Főmenü megnyitása

Mikes Mihály (kancellár)

erdélyi kancellár

Mikes Mihály (1613 k. – 1662. november 15.) erdélyi nemesúr, 1656–1660 között erdélyi kancellár, 1658–1660 között a fejedelmi tanács tagja.

Mikes Mihály
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
1656 1660
Előd[1]
Utód Bethlen János

Született 1613. körül
Elhunyt1662. november 15.

Foglalkozás politikus
Vallás katolikus

ÉleteSzerkesztés

Szülei Mikes Zsigmond és Imecs Borbála, testvérei Mikes Kelemen (ítélőmester, †1686), Mikes János és Mikes Ilona voltak. 1628-29-ben a bécsi jezsuita kollégiumban, utána öt évig különböző európai egyetemeken tanult. Szalárdi János Siralmas krónikája szerint 1637-ben testvére, Mikes János szerelmes lett Tarnóczy Sárába, aki nem viszonozta érzelmeit, de a három Mikes fivér, János, Mihály és Kelemen elrabolták.[2] A lányrablás miatt I. Rákóczi György az országgyűlés elé idézte a testvéreket, akik azonban Moldvába szöktek, és ott Vasile Lupu fejedelem szolgálatába álltak. Néhány év múlva Rákóczi megkegyelmezett nekik, és Mikes Mihály 1644–45-ben már az erdélyi tüzérség parancsnoki tisztét töltötte be.

II. Rákóczi György idejében 1648-tól az udvari lovasság alkapitánya volt, 1652-től katonai tisztsége mellett a fejedelmi tábla ülnöke is volt, 1656-tól kancellár, 1658-tól a fejedelmi tanács tagja volt. 1650-től a lengyelországi diplomácia egyik kulcsembere volt, katolikus vallása miatt azonban egyes ügyek tárgyalásából a református fejedelem kizárta. Az 1657. évi lengyelországi hadjáratban a táborkar (vezérkar) egyik tagja volt. 1658-ban Rákóczi Bethlen Farkas társaságában Bécsbe küldte követként, I. Lipót segítségét kérve a törökök ellen. Ugyanebben az évben Havasalföldre vonult hadba a törökök ellen.

A fejedelem halála után az özvegy Báthory Zsófiával Munkácsra költözött, és a Rákóczi-javak főkormányzójaként szolgálta. Részt vett abban a katolikusok és reformátusok közötti hitvitában, amelyet 1660. őszén (szeptember 30. - október 1.) tartottak Sárospatakon, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc katolikus hitre térítése érdekében.

Felesége, Paczolai Borbála unitárius vallású volt. Gyermekük nem született.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Kovacsóczy István halála után a kancelláriát 1644-ig az ítélőmester Kassai István vezette, utána 1649-ig Szalárdi János titkár, majd Pálóczi Horvát János titkár.
  2. A történetet Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényében dolgozta fel.

ForrásokSzerkesztés