Főmenü megnyitása

Kismagyari Miksó István (Pest, 1835. augusztus 2.Pozsony, 1915. február 21.) teológiai doktor, római katolikus plébános, kanonok, egyházi író.

Miksó István
Született 1835. augusztus 2.
Pest
Elhunyt 1915. február 21. (79 évesen)
Pozsony
Nemzetisége magyar
Foglalkozása teológiai doktor,
plébános,
kanonok,
egyházi író

ÉleteSzerkesztés

Pesten született, hol gimnáziumi tanulmányait végezte, majd növendékpapnak fölvétetvén, egy évet pozsonyi emericanumban töltött; a bölcseletet 1852-től Nagyszombatban, a teológiát 1854-55-ben a budapesti, 1855-56-tól a bécsi egyetemen hallgatta. 1858. szeptember 3-án miséspappá szenteltetett fel, mire főgimnáziumi tanár lett Nagyszombatban, de betegsége miatt ezen állásától fölmentetett; 1868. január 18-án budai, 1869-ben budavári káplán és magyar hitszónok volt. 1874-ben kapta a szomori (Komáromm.) plébániát, egyúttal a bajóthi kerület jegyzője lett. A római arkadiai tudós társaság tagja volt.

MunkáiSzerkesztés

  • Theses ex universa theologia, quas in caesareoregia antiqussima ac celeberrima scientiarum universitate Vindobonensi pro obtinendo doctoris in Ss. theologia gradu academico publice defendendas suscepit ... Die 31. Oct. 1861. Tirnaviae.
  • Költelmi zsengék nehány költészet tanulótól a nagyszombati érseki nagy gymnasiumban. (Kiadta és előszóval ellátta). U. ott, 1862.
  • Zenget, melyet ő főméltóságának Simor Jánosnak, Magyarország herczegprimásának, legmagasabb kineveztetése alkalmával legmélyebb hódolata jeléül nyujta. 1867. U ott.
  • Jubelklänge Sr. fürstlichen Gnaden des Hochwürdigsten Herrn Johann Simor bei Gelegenheit des ersten oberhirtlichen Besuches, und der Ausspendung des h. Sacramentes der Firmung. U. ott, 1867.
  • Hangzatka füzér olvasós Boldogasszonynak háromszázados ünnepére, a szent olvasó társulat tagjai és a Sz. Szűz tisztelői megszívleléseül Budapest, 1871.
  • Dicszenget, melylyel főmagasságú herczeg Simor Ker. János Magyarország herczegprimását és esztergomi érseket 1873. decz. 22. történt bibornoki méltóságra meeltetése alkalmából legmélyebb hódolata zálogául üdvözlé. U. ott, 1873.
  • Dicsének, melylyel ő főmagasságát dr. Simor Ker. János urat, a római szentegyháznak sz. Bertalanról nevezett bibornok-áldozárát ... püspöki méltóságának huszonötéves évfordulója alkalmából a bajóthi egyházkerület nevében mély hódolattal üdvözli. U. ott, 1882.
  • Das Armen-Seelen-Lied. U. ott, 1885.
  • Simor János bibornok-érseknek, Magyarország primásának 50 éves áldozárságának alkalmára. Esztergom, 1886.
  • Mária-Nagyboldogasszony. Májusi elmélkedések. U. ott, 1893.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.