Főmenü megnyitása

Miguel Hidalgo Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 372 000 főt.[2]

Miguel Hidalgo
Polanco Skyline Mexico City DF.jpg
Miguel Hidalgo címere
Miguel Hidalgo címere
MiguelHidalgoIdentidad.svg
Közigazgatás
Ország Mexikó
Irányítószám 11000–11999
Népesség
Teljes népesség 372 889 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2250–2260 m
Terület46,39 km²
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Miguel Hidalgo (Mexikó)
Miguel Hidalgo
Miguel Hidalgo
Pozíció Mexikó térképén
é. sz. 19° 24′ 24″, ny. h. 99° 11′ 28″Koordináták: é. sz. 19° 24′ 24″, ny. h. 99° 11′ 28″
Elhelyezkedése
Miguel Hidalgo, México DF.svg
Miguel Hidalgo honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Miguel Hidalgo témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

FekvéseSzerkesztés

A Szövetségi Körzet északnyugati részén fekvő kerület teljes területe beépített. Északkeleti része a tenger szintje felett kb. 2250 m-rel fekvő síkság, de délnyugat felé a szint emelkedik, és a kerület egy csücskében még a 2500 m-t is meghaladja. Vízfolyásai nem nagyon vannak, a La Piedad is csővezetékben folyik.[3]

ÉghajlatSzerkesztés

A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 26 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 11,6 és a júniusi 17,7 fok között váltakoznak, gyenge fagyok előfordulnak. Az évi átlagosan 922 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.

Miguel Hidalgo (Lomas de Chapultepec) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)27,530,031,534,532,531,029,027,528,029,027,526,034,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,023,125,326,426,124,622,923,322,522,221,920,823,3
Átlaghőmérséklet (°C)11,613,115,417,017,617,716,716,916,515,213,412,015,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,33,15,57,69,110,910,510,510,48,24,93,27,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−8,0−6,0−1,5−1,04,00,94,54,52,00,0−4,0−5,0−8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1549327014720818817160118922
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


NépességSzerkesztés

A kerület népessége a közelmúltban egy ideig csökkent, de az utóbbi években ismét növekedésnek indult:[2]

Év Lakosság
1990 406 868
1995 364 398
2000 352 640
2005 353 534
2010 372 889

TörténeteSzerkesztés

A kerület nevét a haza atyjának is nevezett Miguel Hidalgo y Costilláról, a mexikói függetlenségi háború kirobbantójáról és egyik legnagyobb hőséről kapta.

A mai kerület területén a spanyolok megérkezése előtt három fontos település létezett: Chapultepec, Tacuba és Tacubaya.

Chapultepec jelentősége abban állt, hogy erdős vidékén vízforrások eredtek. Tenochtitlan 14. század eleji megalapítása után I. Moctezuma azték uralkodó vízvezetéket építtetett, amelyen az itteni vizet a fővárosba vezették. II. Moctezuma halastavakat létesített Chapultepecben, az erdőbe pedig Mezoamerika több vidékéről számos fafajtát telepíttetett, Nezahualcóyotl pedig palotát építtetett a dombok lábánál, bekeríttette az erdőt és még több állat- és növényfajt hozatott a területre. Tacubában, akkori nevén Tlacopanban a hármas szövetség hozott létre egy központot a legyőzött és azcapotzalcóból elűzött tepanékok és uralkodójukká tett Totoquihuatzin számára. Mikor 1520-ban Hernán Cortés emberei megölték II. Moctezumát, és támadást indítottak Tenochtitlan ellen, az azték seregek visszaverték őket, ezért a legenda szerint Cortés egy Tlacopanban található Moctezuma-ciprusfa alatt sírni kezdett, ezért a nép ezt a fát ma is „árbol de la noche triste” („a szomorú éjszaka fája”) néven emlegeti.

Miután 1521-ben Cortés visszatért és végleg leigázta az aztékokat, földosztásba kezdett a Mexikói-völgy területén, de Chapultepecben nem kapott engedélyt I. Károly spanyol királytól, mivel a király védelem alá helyezte a források környékét. Körülbelül 100 évvel későbbre elkészült egy újabb, 4 km hosszú vízvezeték, ami az itteni vizet vezette el. Nezahualcóyotl palotáját lerombolták, és helyette 1784 és 1786 között építettek fel egy nyaralóként használt kastélyt az új-spanyol alkirályok számára. Tacubában viszont megvalósult a földosztás, így a következő évszázadokban területe benépesedett. 1533 és 1535 között a ferencesek templomot és kolostort építettek itt, és innen irányították a környező 18 település indiánjainak hittérítését. A 17. század végén a domonkosok is építkeztek a területen, a kármeliták pedig 1689-ben felépítették a Szent Joachim-kolostort. Az egyház Tacubayában is terjeszkedni kezdett: 1590 körül építették fel első templomukat. Tacubayában létesült malom is, valamint jelentős volt a gyümölcstermesztés. 1607-ben III. Fülöp spanyol király elrendelte, hogy a főváros az eddigi áradások miatt költözzön át a tacubayai dombokra, ám végül visszavonta a rendelkezést, mert meggyőzték, hogy nagy veszteség lenne elhagyni a már felépített épületeket. 1740-ben létesült a helyi érseki palota, amelyben ma az országos meteorológiai szolgálat működik.

1842-től a chapultepeci kastélyban a Colegio Militar nevű katonai iskola rendezkedett be. 1864-ben, amikor a franciák megszállták Mexikót, és Habsburg–Lotaringiai Miksa főherceget ültették a császári trónba, ő úgy határozott, hogy az iskola költözzön el innen, hogy ő maga megtelepedhessen a kastélyban. Az épületet bővíttette, környékén pedig jelentős építkezéseket végeztetett, többek között kiépíttette a Paseo del Emperador nevű utat, a mai Paseo de la Reforma elődjét. A következő időszakban is itt laktak az ország elnökei, a legtöbb ideig Porfirio Díaz, aki szintén bővíttette a kastélyt. A tacubai kolostorba az 1854-ben alapított mezőgazdasági iskola költözött be. Tacubayában két fontos politikai tervet is kiadtak, az elsőt 1841-ben (ez azt a cél szolgálta, hogy visszajuttassa a hatalomba Antonio López de Santa Annát), a másodikat 1857-ben: ennek következménye lett a reformháború. A háború során, 1859. április 11-én csatára került sor Tacubayában, ahol Leonardo Márquez vereséget mért José Santos Degollado csapataira, ezután pedig a foglyokat, a sebesülteket ellátó orvosokat és több civilt pedig kivégeztetett, ezért később ezt a zónát Tacubaya de los Mártires névre keresztelték. 1875-ben létesült Tacubayában a Dolores nevű temető, a következő évtizedekben pedig számos gazdag mexikóvárosi lakos vásárolt ingatlanokat a szép környezetű, kellemes éghajlatú településen. Emellett néhány játékterem is épült itt. Az 1888-ban még csak 9000 lakosú Tacubaya a 20. század elejére több mint 20 000 fősre duzzadt.

A chapultepeci kastélyban a 20. század során voltak elnökök, akik ott éltek, mások máshova költöztek. 1944-ben történelmi múzeumot rendeztek be benne. A század folyamán mindhárom település folyamatosan nőtt és fejlődött, és amikor 1928-ban létrehozták Mexikóváros kerületeit, Miguel Hidalgo még nem volt köztük, csak az 1970-ben véglegesített kerületrendszerben alapították meg az addigra összenőtt korábbi városrészekből.[5]

Turizmus, látnivalókSzerkesztés

Miguel Hidalgóban több is megtalálható Mexikóváros legfontosabb múzeumai közül: a chapultepeci kastélyban berendezett Nemzeti Történelmi Múzeum, a Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum és a Soumaya Múzeum egyik épülete. Kerületszerte számos emlékmű és szobor emlékezik meg az ország történelmének kiemelkedő személyiségeiről és eseményeiről, például az 1938-as kőolaj-államosításról a mexikói olajipar emlékműve.[6] Emellett sok jelentős műemlék és egyéb látnivaló is található a városrészben, például Moctezuma fürdőjének romjai, az 1618-ban épült „sárga ház” (eredetileg ferences kolostornak épült, majd Agustín de Ahumada y Villalón alkirály lakóhelye volt), az 1908-ból származó, a központi tó partján álló casa del lago és a Cincalco-barlang.[5] Luis Barragán építész világörökség részét képező háza és műterme szintén ebben a kerületben áll.[7]

ForrásokSzerkesztés

  1. INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
  3. INEGI – Miguel Hidalgo földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  5. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Miguel Hidalgo (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  6. ¿Qué pasó ahí?... La Fuente de Petróleos Mexicanos (spanyol nyelven). Excelsior, 2014. március 21. (Hozzáférés: 2016. július 20.)
  7. A ház honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)