Főmenü megnyitása

Los Angeles Lakers

(Minneapolis Lakers szócikkből átirányítva)

A Los Angeles Lakers Los Angeles és a világ egyik legismertebb profi kosárlabdacsapata, amely az NBA-ben szerepel.

Los Angeles Lakers
Los Angeles Lakers logo.svg
Adatok
Főcsoport Nyugati
Csoport Csendes-óceáni

Alapítva 1948
Története Detroit Gems
(1946–1947)
Minneapolis Lakers
(1947–1960)
Los Angeles Lakers
(1960–)
Stadion Staples Center
Város Los Angeles, Kalifornia
Csapatszínek lila, arany és fehér
              
Visszavonultatott mezszám 11 (8, 13, 22, 24, 25, 32, 33, 34, 42, 44, 52, Mikrofon),
Honlap Honlap

Tulajdonos Jeanie Buss
Vezérigazgató Rob Pelinka
Vezetőedző Frank Vogel
Sikerek
Bajnoki cím NBL: 1 (1948)
BAA/NBA: 16 (1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1972, 1980, 1982, 1985, 1987, 1988, 2000, 2001, 2002, 2009, 2010)
Főcsoportgyőztes 31 (1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1959, 1962, 1963, 1965, 1966, 1968, 1969, 1970, 1972, 1973, 1980, 1982, 1983, 1984, 1985, 1987, 1988, 1989, 1991, 2000, 2001, 2002, 2004, 2008, 2009, 2010)
Csoportgyőztes NBL: 1 (1949)
NBA: 33 (1950, 1951, 1953, 1954, 1962, 1963, 1965, 1966, 1969, 1971, 1972, 1973, 1974, 1977, 1980, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1998 2000, 2001, 2004, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012)
Mezek
Kit body lakers1h.png
Hazai meze
Kit shorts lakers1.png
Csapatszínek
Kit body lakers2h.png
Idegenbeli meze
Kit shorts lakers2.png
Csapatszínek
HazaiIdegenbeli

A csapat a Nyugati Konferencia, Csendes óceáni csoportjában található.

A Lakers hazai mérkőzéseit a Staples Centerben játssza, amely otthont ad a helyi rivális, Los Angeles Clippersnek, az NHL-ben játszó Los Angeles Kingsnek és a WNBA-ben szereplő Los Angeles Sparksnak.[1]

Tizenhatszoros bajnokok, a 2008–09-es és a 2009–10-es szezon győztesei. 2009-ben 4–1-gyel zárták az NBA döntőjét az Orlando Magic ellen, 2010 júniusában pedig a nagy rivális Boston Celtics csapatát múlták felül hét mérkőzés során a döntőben. A csapat utoljára 2013-ban jutott be a rájátszásba, ahol a San Antonio Spursel szemben maradt alul a rájátszás első körében.

A Forbes Magazin 2019-es értékrangsora alapján az NBA második legdrágább kosárlabda klubja a Los Angeles Lakers, amelynek becsült értéke 3,3 billió dollár.[2] A Lakers tartja az NBA történetének a leghosszabb győzelmi sorozatát (33 nyert mérkőzés), amit a csapat az 1971–72-es szezonban ért el.[3]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A kezdetek és a Minneapolisi dinasztiaSzerkesztés

A franchise kezdete 1947-re nyúlik vissza, amikor is az NBL ligában megszűnt Detroit Gems csapata a tízezer tó földjére, Minnesota államba költözött, itt vette fel a csapat a Lakers nevet és már a legelső évükben megnyerték a BAA-ligát.

A csapat még ebben az évben otthagyta a BAA bajnokságát, a két éve alakult NBA kedvéért. A siker az NBA-ben sem maradt el, a horvát származású George Mikan, a 208 cm magas, 111 kg-os középjátékos új irányt szabott a centerjáték fejlődésének, rendkívül ponterősen és sok lepattanót szedve játszott.

A Lakers George Mikan vezetésével Vern Mikkelsen, Jim Pollard és Slater Martin támogatásával kétszer egymás után megnyerték az NBA-bajnoki címét (1949, 1950), majd egy év kihagyással sorozatban három alkalommal lettek bajnokok (1952, 1953, 1954).[4]

A csapat történetében a következő meghatározó játékos az 1958-as NBA drafton 1/1-esként kiválasztott bedobó Elgin Baylor lett[5], akivel a Lakers már a legelső évben az 1958-59-es szezonban bejutott az NBA-döntőjébe, ám ott alulmaradt a címvédő Boston Celtics csapatával szemben.[4]

Los Angeles: Az ezüstkorszak és a Wilt Chamberlain-éraSzerkesztés

A Lakers az 1959-1960-as szezon után költözött Minneapolisból Los Angeles városába. Nem sokkal a költözés előtt az 1960-as draft előkelő 1/2-es helyén választotta ki a Lakers a hátvéd Jerry Westet, aki a fiatal Elgin Baylor mellé kiváló választásnak bizonyult.[6] A tehetséges Baylor-West duó 1968-ig összesen ötször juttatta be az NBA döntőjébe a Lakers csapatát, azonban a végső sikerhez, nagyon hiányzott egy kiemelkedő képességű középjátékos, aki felvehette volna a küzdelmet Bill Russel centermunkájával szemben, így a Lakers 1968-ig az NBA-döntőjében ötször vesztett a Boston Celtics ellen.[4]

1968-as idény után érkezett a csapathoz a már akkoriban is NBA-legendának számító center, Wilt Chamberlain. Chamberlain érkezése ellenére sem 1969-ben, sem 1970-ben nem sikerült a végső győzelem, de 1972-ben minden korábbi sikertelenségért visszavágott a Lakers, ugyan Elgin Baylor ekkor már térdsérülésekkel bajlódott, de a Chamberlain–West duó és a ponterős Gail Goodrich hátvéd főszereplésével 1971/72-es szezonban a Lakers sorozatban 33 mérkőzést nyert, mely azóta is az NBA történetének a leghosszabb győzelmi sorozata.[7] A Lakers a rájátszásban is visszavágott a korábbi évek sérelmeiért a riválisoknak és végül az NBA-döntőjében összesítésben 4-1-el diadalmaskodott a New York Knicks felett.[4] Az arany után a végállomást az 1973-as szezon döntője jelentette, ahol a New York Knicks csapatától elszenvedett vereség után Wilt Chamberlain visszavonult.[8]

ShowtimeSzerkesztés

 
Egy jellemző kép a 80-as évekből: Lakers-Celtics döntő

A következő sikerszéria kulcsembere az 1975-ben a Milwaukee Bucks csapatából érkezett 218 cm magas Kareem Abdul-Jabbar center, valamint az 1979-es NBA-draft első számú kiválasztottja a 206 cm magas irányító, Earvin Magic Johnson volt.[9] A Lakers már Magic újonc évében bekerült az NBA-döntőjébe, ahol a Lakers 3-2-es vezetést szerzett a Philadelphia Sixers elleni fináléban, Kareem Abdul-Jabbar azonban komolyabb bokasérülést szenvedett az ötödik találkozón, így a hatodik összecsapáson nem tudott részt venni. Magic Johnson a hatodik meccsen hátvédként, csatárként és centerként is játszott bizonyos szakaszokban, végül 42 ponttal, 15 pattanóval és 7 gólpasszal vezette bajnoki címig az együttest, így a döntő legértékesebb játékosának választották.[10]

A fenti történeten túl a gyors támadásokra és a látványos passzokra épülő kosárlabdát játszó gárda a nyolcvanas évek emblematikus csapata lett. A „Showtime” Lakers az első alkalommal Paul Westhead, majd Pat Riley vezetésével az Kareem Abdul-Jabbar, Magic Johnson, James Worthy, Bryon Scott, Michael Cooper és Jaamal Wilkes főszereplésével alkotta csapat összesen öt ízben tudott bajnok lenni a nyolcvanas években (1980, 1982, 1985 1987, 1988). A sikeresen megvívott döntők mellett négyszer vereséget szenvedtek a siker kapujában, melynek egyik legemlékezetesebb momentuma az 1991-es volt, amikor a Magic Johnson vezette Lakers, végül a sikerre éhes Michael Jordan és csapata a Chicago Bulls ellen maradt alul az NBA-döntőjében.

A Kobe Bryant-éraSzerkesztés

A fiatal dobóhátvéd Kobe Bryant megszerzése, valamint a tehetséges és gyors center Shaquille O’Neal szerződtetése új korszak kezdetét jelentette a Lakersnél 1996-ban. A bajnoki aranygyűrűhöz a hajdani Chicago Bulls sztáredzője Phil Jackson kellett, valamint olyan kiegészítő emberek, mint Glen Rice, Derek Fisher, Robert Horry és Rick Fox. A domináns Shaquille O’Neal és a tehetséges Kobe Bryant vezetésével három egymást követő évben NBA-bajnoki címig vezette a Los Angeles Lakers csapatát (2000, 2001, 2002). A 2003-2004-es esztendőre szerződtették a Utah Jazz és a Milwaukee Bucks veterán vezéreit, a 40 éves magas bedobó Karl Malonet és a 35 éves Gary Payton irányítót, akik egyértelműen az aranygyűrűért jöttek a Lakersbe, viszont a 2004-es NBA-döntőben ez is kevésnek bizonyult a Detroit Pistons csapatával szemben.[11] A nyáron a csapatból ennek következményeként indulatoktól sem mentesen távozott Shaquille O’Neal[12], Derek Fisher, valamint Gary Payton. Karl Malone 2005 elején jelentette be a visszavonulását.[13]

A Lakers egyedüli vezére Kobe Bryant lett, akinek egyéni sikerein és a 2006. januári 81 pontos mérkőzése[14] ellenére 2008 februárjáig kellett várnia, hogy méltó társat kapjon a spanyol származású magas bedobó Pau Gasol személyében.[15] Az átigazolás rövid időn belül jó döntésnek bizonyult, hiszen Kobe Bryant és Pau Gasol a 2008-as rájátszásban az NBA-döntőig vezette a csapatot.[16] A hatmérkőzéses döntőt azonban elvesztették a rivális Boston Celtics csapatával szemben.[17] A következő két évben, azonban sikerült Kobe Bryant irányításával a Lakersnek a csúcsra jutni, 2009-ben 4–1-gyel zárták az NBA-döntőjét az Orlando Magic ellen[18], míg 2010 júniusában a nagy rivális Boston Celtics csapatát múlták felül hét mérkőzés során a döntőben[19]. A duplázáson (2009, 2010) túl nem jött össze a további győzelem, bár a csapat részéről voltak próbálkozások további sztárjátékosok megszerzésére, de a sikerek elmaradtak. Kobe Bryant érdemi karrierjét a 2013-as Achilles-szakadása zárta le, melyből ugyan vissza tudott térni, de játéka már nem volt ugyanaz, mint korábban.[20] Huszadik szezonjának kezdetén egy versben jelentette be, hogy ez lesz az utolsó NBA-szezonja.[21] 2016. április 13-án a Utah Jazz ellen lépett utoljára pályára. Búcsúmeccsén elképesztő 60 pontot dobott.[22]

RiválisokSzerkesztés

Boston CelticsSzerkesztés

Az NBA történetének két legpatinásabb klubja a keleti konferenciában található Boston Celtics és a nyugati konferenciában található Los Angeles Lakers között zajló mérkőzések, illetve NBA-döntők nagy tradícióval és óriási médiaérdeklődéssel bírnak.

Az 1959-es és 1969-es szezon között a két csapat összesen hétszer találkozott NBA döntőjében, melyet mind a hétszer a Boston Celtics nyert meg (1959, 1962, 1963, 1965, 1966, 1968, 1969), igaz két esetben csupán a mindent eldöntő 7. mérkőzés (1966, 1969) döntött a bajnoki cím sorsáról.[4]

A versengés a nyolcvanas évek közepétől folytatódott, amikor is összesen kétszer diadalmaskodott a Lakers (1985, 1987), míg egyszer a Celtics (1984).[4] A nyolcvanas évek és a csapatok ikonjainak számító sztár játékosok, Magic Johnson és Larry Bird „párharca” a korszak meghatározó eseménye volt.[23]

A versengés újjáéledt a kétezres évek végén, amikor is 2008-ban a Boston Celtics „nagy hármasával” szemben maradt alul a döntőben a Kobe Bryant vezette Los Angeles Lakers 4-2-vel,[24] ám a 2010-es fináléban,[25] mindent eldöntő hetedik mérkőzésen tudott diadalmaskodni a Los Angeles Lakers.[26]

A két csapat nyerte el legtöbbször az NBA bajnoki címét, a Boston Celtics 17-szer, míg a Los Angeles Lakers 16-szor. Együtt a két csapat 33 bajnoki címet számlál.[4]

Los Angeles ClippersSzerkesztés

A Los Angeles Lakers és a Los Angeles Clippers közötti rivalizálás egyedülálló, hiszen hazai mérkőzéseit mind a két csapat a Los Angeles belvárosához közel található Staples Center arénában játssza 1999 óta, igaz a helyzet rövidesen változhat, ugyanis tervbe van a Los Angeles Clippers csapatának költözése Los Angeles Ingelwood városrészébe a 2020-as évek elején.[27]

Két NBA csapat városon belüli elhelyezkedése és az ezzel járó rivalizálás, viszont nem egyedülálló, hiszen New York városa is két franchise-nak ad otthont, egyik a nagy múltú New York Knicks, míg a másik a Brooklyn Nets csapata.

A csapatnév eredeteSzerkesztés

Los Angeles térségére sok minden jellemző, de a sok-sok apró kis tavacska jelenléte éppenséggel nem. Természetesen nem is Kaliforniában ragadt rá a Lakers (lake=tó) név, hanem még Minneapolisban. Minnesota szövetségi állam közkeletű beceneve „a tízezer tó földje”, hiszen arrafelé valóban csak a kisebb-nagyobb szigetek szakítják meg az egységes vízfelületet. A tóvidék lelkes kirándulói, valamint a tavacskákon közlekedő, sekély merülésű kis hajócskák egyaránt a lakers névre hallgatnak. Az átköltözés után – meglepetésre – tovább élt a Lakers csapatnév. Így lett a tó nélküli Los Angeles a vízi életre utaló kosárklub otthona.

A csapat címere és a mezeiSzerkesztés

A Lakers színkombinációja a püspöklila az arany és a fehér. A csapat címere a „Los Angeles Lakers” névből áll, ami püspöklilával van felírva egy aranyszínű kosárlabda elé.[28]

A Lakers tradicionális viselete a püspöklila színű mez és nadrág, amelyet az idegenben való pályára lépés esetén öltötték magukra a Lakers játékosai. Ugyancsak hagyományos viseletnek számít az aranyszínű ruha, melyet a hazai mérkőzések esetén viseltek. A csapat a 2000-es évektől abban az esetben viselt fehér mezt, hogyha vasárnap léptek pályára, illetve, ha a mérkőzés időpontjában ünnep volt (például karácsony).

A 2013-2014-es szezon elején egy "Hollywood Nights" elnevezésű mez került forgalomba, amely fekete színű, oldalt sárga csíkkal és a feliratok szintén sárgával szegélyezve püspöklila színűek.[29]

A 2017-2018-as szezon kezdetén az új gyártó érkezésével megváltozott a korábbi elnevezése a mez és nadrág típusoknak, így az aranysárga egy szóval "Icon" lett, a püspöklila a "Statement" nevet kapta, míg a fehér az "Association" elnevezést.[30]

RekordokSzerkesztés

A csapat 16 alkalommal nyerte meg az NBA bajnoki címét,[31] míg 31 alkalommal nyerte meg a nyugati főcsoportot (mely cím biztosítja az NBA döntőjébe való részvételt). A nyolcvanas években 1982 és 1985 között sorozatban négyszer jutott be a Lakers az NBA döntőjébe.[4] A csapat történetének legjobb mérlegét az 1971–72-es szezonban érte el 63 győzelemmel és 13 vereséggel, míg legrosszabb mérlegét a 2015–2016-os évadban, 17 győzelemmel és 65 vereséggel.[32]

Hazai arénákSzerkesztés

Sztárok a pálya szélénSzerkesztés

Hollywood közelsége és a Lakers sikerei mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne csak a pályán, hanem a nézőtéren is számos híresség foglaljon helyet, mi több, az Egyesült Államokban presztízskérdés egy-egy rangos kosárlabda meccsen megjelenni. Bár a Lakersnek nincs kifejezett kabalája, ám az Oscar-díjas Jack Nicholson szinte már annak számít, ugyanis minden hazai mérkőzésen jelen van, egész éves bérlettel rendelkezik, és a csapat vezetése rendszeresen felkéri őt a promóciós eseményeken való részvételre is.

 
Jack Nicholson, a Lakers szurkolója

További híres Lakers-szurkolók:

JátékosokSzerkesztés

Jelenlegi keretSzerkesztés

Los Angeles Lakers játékoskeret
Játékosok Edzők
P. # Nemz. Név Magasság Súly Honnan
G 11   Bradley, Avery 6 ft 2 in (1.88 m) 180 lb (82 kg) Texas
G 1   Kentavous, Caldwell-Pope 6 ft 5 in (1.96 m) 205 lb (93 kg) Georgia
G 4   Caruso, Alex 6 ft 5 in (1.96 m) 186 lb (84 kg) Texas A&M
G 2   Cook, Quinn 6 ft 1 in (1.85 m) 180 lb (82 kg) Duke
C 15   Cousins, DeMarcus 6 ft 11 in (2.11 m) 270 lb (122 kg) Kentucky
G 30   Daniels, Troy 6 ft 4 in (1.93 m) 205 lb (93 kg) Virginia Commonwealth
F/C 3   Davis, Anthony 6 ft 10 in (2.08 m) 253 lb (115 kg) Kentucky
F 10   Dudley, Jared 6 ft 7 in (2.01 m) 237 lb (108 kg) Boston College
G/F 14   Green, Danny 6 ft 6 in (1.98 m) 215 lb (98 kg) North Carolina
G 5   Horton-Tucker, Talen 6 ft 4 in (1.93 m) 234 lb (106 kg) Iowa State
F 23   James, LeBron 6 ft 8 in (2.03 m) 250 lb (113 kg) St. Vincent–St. Mary
F 0   Kuzma, Kyle 6 ft 9 in (2.06 m) 220 lb (100 kg) Utah
C 7   McGee, JaVale 7 ft 0 in (2.13 m) 270 lb (122 kg) Nevada
G 9   Rondo, Rajon 6 ft 1 in (1.85 m) 186 lb (84 kg) Kentucky
Vezetőedző
Segédedzők

Jelmagyarázat
  • (C) Csapatkapitány
  • (DP) Szerződés nélküli draft választott
  • (FA) Szabadügynök
  • (IN) Inaktív
  • (S) Felfüggesztett
  •   Sérült

játékoskerettranzakciók
Utolsó tranzakció: 2019-07-21

Halhatatlanok csarnokának tagjaiSzerkesztés

A halhatatlanok csarnokába huszonkettő, korábban Lakers mezt viselő játékost választottak be, míg további négy edzőt és egy segédedzőt választottak be azok közül, akik a Lakers csapatát irányították. A csapat egykori tulajdonosát 2010 áprilisában választották be a patinás szervezetbe.[33]

Visszavonultatott mezekSzerkesztés

Alapszakasz MVP címekSzerkesztés

Négy Lakers játékos kapta meg az alapszakasz legértékesebbjének járó (MVP) díjat,[34] összesen nyolc alkalommal: Kareem Abdul-Jabbar és Magic Johnson 3-3 esetben, míg Shaquille O’Neal és Kobe Bryant egyszer-egyszer.

DraftokSzerkesztés

A Lakers történetében három játékost draftolhatott 1/1-esként.[35]Elgin Baylort 1958-ban, Magic Johnsont 1979-ben, valamint James Worthyt 1982-ben. A Lakers története során két játékost lottósorsolás folyamán választhatott ki.[36]Eddie Jonest 1994-ben, tizedikként, míg Andrew Bynumot 2005-ben, ugyancsak tizedikként. A következő jól ismert játékosokat is a Lakers az NBA-drafton választotta ki:[37]Jerry Westet és Gail Goodrichot a hatvanas években. Michael Coopert és Norm Nixont a hetvenes években. A. C. Greent és Vlade Divacot a nyolcvanas években. Elden Campbell, Nick Van Exel, Derek Fisher és Devean George kiválasztása a 90-es években történt. Luke Waltont, Sasha Vujačićot és Ronny Turiafot a 2000-es években választotta a Lakers. 2014-ben Julius Randlet az előkelő nyolcadik helyen, majd három egymást követő évben a második helyen választhatott az újoncok közül a csapat, 2015-ben D'Angelo Russelt, 2016-ban Brandon Ingramet és 2017-ben Lonzo Ballt választotta a Lakers.

VezetőedzőkSzerkesztés

A Lakers történetének 27 edzője volt.[38] Az alábbiakban a bajnoki címet és az év edzője címet elnyert edzők kerülnek bemutatásra: John Kundla edzőként még a Minneapolis Lakers csapatának volt az edzője. John Kundla tíz évig (1948 és 1958 között) volt a csapat edzője, ez idő alatt öt BAA/NBA bajnoki címet nyert a Lakers. Bill Sharman 1971-től 1976-ig volt a Los Angeles Lakers edzője, az 1971-72-es szezonban az év edzőjévé választották, ahogy a csapat is bajnok lett ebben az esztendőben. Paul Westhead 1979 és 1981 között Kareem Abdul-Jabbaral, illetve a fiatal Magic Johnsonal dolgozhatott együtt, ám az 1981-es bajnokság megnyerése után megvált edzői posztjától. Pat Riley kilenc éven keresztül volt a Lakers vezetője, a csapat irányítása alatt összesen négyszer tudott diadalmaskodni a nyolcvanas években. Pat Rileyt az 1989-90-es szezonban az év edzőjévé választották. Del Harris 1994 és 1999 között volt a Lakers edzője, akit az 1994-95-ös szezonban az év edzőjévé választottak. Phil Jackson 1999-2000-es alapszakasztól összesen öt szezonon keresztül volt a csapat vezetőedzője, ez idő alatt 4 bajnoki döntőn vett részt és három bajnoki címet el is nyert a Lakers. Phil Jackson a 2004-2005-ös szezon kihagyása után újra visszaült a Lakers kispadjára ahol a 2010-2011-es szezon végi visszavonulásáig[39] három NBA döntőt és két bajnoki címet ünnepelhetett a Lakers.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Források, jegyzetekSzerkesztés

  1. Staples Center - ABOUT Staples Center
  2. Forbes.com - NBA Team Valuations
  3. NBA.com - All-Time Winning Streaks. [2010. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  4. a b c d e f g h NBA.com - NBA Finals: All-Time Champions
  5. basketball-reference.com – NBA Draft Index
  6. basketball-reference.com – NBA Draft Index
  7. NBA.com - All-Time Winning Streaks. [2010. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  8. kezdo5.hu - 81 éves lenne Wilt Chamberlain
  9. basketball-reference.com – NBA Draft Index
  10. kezdo5.hu - 58 éves Magic Johnson
  11. Origo - A Detroit az NBA bajnoka
  12. kezdo5.hu - 15 éve került új csapatba Steve Nash és Shaq
  13. kezdo5.hu - 55 éves Karl Malone
  14. index – Kobe Bryant 81 pontot szerzett a Toronto ellen
  15. Origo - Bryant-szintű klasszissal erősített a Lakers
  16. Origo - Lakers: a Plútóról a döntőbe
  17. Sporthíradó - Tizenhetedszer lett bajnok a Boston
  18. Sporthíradó - Tizenötödjére bajnok a Lakers!
  19. A Pálya Szélén - Bajnok a Lakers!
  20. Origo - Kobe Bryant súlyosan megsérült
  21. vs.hu - Versben mondta el visszavonulását minden idők egyik legjobb kosarasa
  22. index.hu - Kobe Bryant elképesztő show-val búcsúzott: 60 pont
  23. kezdo5.hu - Visszajátszás: Magic és Larry
  24. Sporthiradó - Tizenhetedszer lett bajnok a Boston
  25. bleacher report - Lakers-Celtics Rivalry Renewed: You Wished Upon a Rivalry and Got It
  26. A Pálya Szélén - Bajnok a Lakers!
  27. NBA.com - Clippers owner Ballmer unwavering on stadium project: 'We need our own house'
  28. sportslogos.net - Los Angeles Lakers Logos
  29. Lakers.com - Hollywood Nights
  30. Origo - Az új NBA-mezek már valóban megszólalnak
  31. basketball-references.com - Los Angeles Lakers franchise index
  32. basketball-references.com - Los Angeles Lakers franchise index
  33. Hoophall - Naismith Memorial Basketball Hall of Fame Announces Class of 2010. [2010. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
  34. NBA.com – Most Valuable Player
  35. basketball-reference.com – NBA Draft Index
  36. NBA.com – Year-by-Year Lottery Picks. [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 17.)
  37. basketball-reference.com - Los Angeles Lakers Draft Picks
  38. basketball-reference.com - Los Angeles Lakers Coaches
  39. Origo - Aki kieresztette a dobermannokat - visszavonult Phil Jackson, a kosárlabda edzőfejedelme