majd utóda, Jámbor Lajos udvarának tagja.

Metzi Amalarius; Amalarius Fortunatus
Életrajzi adatok
Született775 körül
Gallia
Elhunyt850 után
Metz
Ismeretes mint klerikus
Nemzetiség frank
Pályafutása
Szakterület teológia, egyházzene
Jelentős munkái Liber officialis

ÉleteSzerkesztés

796 és 804 között végezte tanulmányait a tours-i Szent Márton apátságban, Alkuin felügyelete alatt. Hamarosan az aacheni udvarba került. 809 és 813 között a Trieri egyházmegye püspöke. 813-ban Konstantinápolyban, I. Mihály császár udvarában a frank uralkodó küldötte volt Petrus de Nonamtula apáttal. Utazásáról és bizánci tartózkodásáról versben számol be (Versus Marini). Hazatérőben Rómában is megfordult. 814-ben, Károly halálakor lemondott a püspöki tisztségről.

A frank birodalom kísérletet tett az akkor már széttartó egyházi hagyományok egységesítésére. Ennek keretében megkísérelték a Vulgata helyes szövegét megállapítani, illetve egységesíteni a római katolikus liturgiát is. Ez utóbbiban játszott nagy szerepet Amalarius. Irodalmi munkássága elsősorban liturgikus és teológiai jellegűː számos írást jelentetett meg a miséről, illetve részt vett a predesztináció körüli vitákban. Legismertebb műve Liber officialis avagy De ecclesiasticis officiis (A hivatás könyve avagy Az egyházi teendőkről).

831-ben Rómába utazott, hogy kieszközölje IV. Gergely római pápánál az általa kidolgozott liturgia jóváhagyását. 835-ben Agobard lyoni érsek kegyvesztettsége idején ő helyettesítette az érseket a diedenhofeni zsinaton, illetve ő igazgatta a lyoni egyházmegyét. Az Amalariusszal szemben ellenséges Lyoni Florus, Agobard tanítványa arról tudósít, hogy 838-ban, a Quierzy-ben tartott zsinaton eretnekségért elítélték. Ennek ellenére írásai nagy hatást gyakoroltak az egyházzene és a katolikus liturgia fejlődésére, megalapozta a későbbi gregorián zenét. 844 körül érseki rangra emelték. Valószínűleg 850 körül halt meg Metz városában.

ÉrtékeléseSzerkesztés

Metz városa kiemelkedő szerepet játszik a római liturgia frank elsajátításának történetében. A hagyomány szerint Chrodegang metzi püspök, a kanonoki élet megalapozója volt az, aki 753–754-ben klerikusaival együtt „kölcsönkérte” a pápai szkóla tagjait II. István pápától, hogy közvetlenül tőlük tanulják meg a karoling liturgikus rendezés alapjául szolgáló római liturgiát és éneket. A IX. század első felében a szintén metzi Amalarius püspök utazott hiteles tapasztalatokért Rómába, majd állította össze a középkor sokáig legnagyobb hatású liturgikai szakkönyveit. Nem meglepő, hogy a frank egyház vonatkoztatási pontja liturgikus és egyházfegyelmi kérdésekben ez a város maradt.
– Földváry Miklós, Magyar Egyházzene, XVIII (2010/2011) 423.old

További írásainak listájaSzerkesztés

De ecclesiasticis officiis

Eclogae de officio missae

Epistolae

Forma institutionis canonicorum

Liber de ordine antiphonarii

Eglogae

Epistola de caeremoniis baptismi

Versus marini

JegyzetekSzerkesztés


ForrásokSzerkesztés

  • Földváry Miklós Istvánː Zsolozsmarendek V. A monasztikus vesperás rendje 1240 körül a Metz előtti Szent Arnulf-apátság szokása szerint, Magyar Egyházzene, XVIII (2010/2011). Online elérés.
  • dr. Mihályfi Ákosː Istentisztelet. Egyetemi előadások a lelkipásztorkodástan köréből. Budapest, Szent István Társulat, 1923. Online elérés.

További információkSzerkesztés

  • Mezey Lászlóː Deákság és Európa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. ISBN 9630516586
  • Balázs István: Zenei lexikon. Budapest: Corvina. 2005. ISBN 963-13-5453-9
  • Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8
  • Peter Gülke. Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, A középkor zenéje, Budapest: Zeneműkiadó. ISBN 963 330 302 8 (1979)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés