Főmenü megnyitása

A Trieri egyházmegye (latinul: Dioecesis Trevirensis, németül: Bistum Trier) egy németországi római katolikus egyházmegye. A német nyelvterület egyik legősibb egyházmegyéje, története a 4. századig nyúlik vissza. A középkorban érseki rangra emelkedett, a trieri érsek pedig a Német-római Birodalom egyik legbefolyásosabb személyévé vált. 1801-től újra püspökségként működik.

Trieri egyházmegye
Bistum Trier
(Dioecesis Trevirensis)
Wappen Bistum Trier.png
Wappen Bistum Trier.png
Elhelyezkedés
Ország Németország
Területi fennhatóság Rajna-vidék-Pfalz, Saar-vidék
FőegyházmegyeKölni
Esperesi körzetek 32
é. sz. 49° 45′ 22″, k. h. 6° 38′ 35″
Statisztikai adatok
Terület12 870 km²
Lakosság
Teljes2 448 500
Egyházmegyéhez tartozók1 382 050 (56,4%)
Plébániák 887
További jellemzők
Egyház római katolikus
Rítus római rítus
Alapítás ideje 3. század
Székesegyház Trieri dóm
Védőszent Mária, Istenanya,
Mátyás apostol
Vezetése
PápaFerenc
Püspök Stephan Ackermann
Metropolita Rainer Maria Woelki
Segédpüspök Robert Brahm,
Jörg Michael Peters
Nyugalmazott püspök Leo Schwarz,
Alfred Kleinermeilert
Térkép
Trieri egyházmegye
Trieri egyházmegye
Trieri egyházmegye weboldala
Trieri egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Trieri egyházmegye témájú médiaállományokat.

Az egyházmegye a kölni érsek alá tartozik, jelenlegi püspöke Stephan Ackermann. Székesegyház a trieri Szent Péter-katedrális.

TörténeteSzerkesztés

AlapításaSzerkesztés

A római kori Trierben (Augusta Trevirorum) már a 2. században jelentős keresztény közösség élhetett, melyről a keresztényüldözések vértanúinak sírkövei tanúskodnak. A város Gallia Belgica provincia fővárosa volt, ám jelentősége akkor nőtt meg igazán, amikor Nagy Konstantin császári székvárossá tette. Ezt követően gyors fejlődésnek indult a környék és hamarosan a kereszténység egyik központjává is vált. Ebben nagy szerepe volt a császár édesanyja, Szent Ilona bőkezű adományainak is. Valószínűleg ő adományozta azt a császári palotát is, amely a későbbi bazilika alapjául szolgált. A trieri püspököket a 3. századtól ismerjük, noha elképzelhető, hogy már korábban is püspöki székhely volt. A Római Birodalom felbomlásával Trier is elveszítette politikai jelentőségét, azonban egyházi szerepe a népvándorlás korában is megmaradt. A frankok idején a provincia primátusáért a reims-i püspökkel vetélkedett, a 9. század elejére (legkésőbb 811-re) pedig már érseki ranggal bírt. Az egyháztartományhoz ekkor Metz, Toul és Verdun, később még Nancy és St. Dié püspökségei tartoztak. A birodalom felosztása azonban szétzúzta Trier hatalmát: A birodalommal együtt az egyházmegyét is három részre osztották, s önállóan egyik rész sem volt elég erős.

A Német-római BirodalombanSzerkesztés

Trier városa a létrejövő Német-római Birodalom része lett, itt azonban a kölni és a mainzi érsek jóval nagyobb hatalommal rendelkezett. Ezzel együtt a trieri érsek világi hatalma és szerepe is növekedni kezdett. Ennek fontos állomásaként az érsek birodalmi hercegi rangot kapott. Fontos megjegyeznünk hogy innentől elválik a világi és egyházi értelemben vett Trieri Érsekség. Előbbi területe jóval nagyobb volt, ám csak az egyházszervezet tekintetében tartozott az érsek felügyelete alá. Ezzel szemben utóbbi, a Trieri Választófejedelemség élén világi uralkodóként állt az érsek, noha ez jóval kisebb területet jelentett. Mindemellett Trier lett a harmadik egyházi választófejedelem (Mainz és Köln mögött), akik a négy világi választófejedelemmel együtt jogosultak voltak részt venni a császár megválasztásában. a 13. századtól a Burgundia főkancellárja címet is viselte, ez azonban elsősorban tiszteletbeli méltóságot jelentett.

MondernkorSzerkesztés

A trieri érsek a Mosel folyó mentén Triertől Koblenz városáig kapott birtokokat, melyeket a 19. századig mint világi uralkodó kormányzott. A francia forradalmat követő szekularizációs hullám Triert is elérte: 1801-ben a választófejedelemséget felszámolták, érseki hatalmától is megfosztották. 1802-ben a Szentszék és Napóleon között létrejött konkordátum alapján új főpásztort ültettek az ekkor már csak püspöki hatalommal bíró trieri székbe. 1821-ben újra megváltoztatták az egyházmegye határait, valamint beosztották a Kölni érsek alá. A Kulturkampf idején sorozatos támadások érték az egyházmegyét a kormányzat részéről, a legsúlyosabb csapás a püspök letartoztatása volt 1874-ben.

EgyházszevezetSzerkesztés

A mai egyházmegye Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék északnyugati részén, közel 13.000 km²-en terül el. 32 espereskerületében 887 plébánia működik.

Az egyházmegye püspökei 1802-tőlSzerkesztés

  • Charles Mannay (1802–1816)
  • Vacance du siège (1816–1824)
  • Joseph von Hommer (1824–1836)
  • Wilhelm Arnoldi (1842–1864)
  • Leopold Pelldram (1865–1867)
  • Matthias Eberhard (1867–1876)
  • Michael Felix Korum (1881–1921)
  • Franz Rudolf Bornewasser (1922–1951)
  • Matthias Wehr (1951–1966)
  • Bernhard Stein (1967–1980)
  • Hermann Josef Spital (1981–2001)
  • Reinhard Marx (2002–2008)
  • Stephan Ackermann (2009- )

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

ForrásSzerkesztés