Szomor
Szomor (németül Somor) község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Szomor | |||
![]() | |||
A településközpont a templom felől nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Tatabányai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy György (független)[1] | ||
Irányítószám | 2822 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1061 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 78,56 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 39′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 36″, k. h. 18° 39′ 41″ | |||
Szomor weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szomor témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése Szerkesztés
A Gerecse hegység és a Zsámbéki-medence között fekszik, Gyermelytől 3, Máriahalomtól 6, Epöltől, Zsámbéktól és Bajnától egyaránt 8-8, Esztergomtól 27, Tatabányától 24 kilométer távolságra. Bajnával és Zsámbékkal az 1105-ös, Gyermellyel és azon túl Tarjánnal az 1123-as út, Somodorpuszta nevű különálló településrészével (és azon át Máriahalommal) pedig egy számozatlan alsóbbrendű mellékút kapcsolja össze.
Története Szerkesztés
A település és vidéke már ősidők óta lakott helynek számít, környékén szinte minden idetelepedett nép, kultúra nyomára rátaláltak. A községhez tartozó Somodorpuszta helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.
A település nevének első ismert említése 1269-ből került elő, Zumur alakban.
Az 1200-as években két faluból állt, az egyik Simon fia Chak birtoka volt, a másik részt 1269 előtt Pousa fia Endre bírta, s ezt halála után rokonai, Őrseji Chepan és András (Őrsej elpusztult szomszédos falu volt) nővére hitbére fejében átadták Besenyei Moch-nak, a veszprémi püspök szerviensének, és ezt a szomszédos őrseji és epeli nemesek előtt elhatárolták.
Egy 1327 évi oklevél szerint Szomori Bench fia Tyba, Symeg-i (Sümegi) kétekényi földjét eladta a veszprémi püspöknek. (Symeg ma faluhely Epöl határában délkeletre Benchyvár néven, mely elnevezés az egyik egykori birtokos, Szomory Bench nevét őrzi.)
Itt volt található volt Somod is, mely a 13. században többnyire a szomszédos Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepel, egy 1244. évi oklevélkivonatban tűnik fel, ekkor egy része gazdát cserélt. Somodor ma külterületi településrész Szomor határában északkeletre, Somodorpuszta néven. (Nem tévesztendő össze a Somogy vármegyei Somodorral, illetve Somodorpusztával!)
Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített nagy utat:"…de ZUMUR iuxta MAGNAM VIAM qua itur Albam…".
A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. A törökök pusztává tették a falut, de az újjáépült, s az 1760-as évekig nagyrészt református magyarok lakták. A település új földesura, Sándor gróf ezt követően a református magyar lakosság helyébe katolikus svábokat telepített.
A 19. században a falu birtokosa a gróf Sándor család, gróf Sándor Móricz leánya, Metternich hercegné és Kézdi-Vásárhelyi Imre. Kézdi-Vásárhelyi a település híres orvosa, régész és humanista volt, akinek a település környékén talált tárgyakból híres régészeti gyűjteményt állított össze, többek között egy teljes bronz kovácsműhelyt, valamint több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Róla nevezték el a község általános iskoláját is, amely a volt kastélyában működik.
A falu szomorú eseménye volt az 1946-os kitelepítés, ekkor a községben élő német anyanyelvű családok közel 90 százalékát költöztették kényszerrel Németországba.
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Nagy György (független)[3]
- 1994–1998: Nagy György (független)[4]
- 1998–2002: Nagy György (független)[5]
- 2002–2006: Nagy György (független)[6]
- 2006–2010: Nagy György (független)[7]
- 2010–2014: Nagy György (független)[8]
- 2014–2019: Nagy György (független)[9]
- 2019-től: Nagy György (független)[1]
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1067 | 1056 | 1051 | 1061 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 10,9% németnek, 0,8% románnak, 0,4% szerbnek, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,9%, református 8,6%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 9,8% (28,4% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei Szerkesztés
- Római katolikus templom – építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a 18. század végén átalakították.
- Római katolikus temetőkápolna – a 18. században épült, műemlék.
- Nepomuki Szent János-szobor – a posztamens felirata szerint Neumann Lipót állíttatta 1807-ben.
- Vásárhelyi-kúria
- Kakukk-hegy
Képgaléria Szerkesztés
-
A felújítás alatt álló templom távlati képe
-
A szomori katolikus templom hátulról nézve, felújítás alatt
-
A templom különleges formájú toronysisakja
-
A templom bejárata (felújítás alatt)
-
Jellegzetes szomori parasztház
-
Kultúrház
-
Kereszt a templom előtt
-
Nepomuki Szent János szobra a szomori templom közelében
-
Második világháborús emlékmű a templom előtt
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Szomor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szomor Helységnévtár