Mezőőr (Románia)
Mezőőr (románul Iuriu de Câmpie) falu Romániában, Kolozs megyében.
| Mezőőr (Iuriu de Câmpie) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kolozs |
| Irányítószám | 407246 |
| SIRUTA-kód | 57412 |
| Népesség | |
| Népesség | 267 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | ? |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 409 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 60″46.698917°N 23.916576°EKoordináták: é. sz. 46° 41′ 56″, k. h. 23° 54′ 60″46.698917°N 23.916576°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésKolozsvártól délkeletre fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésNeve valószínűleg azt jelöli, hogy katonai jellegű település volt, feltételezhetően a honfoglalás korában.[1]
Karácsonyi János így ír Mezőőrről „A honfoglalás és Erdély” című dolgozatában ami a Katholikus Szemle 1896/III. füzetében jelent meg: „Először a meszesi kapun át haladva, a mai Szolnokdoboka és Kolozs megyék területét egész a Szamos és Maros folyók vízválasztójáig foglalták el s hogy azt biztosítsák, Gyalútól délre kezdődő s Kolozsvár alatt elvonuló, onnan keleti irányban Magyarfrátáig, innen pedig északkeleti, majd egész északi irányban Bethlenig haladó gyepűvel vették körül; azon tul a Naszód vidéki erdők elégséges védelmet ígértek". Ezt a Kolos, Mezőőr, Őrmező helynevekkel igazolja.[2]
Története
szerkesztésMezőőr, Őr az egykori határvármegye, határispánság területéhez tartozott, a megye területén található határőrtelepek egyike volt, ahol az ispán a hátország védelmének érdekében mélységében tagolva állított akadályokat, útelzáró pontokat, kapukat valamint őrtelepeket az ellenséges betörés akadályozására. A Szamos-völgy keleti vízválasztóját metsző három főút egykori őrzésére is hasonló akadályokat állítottak, ezek közé tartozott a tordai főúton fekvő Őr (Mezőőr) település is.
Nevét 1320-ban említette először oklevél Eur, in C-u de Cluus alakban (Dl. 1991).
Őr 1320 előtt a Borsa nemzetséghez tartozó Iklódi Chunka (dictus) László és fiai: Beke és Domokos birtoka volt, akiktől Károly Róbert király elkobozta és 1320-ban Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta.
Később, 1392-1393-ban Eur filiorum Beke de Ikloud néven említették, 1448-ban pedig kenezius in Ewr commorans alakban volt említve.
1519-ben p. Ewr birtokosai az Iklódi ~ Iklódi Bekefi, Dési, Szopori Tót, Szentgyörgyi, Valkai, Tamásfalvi, Kémeri családok voltak.
Lakosság
szerkesztésNépszámlálások adatai:
| Népszámlálás[3][4] | Etnikai összetétel | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Magyarok | Németek | Zsidók | Cigányok | Egyéb | |
| 1850 | 643 | 615 | 18 | 10 | 10 | |||
| 1880 | 716 | 591 | 75 | 1 | 24+25 | |||
| 1890 | 858 | 742 | 74 | 2 | 40 | |||
| 1900 | 946 | 834 | 62 | 7 | 43 | |||
| 1910 | 1078 | 945 | 83 | 50 | 50 | |||
| 1920 | 1154 | 1115 | 39 | |||||
| 1930 | 1417 | 1351 | 36 | 30 | 30 | |||
| 1941 | 1700 | 1617 | 30 | 53 | ||||
| 1956 | 1152 | |||||||
| 1966 | 1005 | 992 | 1 | 12 | 12 | |||
| 1977 | 777 | 777 | ||||||
| 1992 | 421 | 420 | 1 | |||||
| 2002 | ? | |||||||
Érdekességek
szerkesztésA falu határában a második világháborúban elesett honvédek sírhantjai találhatóak.[5]
A faluban már csak két régi magyar sírkő található a régi katolikus (később görögkatolikus, ma ortodox) templom mellett.
Az elülső sírkő olvasata:
- BITLANI SÁNDORNÉ
- ....
- HAMVAI ITT NYOGODNAK
- SZÜLETETT 1775
- NOVENBER 26.
- MÉG HOLT 1847
- SEPTEMBER ELSÖJÉN
A Bitlani családnév jöhet a román "bâtlan" szóból, ami magyarul azt jelenti kis kócsag.
-
Elülső sírkő -
Elülső sírkő közelről -
Hátulsó sírkő -
Hátulsó sírkő közelről
Források
szerkesztés- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Akadémia, 1987) ISBN 963 05 3613 7
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ HISTORY OF TRANSYLVANIA. Volume I. From the Beginnings to 1606. The Hungarian Settlement of Transylvania – Site Location Index [1]
- ↑ Roska Márton-Arpádkori temető Vajdahunyadon – Site Location Index[halott link]
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája(1850-1992). [2013. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 1.)
- ↑ Románia etnodemográfiai összetétele
- ↑ Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) – Site Location Index
.svg){kind=small}