Főmenü megnyitása

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.

(Mezőhegyesi Ménesbirtok szócikkből átirányítva)


A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. elődje a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. egy mezőgazdasági vállalat volt Mezőhegyesen. Jogelődje az 1784-ben II. József magyar király rendelete alapján létrehozott Császári és Királyi Ménesintézet Mezőhegyesen kezdte meg működését. Attól kezdve minden eredete ismert volt, ami nagy előrelépést jelentett az átgondolt lótenyésztés érdekében. [4] 2004 márciusában privatizációval jött létre a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt.[5] A magyar állam az 1097/2016. (II. 29.) Korm. határozat alapján,[6] 2016. végén 2,1 milliárd forintért visszavásárolta a tulajdonát és a 9862 hektár földbirtokot. A ménesbirtok dolgozói létszáma akkor 520-550 fő volt.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A volt ménesparancsnokság épülete (2015)
A volt ménesparancsnokság épülete (2015)
Típus zártkörűen működő részvénytársaság
Jogelőd Ménesbirtok Zrt.
Alapítva 1784. Császári és Királyi Ménesintézet
1869. Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes
1945. Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep
1951. Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság
1961. Mezőhegyesi Állami Gazdaság
1981. Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát
1992. Állami Ménesbirtok Rt.
2004. Ménesbirtok Zrt.
2017. Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.[1]
Székhely 5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 30.
Kiszolgált területek Békés megye
Vezetők Pap István Tibor vezérigazgató[2][3]
Iparág mezőgazdaság
Alkalmazottak száma teljes munkaidősː 372 fő
időszakiː 1531 fő
Nyelvek magyar

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. weboldala

2017. január 1-jén megkezdte működését az újjászervezett Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., újraegyesítették a lótenyésztő ágazattal. Az Állami Ménes Kft. beolvadt a nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-be.[7] Kiemelt ágazata lett a szolgáltatás is (különféle lovas versenyek) és a turizmus.[8] A ménesbirtok újjászervezésére 22 milliárd forintot fordítottak.[9] A célkitűzés szerint Magyarország legerősebb agrárcége jön létre néhány éven belül.[10][11]

2018 szeptemberében Lázár Jánost jelölték ki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztossá.[12][13][14]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Császári és Királyi MénesintézetSzerkesztés

A létesítendő kincstári ménes helyéül a Csanád vármegyében (ma Békés megyében) fekvő, kedvező földrajzi elhelyezkedésű koronauradalmat, Mezőhegyest választották ki. Az alapításához megfelelő nagyságú földbirtokot vásároltak, amelynek funkciója a ménes elhelyezése, takarmányozása és eltartása volt.

 
Mezőhegyesi csikósok (1821)
  A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

1784-ben a birtok 18.127 ha legelős pusztán alakult meg, kifejezetten legelőre alapozott lótenyésztés céljából 194 mén és 405 kanca tenyésztésbe állításával és a legszükségesebb, mintegy 6 hónap alatt felépített létesítményekkel (tisztek és katonák lakásai, törzsistállók, fedeles lovarda, vágóhíd, 8 nagy íves istálló stb.). Az alapítást követően a ménesbirtok területe 30.000 kataszteri hold volt. A birtoknak a lótenyésztésen kívül más gazdasági állatfajok minta-törzstenyészeteinek kialakítása és fenntartása is a feladata volt, azért hogy az ország apaállat-ellátását segítse. II. József császár a mezőhegyesi ménestelep felállításával Csekonics József vértesszázadost bízta meg és lótartalék-parancsnokká (remont-Commendant) nevezte ki.[15][16]

 
Csekonics József a Ménesintézet létrehozója

A kiemelt fontosságú beruházásnak köszönhetően szinte egyetlen periódusban kiépült a ménesbirtok teljes struktúrája. E struktúra művi alapelemei a központi létesítmény kertekkel övezett, szabályos épületkompozíciója; a centrumtól kívülre telepített, kisebb épületcsoportokból álló majorok sorozata, valamint ezeket a központtal összekötő, sugaras rendszerű, egyenes vonalú, fasorokkal szegélyezett utak rendszere. A birtokhatárt fasorok, határárkok és határutak jelölték ki. A földterület korabeli művelési módjai, a legelők, a tájat tagoló erdőfoltok, szántók stb. ma is jórészt a 18-19. századi telepítési határaik között maradtak. 1785-ben felépült két kaszárnya. 1786-ban elkészült a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolták Kamarás pusztát, majd 1787-ben a méneshez csatolták Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztották. Az 1790-es években a királyi ménesbirtok alapítását követően, a ménesbirtok már hat-hétezer betanított fiatal lovat is képes volt biztosítani a hadseregnek. Mezőhegyes látta el a hadsereg remonda szükségletét. 1800-as évek elejére felépült az első tíz istálló. 1807-ben különválasztották a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lett. 1809-ben felépült a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a lóbélyegző akol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítették a ménessel. Négy évvel később felépült az állatkórház; 18191820-ban felépült két újabb nagyistálló. 1815-ben a birtokot katonai törzsménessé nyilvánították, így már nem kellett folyamatosan pótló méneseket biztosítania a harcokhoz, zavaró tényező nélkül koncentrálhattak a lehető legjobb lovak kitenyésztésére. Amikor 1849. augusztus 7-én a császáriak „visszafoglalták” Mezőhegyest, letartóztatták a rebelliseket, köztük a tábori lelkészt Gonzeczky Jánost is. Haynau hadbírósága a tanúvallomások alapján felségsértés miatt vétkesnek ítélte a katonapapot. 1849 október 8-án hajnalban kivégezték.[17]

Magyar Királyi Állami MénesSzerkesztés

 
Kozma Ferenc földművelésügyi miniszteri tanácsos, aki sokat tett Mezőhegyes gazdálkodásának, ezen belül lótenyésztésének fellendítéséért
 
A mezőhegyesi ménesbélyeg rajza, Révai nagy lexikona. Nevesebb mé­nesek besütik csikóikat. Mezőhegyes (M), Bábolna (B), Trakehnen (bal combon szarvasagancs) használ ilyen jelzése­ket[18]

Az Osztrák–Magyar Monarchia ménesfelügyelőségének nevében Mengen ezredes 1869. december 28-án adta át a ménest a magyar államnak és így megalakult a Mezőhegyes Magyar Királyi Állami Ménes (1869–1914). A ménesbirtok és a ménes irányítását 1872-től kezdődően szétválasztották egymástól. A méneskar a birtokon belül kialakította a maga külön „birodalmát”, ami a központi ménesudvarból és a külső ménesi istállókból állt. Minden ménesistálló mellett jártatópálya és legelő volt. Az abrak- és szénaellátásáról a birtok gondoskodott a vezetőség igényeinek megfelelően.

1895 körül fejeződött be az új üzemi struktúra kialakulása Kozma Ferenc és Gluzek Gyula[19] által kimunkált átgondolt és hosszú távú fejlesztési koncepciónak köszönhetően.

(Mezőhegyes) Legnagyobb nevezetessége azonban a ménes, a mely körül Kozma Ferencznek oly halhatat­lan érdemei vannak. Mezőhegyes azelőtt hosszú ideig egészen ka­tonai kezelés alatt állott, s csak mikor Kozma Ferencz 1868-ban átvette az intézetet, osztotta kétfelé a szolgálat szervezetét. A ménesek és általán a lótenyésztés megmaradt a katonai kezelésben, a gazdaságok vezetését pedig kép­zett gazdatisztek vették át. A ménes lóanyagát 1785-ben moldvai, cser­kesz és holsteini kanczák alapították meg, mig apaménekül erdélyi, lipizzai és spanyol csődörök használtattak. A létszám az első években 500 körül volt. Az angol keresztezésre való át­menetet 1816-ban kezdték, mikor behozták az első Nonius mént, a mely megalapította a most már oly hires Nonius-törzset.
Kozma Ferencz emlékezete, Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.[20]

A törzsmének a központi ménesudvarban voltak elhelyezve. Gluzek Gyula 1876. és 1892. között jószágigazgatóként tevékenykedett a birtokon, amelynek gazdálkodását új alapokra helyezve Közép-Európa akkori időkhöz mért legkorszerűbb állami nagybirtokát szervezte meg. A századfordulóra Európa egyik legmodernebb, legnagyobb mezőgazdasági üzeme épült ki saját telefon-, távíró- és kisvasúthálózattal, ipari üzemekkel, mint a kendergyár, cukorgyár, fa- és állatifehérje-feldolgozó, malom, vágóhíd, szeszgyárak, szeszfinomítók. A birtoknak saját templomai, óvodái, iskolái, kórháza, gyógyszertára és az időseknek külön otthona épült.

Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telepSzerkesztés

A ménesbirtok fejlődése töretlen volt a második világháborúig, annak során azonban súlyos veszteségek érték. 1945. január 1-én teljes mélypontról kezdődött újra a gazdálkodás. A talpra állás időszaka az 1960-as évekig tartott. Az egykori katonai ménesben 1950-ben újraindult a tenyésztői munka. Új neve Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep lett. A gazdaság 1951-ben ismét új nevet kapott: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezték át, s egyidejűleg ismét új nevet kapott: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolták a méntelepet (az egykori katonai ménest). 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztották fel a gazdaságot (6 kerület). A birtok – a bánkúti és a dombegyházi állami gazdaságoknak a ’70-es években történt hozzácsatolásával – állami gazdaságként, majd a mezőhegyesi cukorgyárral 1981-ben végrehajtott egyesítés után mint mezőgazdasági kombinát, tipikusan szocialista nagyüzemként működött. A kombinát területe a rendszerváltást követő átalakulás idején 18.168 hektárnyi volt, amelyből a szántóterület 15.880 ha-t tett ki. A termelési szerkezet négy fő növény termesztésére, négy állatfaj tenyésztésére és a megtermelt, illetve termeltetett alapanyagok részbeni feldolgozására épült.

Állami Ménesbirtok Rt.Szerkesztés

1992. december 31-ével a mezőhegyesi kombinát többségi állami tulajdonban lévő részvénytársasággá alakult át. A kárpótlások miatt a birtok területe több mint 5.400 hektárral csökkent. A megmaradt terület 11.151 hektár lett, amelyből 8.864 hektár szántó. 1994 végére a birtok gazdálkodása normalizálódott, és már nyereséget termelt. A ménesbirtok 20. századi történetében a legnagyobb változást a 2004 márciusában született kormányhatározat eredményezte, amely arról döntött, hogy a birtok részvényeit értékesítették, ugyanakkor a hagyományőrző tevékenységnek, a lótenyésztésnek állami kézben kellett maradnia, ezért ez utóbbi ágazat Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. elnevezéssel állami tulajdonú társasággá alakult, amelynek feladata a több mint 220 éves múltra visszatekintő lótenyésztés sikeres folytatása volt. A magánosított gazdaság Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. néven működött tovább. Fő tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, a vetőmag-termesztés és - feldolgozás, a szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés,[21] valamint az erdő- és vadgazdálkodás volt 9.862 haösszterületen, amelyből szántóterület 8.067 ha volt.

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.Szerkesztés

2017-ben a kormány elhatározta, hogy saját céget alapít a területen, ekkor alakult meg a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt,[22][23] amelynek az ágazatai:[8] Növénytermesztés(vetőmag); Lótenyésztés (magyar sportló); szarvasmarha tenyésztés (1975. Holstein-fríz tejelő); szolgáltatás (turizmus). 2019-ben 15 milliárdos fejlesztést hajtanak végre és Magyarország legmodernebb szarvasmarha-telepe épül, amelyben mintegy 1100 tejelőmarhát tartanak majd.[24] A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. aranytörzskönyves tehenei, Princ, Biboldó és Szeles 2018-ban érték el az álomhatárt, az életük során adott 100.000 kilogrammos teljesítményt.[25] A tervek szerint a megújulást követően a Ménesbirtok mindenki számára nyitott, transzparens és látogatható lesz.[26][27]

Világörökség várólistánSzerkesztés

 
A Kozma Ferenc emlékműve Mezőhegyesen

A világörökségi várományosi helyszínbe tartozó épületegyüttes elemei az alábbiak:

Ménesközpont épületegyütteseSzerkesztés

  • Északi diadalív, északi kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/2, 3; 726
  • Északi reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 726
  • Ménesparancsnoki épület irodaháza, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
  • Központi méntelep:központi istálló, 1807, Hild János; hrsz.: 729; fedett lovarda, 1809, Hild János; 730
  • Déli reprezentatív kaszárnya, 1785-90, Jung József; hrsz.: 704
  • Déli nagy diadalív, déli kapu, 1807, Hild János; hrsz.: 725/1, 2
  • Központi magtár, 1805 körül, Hild János; hrsz.: 672/13, 14, 15; 677/1
  • Hangai vendégfogadó, 1789, Jung József; hrsz.: 620/4, 6

Fecskés Puszta – ÓmezőhegyesSzerkesztés

  • Öregcsűr, magtár, gabonaforgalmi tárház, 1796-1810 k.; Hild János; hrsz.: 881
  • Ómezőhegyesi ménesudvar istállóépületei (18-as major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 1018/7,8,9,10,11,12

Fecskés Puszta – KülsőfecskéspusztaSzerkesztés

  • Zabsiló-torony (81-es major, esetleg 79-es major), 1830; hrsz.: 0563/24 (volt 038/1)

Fecskés Puszta – KomlósfecskéspusztaSzerkesztés

  • Magtár (6-os major), 1805 k., Hild János; hrsz.: 0457/46
  • Pereg Puszta – Árokospuszta:
  • Zabsiló-torony (39-es major), 1830; hrsz.: 056/7
  • Istálló (39-es major), 1805 k.; hrsz.: 056/24 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – BelsőperegpusztaSzerkesztés

  • Zabsiló-torony (56-os major), 1830; hrsz.: 0203/40
  • Gluzek Gyula elevátor-magtár (57-es major), 1888; hrsz.: 0185/1
  • Magtár (57-es major), 1805 k.; hrsz.: 0191/21 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Pereg Puszta – KülsőperegpusztaSzerkesztés

  • Istálló (48-as major), 1805 k.; hrsz.: 0121/6 (védett utódingatlanon álló, nem nevesített emlék)

Kamarás Puszta – CsatókamarásSzerkesztés

  • Zabsiló-torony (66-os major), 1830; hrsz.: 037/2 (esetleg 0369/5)[28]

LótenyésztésSzerkesztés

A magyar lófajtákat Bábolnán, Mezőhegyesen, Kisbéren, Szilvásváradon és a Hortobágyon több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hozták létre.[29] Az 1800-as évek elején Napóleon seregei elől Mezőhegyesre telepítették át a ménest Lipicáról. A közel hét évtizedes mezőhegyesi tenyésztés és tartás után a lipicaiakat Mezőhegyesről 1874/75-ben áttelepítették Erdélybe, Fogarasra.[30]

A Nóniusz[31]; Gidrán; Furioso-north star lófajták[32] Mezőhegyesen lettek kitenyésztve a Monarchia hadserege számára. Mezőhegyesen 1945 után újból nekiláttak a fajták regenerálásának. A Magyar Országgyűlés a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozatában a mezőhegyesi Nóniusz, a Gidrán, a Furioso-North Star fajtákon kívül a Lipicai, a Kisbéri félvér, a Shagya-arab, a Hucul és a Magyar hidegvérű lófajtákat is nemzeti kinccsé nyilvánította.[33] Az 1097/2016. (II. 29.) Korm. határozat szerint elkezdődött a Ménesbirtokon található lóállomány profiltisztítása. 2019-től kezdődően indult meg a mezőhegyesi eredetű történelmi magyar lófajták: a nóniusz, gidrán, furioso-north star és a magyar sportló fajta teljes revitalizációjának folyamata.[34]

NóniuszSzerkesztés

 
„Nonius Senior”, a fajta "ősapja", aki 17 éven át állt tenyésztésben, festmény

Nonius Seniort, a Calvadosban, a rostiéres-i ménesben született világospej mént,[35] az osztrák hadak a francia csapatoktól zsákmányolták, akinek az apja angol telivér, az anyja pedig normandiai kanca volt. Nonius Senior vérvonalához tartozó lovakat még sokáig „normand fajúaknak" nevezték annak ellenére, hogy a Nónius Senioron kívül semmilyen normandiai származású kanca vagy mén nem került Mezőhegyesre, és a normand vérhányad sem haladta meg az 1,6 %- ot.[36] A zsákmányolt katonaló 1816-tól tizenhét évig állt a tenyésztésben Mezőhegyesen és a fedezésekből 79 mén és 122 kancacsikó született. A mezőhegyesi tenyészetből az 1890. évi párizsi világkiállításon egy törzsmén, Nonius XXXVI. elnyerte a legmagasabb kitüntetést, a „tökéletes ló” címet.[37][38] Fajtatiszta Nóniusz állomány Magyarországon kívül Romániában, Jugoszláviában és Bulgáriában található.[39]

Furioso - North starSzerkesztés

1836-tól a pej színű, angol telivér Furioso és 1852-től a szintén angol telivér North Star is külön ménest kapott. A kettő keresztezéséből született meg a külön fajtának elismert mezőhegyesi félvér, azaz a furioso-north star.[40] A furioso-north star tenyésztése 1841-ben kezdődött el. A két törzsalapító vévonalában közös ősök találhatóak, ezért a furioso kancákat north star ménekkel és viszont fedeztették.[41] A furioso-north star ménest 1960-ban elköltöztették. Először a Nagykunsági Állami Gazdaságba, majd a megmaradt törzsállomány töredéke alkotta Kiskunsági Állami Gazdaság törzsménesét. Az apajpusztai ménes adta rövidesen az ország legeredményesebb díjugrató lovait.[42]

GidránSzerkesztés

 
„Gidran XL-10” fotója (1901), Mezőhegyes

„Gidrán Senior” mént, 1816-ban báró Fechtig Egyiptomban vásárolta, majd 1818-ban Bábolnára osztották be. A Bábolnáról Mezőhegyesre került ivadékok közül főként Gidrán II és az 1825-ös születésű Gidrán VII. játszottak főbb szerepet az arab eredetű gidrán törzs létrejöttében.[43][44] Az 1873-ban megrendezett bécsi világkiállításon szerepelt a „Gidrán XXXI” törzsmén a magyar állami méneseket képviselve, ettôl a méntôl származtatják a Gidrán A genealógiai vonalat. A sárvári ménes 1958-ban Mezőhegyesről 28 eredeti gidrán kancát kapott, majd 1961-ben Bábolnáról 35 kisbéri fajta kancát évjárati csikóikkal együtt.[45] A sárvári ménesben a gidrán kancákkal és a méntelepeken fellelt ménekkel kezdődött a fajta regenerálása.[46][47] A Magyar Országgyűlés 2016-ban hozott törvénye értelmében 2017-ben a gidrán fajtát visszatelepítették Mezőhegyesre és 2018-ban megszületett az első gidrán csikó.[48][49][43]

Mezőhegyesi sportlóSzerkesztés

A Mezőhegyesi sportló magyar sportló néven is ismert.[50]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Ménesbirtok története, mezohegyesbirtok.hu
  2. Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., mezohegyesbirtok.hu
  3. Arcél - Pap István Tibor, allattenyesztok.hu
  4. Mezőhegyes, Ménesbirtok Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, vilagorokseg.hu
  5. Lemondott a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. igazgatóságának elnöke, hvg.hu
  6. 1097/2016. (II. 29.) Korm. határozat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság megalapításáról, net.jogtar.hu
  7. Megkezdte működését a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság
  8. a b Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., mezohegyesbirtok.hu
  9. Lázár János: a mezőhegyesi ménesbirtok is bizonyítja, hogy az állam jó tulajdonos, magyaridok.hu
  10. Kerül, amibe kerül, Mezőhegyes mintagazdaság lesz , agrarunio.hu
  11. Megjött Lázár Mezőhegyesre, mindenki felkötheti a nadrágját, hvg.hu
  12. Lázár Jánosra bízta a kormány a mezőhegyesi ménesbirtokot, 444.hu
  13. 2,5 milliárdért költöznek XXI. századi körülmények közé a Nemzeti Ménesbirtok tehenei, 24.hu
  14. Így újul meg a Mezőhegyesi Ménesbirtok, promenad.hu
  15. Korhű szakmai elemzés. Egyedülálló stílus., mezohegyesbirtok.hu
  16. Csekonics József, tábornok, szent-István-rend vitéze, mek.oszk.hu
  17. Vértanú lett a kedvenc papocskából, szabadfold.hu
  18. Szenti Tibor - Bicsérdy Gyula: Állatjelölések, mek.oszk.hu
  19. Gluzek Gyula (1847-1894) , ovarigazdasz.hu
  20. Kozma Ferencz emléezete, Vasárnapi Ujság, 1898. május 29.
  21. Holstein-Fríz, mezohegyesbirtok.hu
  22. Sok milliárdba lesz nekünk a kormány mezőhegyesi tilitolija, hvg.hu
  23. Újabb aranykor küszöbén a mezőhegyesi ménesbirtok Farkas Sándor újjászervezésért felelős kormánybiztos: A ló nem szereti a szegényszagot érezni, magyarhirlap.hu
  24. Jelentős fejlesztések elé néz a Mezőhegyesi Ménesbirtok, hirtv.hu
  25. Újabb három aranytörzskönyves tehénnel büszkélkedhet Mezőhegyes, agrotrend.hu
  26. Mindenkinek nyitott legyen a mezőhegyesi ménesbirtok!, promenad.hu
  27. Mezőhegyes Nemzeti Ménesbirtok - Masterplan fejlesztési füzet, issuu.com
  28. Mi a Világörökség Várományos helyszíneink Magyarországon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok. [2019. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 10.)
  29. Magyar lófajták, lovasok.hu
  30. A fajta Magyarországra kerülése, menesgazdasag.hu
  31. Nóniusz, agr.unideb.hu
  32. A mezőhegyesi félvér Furioso-North Star, docplayer.hu
  33. 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról, mkogy.jogtar.hu
  34. 2019 a modernizálás és átalakítás éve lesz, mezohegyesbirtok.hu
  35. Nóniusz, a melegvérű pej, noniusz.wordpress.com
  36. Ernst József: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében , library.hungaricana.hu
  37. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/1932. számú JELENTÉS a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról , parlament.hu
  38. Hayer Rolland: Mezőhegyes a mesebeli város, delina.hu
  39. Nóniusz, mezohegyesbirtok.hu
  40. Ménesek, lovasok.hu
  41. A furioso - north star fajta története, furiosonorthstar.hu
  42. Furioso - North star - Mezőhegyesi félvér, lovasok.hu
  43. a b A gidránlófajta tenyésztési programja, kisberigidran.hu
  44. Mihók Sándor – Ernst József: A gidrán, mlosz.hu
  45. Sírtak a sütvényi csikók, Tolna Megyei Népújság, 1989. március 4. , library.hungaricana.hu
  46. Kisbéri fajtatörténet, kisberigidran.hu
  47. Magyar lófajták Hucul, Nóniusz, Kisbéri félvér, Furioso, Gidrán, Lipicai, Shagya, budapestcity.org
  48. Hatvan év után megszületett az első gidrán csikó Mezőhegyesen, beol.hu
  49. Megérkezett a teljes Gidrán állomány Mezőhegyesre, mezohegyesbirtok.hu
  50. Mezőhegyesi sportló, mezohegyesbirtok.hu

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés