Wikipédia

National Basketball Association

észak-amerikai profi kosárlabdaliga

A National Basketball Association (röviden NBA, magyarul: Nemzeti Kosárlabda Szövetség) észak-amerikai profi kosárlabdaliga, a világ legjelentősebb férfi kosárlabda-bajnoksága.

National Basketball Association
2023–2024-es NBA-szezon
Címvédő Denver Nuggets
(1. cím)
Legtöbb győzelem Boston Celtics,
Los Angeles Lakers (17 alkalommal)
Adatok
Sportág Kosárlabda
Résztvevők30
KontinensÉszak-Amerika
Ország Kanada
 USA
Időpont2023. október–2024. június
Alapítva1946. június 6. (77 éve)
USA New York, New York
Első esemény1946–1947
Eddigi események száma77
HonlapNBA.com
ElnökAdam Silver
MottóWhere Amazing Happens
MédiapartnerABC, TNT, ESPN, NBA TV

A ligát New Yorkban alapították 1946. június 6-án Basketball Association of America (Amerikai Kosárlabda Szövetség) néven.[1] Jelenlegi nevét a rivális National Basketball League-gel (Nemzeti Kosárlabda Liga) való egyesülés után kapta.[2] A liga nemzetközi és belső hivatalait a New York-i központból irányítják. Az NBA a USA Basketball (USAB) tagja,[3] amelyet elismer a FIBA, mint az Egyesült Államok kosárlabda-szövetsége.

Az NBA egy-egy idénye két részből áll, az alapszakaszból és a rájátszásból. Az alapszakaszban minden csapat 82 mérkőzést játszik, mindkét főcsoportból automatikusan hat, összesen nyolc csapat jut a rájátszásba. Az NBA játékosai a világ legjobban fizetett sportolói.[4][5][6]

Észak-Amerikában bevételt tekintve az NBA a harmadik leggazdagabb sportliga, a National Football League (NFL) és a Major League Baseball (MLB) mögött, míg a világon a negyedik.[7]

A címvédő a Denver Nuggets, miután a 2023-as döntőben legyőzték a Miami Heat csapatát, 4–1 arányban.

Története szerkesztés

1946–1956: a BAA és az NBL egyesülése szerkesztés

 Bővebben: Basketball Association of America és National Basketball League

A Basketball Association of America-t 1946-ban alapították meg jégkorongaréna-tulajdonosok az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati területein, illetve Kanadában. 1946. november 1-én Torontóban a Toronto Huskies játszott egy mérkőzést a New York Knickerbockers ellen a Maple Leaf Gardens stadionban, amire az NBA napjainkban az első NBA-mérkőzésként tekint.[8] Az első pontot Ossie Schectman (Knickerbockers) szerezte. Ugyan korábban már megpróbáltak profi kosárlabda-bajnokságokat alapítani az országokban, mint a American Basketball League és az NBL, de a BAA volt az első, ami első sorban nagy arénákban indította el működését. Az első években a játék minősége nem volt sokkal jobb, mint a rivális ligákban vagy, mint az olyan független kluboknál, mint a Harlem Globetrotters. Például az 1948-as ABL-döntős Baltimore Bullets a BAA-be költözött és azonnal megnyerték az 1948-as címet, míg az 1948-as NBL-bajnok Minneapolis Lakers megnyerte az 1949-es BAA-címet. Az 1948–1949-es szezonban NBL csapatok Fort Wayne-ből, Indianapolis-ból, Minneapolis-ból és Rochesterből leszerződtek a BAA-vel, amivel az bebetonozta a helyét, mint az első számú profi liga.[9]

 
Az NBA első nagy sztárja, George Mikan 1945-ben

1949. augusztus 3-án a fennmaradó NBL-csapatok (Syracuse, Anderson, Tri-Cities, Sheboygan, Denver és Waterloo) egyesült a BAA-vel. Ugyan az egyesülés során teljesen megmaradt a BAA vezetősége, például Maurice Podoloff maradt az elnök, a nevet jogi okokból megváltoztatták National Basketball Associationre.[9] A napjainkig az NBA a BAA-t tekinti elődjének. Napjainkban már ligabővítésnek tekinti az NBA az NBL-csapatok érkezését és nem tekinti sajátjának az NBL statisztikáit.[10]

Az új ligában 17 csapat volt, nagyobb és kisebb városokban,[11] illetve nagyobb és kisebb arénákban vagy edzőtermekben. 1950-re az NBA-ben már csak 11 csapat maradt, a méretbeli csökkenési folyamat az 1954–1955-ös szezonig tartott, mikor a legkisebb volt a bajnokság a történetében, nyolc csapattal: a New York Knicks, a Boston Celtics, a Philadelphia Warriors, a Minneapolis Lakers, a Rochester Royals, a Fort Wayne Pistons, a Milwaukee Hawks és a Syracuse Nationals, amik napjainkig is szerepelnek az NBA-ben, csak más néven. A liga méretének csökkenése során a kisvárosi csapatok nagyvárosokba költöztek: a Hawks a Tri-Cities-ből Milwaukee-ba 1951-ben, majd Saint Louis-ba 1955-ben, a Royals Rochesterből Cincinnatibe 1957-ben, illetve a Pistons Fort Wayne-ből Detroitba 1957-ben.

A japán-amerikai Vataru Miszaka lett az első nem fehér játékos az NBA történetében az 1947–1948-as szezonban, mikor pályára lépett a New York Knicks színeiben. 1950-ig ő maradt az egyetlen nem fehér játékos a ligában, mikor a Washington Capitols leszerződtette Harold Huntert, egy afroamerikai játékost.[12][13] Hunter szerződését az edzőtábor idején felbontotta a csapat,[12][14] de több afroamerikai játékos is pályára lépett abban a szezonban, mint Chuck Cooper (Celtics), Nathaniel Clifton (Knicks) és Earl Lloyd (Capitols). Ebben az időszakban a George Mikan-vezette Minneapolis Lakers öt bajnoki címet nyert meg és bebetonozta magát, mint az NBA legjobb csapata és első dinasztiája.[15] Azzal a céllal, hogy felgyorsítsák a játék tempóját, az NBA 1954-ben bevezette a 24 másodperces támadóidőt.[16]

1956–1979: a Celtics dominanciája, a liga bővítése és rivális bajnokságok szerkesztés

1957-ben az újonc Bill Russell csatlakozott a Boston Celtics csapatához, aminek már tagja volt Bob Cousy irányító és Red Auerbach edző. A következő tizenhárom szezonban a Celtics 11 bajnoki címet nyert el, amiből nyolc sorozatban egymás után volt. Wilt Chamberlain 1959-ben érkezett a ligába, a Warriors csapatába és az 1960-as évek legdominánsabb játékosa lett, megdöntve az egy meccsen legtöbb szerzett pont (100) és lepattanó rekordjait (55). Russell és Chamberlain rivalizálását az amerikai csapatsportok egyik legnagyobbjának tekintik.

 
Bill Russell (balra) és Wilt Chamberlain (középen) az 1960-as évek domináns párosa

Az 1960-as éveket a Celtics dominálta. Russell, Cousy, és Auerbach vezetésével a bostoni csapat 1959 és 1966 között sorozatban nyolc címet nyert el, ami az NBA történetének leghosszabb sorozata. 1967-ben nem voltak sikeresek, de a következő évben visszaszerezték címüket, majd megismételték azt 1969-ben. Az 1960-as években ezzel a lehetséges tízből kilenc bajnoki címet nyertek el.[17]

Ebben az időszakban az NBA evolúciója folytatódott, a Minneapolis Lakers Los Angeles-be költözött, a Philadelphia Warriors San Franciscó-ba, a Syracuse Nationals Philadelphiába és a St. Louis Hawks Atlantába, míg új csapatokkal is bővítették a ligát. A Chicago Packers (napjainkban: Washington Wizards) lett a kilencedik NBA-csapat 1961-ben. 1966 és 1968 között a ligába öt új csapat érkezett: a Chicago Bulls, a Seattle SuperSonics (napjainkban: Oklahoma City Thunder), a San Diego Rockets (négy évvel később Houstonba költözött), a Milwaukee Bucks és a Phoenix Suns.

1967-ben az NBA dominanciáját veszélybe helyezte az American Basketball Association (ABA) megalapítása. Ugyan nagy volt a versengés a két bajnokság között a legjobb játékosok leigazolására, az NBA sikeresen megszerezte az éra legtehetségesebb egyetemi játékosát, Kareem Abdul-Jabbart (akkor Lew Alcindor). Viszont elvesztették a liga pontkirályát, Rick Barry-t, aki négy évre az ABA-be igazolt, veterán játékvezetők Norm Druckerrel, Earl Strommal, John Vanakkal és Joe Gushue-val együtt.[18]

1969-ben Alan Siegel, aki megtervezte a Major League Baseball logóját az előző évben, elkészítette a modern NBA jelképét, amit az MLB-logó inspirált. A piros és kék háttéren Jerry West sziluettje látható, Wen Roberts fényképe alapján. Ennek ellenére az NBA soha nem ismerte el hivatalosan, hogy West szerepel a logón. 1971-ben használták először és azóta (kisebb változásokkal) a liga ikonikus jelképe.[19]

Az ABA sikeres volt néhány tehetséges játékos leszerződtetésében az 1970-es években, mint például Julius Erving. Ennek fő oka az volt, hogy a csapatok igazolhattak olyan játékosokat, akik még nem végezték el egyetemi tanulmányaikat. 1974-re között az NBA-ben már 18 csapat szerepelt. 1970-ben megérkezett a Portland Trail Blazers, a Cleveland Cavaliers és a Buffalo Braves (napjainkban: Los Angeles Clippers).[20] A New Orleans Jazz (napjainkban: Utah Jazz) 1974-ben érkezett, amivel 18 csapata lett a ligának. Az 1976-os szezon végén az NBA megegyezett az ABA-vel, aminek értelmében négy ABA-csapat csatlakozott az NBA-hez: a San Antonio Spurs, a Denver Nuggets, az Indiana Pacers és a New York Nets (napjainkban: Brooklyn Nets). Az időszak legnagyobb sztárjai Abdul-Jabbar, Barry, Dave Cowens, Erving, Elvin Hayes, Walt Frazier, Moses Malone, Artis Gilmore, George Gervin, Dan Issel és Pete Maravich voltak. Az évtized végén az érdeklődés a liga iránt csökkent, a nézettség és drogproblémák miatt az egész bajnokság veszélybe került.

1979–1998: népszerűség világszerte szerkesztés

 
Michael Jordan 1987-ben

A liga 1979-ben vezette be a hárompontost, amit az ABA-től vettek át.[21] Ugyanebben az évben Larry Bird és Magic Johnson újoncok leszerződtek a Boston Celtics és a Los Angeles Lakers csapataival, ami növelte az érdeklődést a liga iránt.[22] A páros egymás ellen játszott az 1979-es egyetemi NCAA-döntőben, majd később háromszor is megmérkőztek az NBA-döntőben (1984, 1985 és 1987).[22] Az 1980-as években Johnson vezetésével ötször lett bajnok a Lakers, míg Bird és a Celtics háromszor nyert.[23] Az évtized elején az NBA-be érkezett a Dallas Mavericks, így már 23 csapat szerepelt.[24] Később Larry Bird megnyerte az első hárompontos-versenyt.[25] 1984. február 1-én David Stern lett az NBA biztosa,[26] akinek később nagy szerepe volt az NBA népszerűségének növelésében.[27][28]

Michael Jordan 1984-ben érkezett meg a ligába, a Chicago Bulls színeiben.[29] 1988-ban és 1989-ben négy város is NBA-csapatot kapott: bemutatkozott a Charlotte Hornets, a Miami Heat, az Orlando Magic és a Minnesota Timberwolves.[30] A Detroit Pistons 1989-ben ls 1990-ben is bajnok lett Isiah Thomas irányító vezetésével.[31] Jordannel és Scottie Pippennel az élen a Bulls kétszer is sorozatban három bajnoki címet nyert 1991 és 1998 között.[32][33] Hakeem Olajuwon ismételni tudott a Houston Rockets színeiben (1994 és 1995).[34]

Az 1992-es olimpiára összeállított Dream Team csapatban, az első keret, ahol NBA-játékosok is szerepelhettek, játszott Jordan, Bird, Johnson, David Robinson, Patrick Ewing, Pippen, Clyde Drexler, Karl Malone, John Stockton, Chris Mullin, Charles Barkley és NCAA-sztár Christian Laettner.[35] A csapatot beiktatták a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame-be, míg a csapat 11 játékosa (a tizenkettőből) egyénileg is helyet kapott, a négyből három edzővel együtt.[36] 1995-ban az NBA-be érkeztek kanadai csapatok, a Vancouver Grizzlies és a Toronto Raptors.[37] 1996-ban hozták létre a női ligát, a Women’s National Basketball Associationt.[38]

1998–2014: a Lakers és Spurs dinasztiák szerkesztés

 
Kobe Bryant, az NBA történetének egyik legjobb játékosa, 2005-ben, már háromszoros NBA-bajnokként

1998-ban az NBA tulajdonosai kezdeményezték a liga felfüggesztését, amíg meg nem tudtak egyezni az új Collective Bargaining Agreementben, aminek következtében csak a szezon felét játszották le.[39][40] A San Antonio Spurs nyerte meg a bajnoki címet azon szezon végén, amivel az első volt ABA-csapat lett, amelyik bajnok tudott lenni.[41]

A Chicago Bulls bajnoki keretének 1998-as feloszlatása után a nyugati főcsoport volt a domináns régió közel két évtizedig (2018-ig a bajnoki címek közül tizennégyet nyugati főcsoportból nyert meg egy csapat). A következő 16 szezonban a Phil Jackson irányította Los Angeles Lakers és a Gregg Popovich vezette San Antonio Spurs egyike 13 alkalommal ott volt a döntőben, 10 bajnoki címmel. Tim Duncan és David Robinson megnyerte az 1999-es bajnoki címet a Spurs csapatával, majd 2000-től három évig csak Shaquille O’Neal és Kobe Bryant párosa nyert a Los Angeles Lakersszel. A Spurs vissza tudta szerezni a címet 2003-ban, mielőtt a Lakers visszatért a döntőbe és kikapott a Detroit Pistons ellen.[42]

A liga imidzsét kicsit rontotta egy incidens rajongók és a játékosok között 2004 novemberében az Indiana Pacers és a Detroit Pistons csapatai között, ahol az arénában egy nagyobb verekedés tört ki. A játékosokat összesen 146 meccsre és 11 millió dollárra büntették.[43]

 
Tim Duncan, a Spurs-dinasztia egyik legfontosabb játékosa

2005. május 19-én David Stern tanúskodott az Egyesült Államok Képviselőházának reformbizottsága előtt arról, hogy az NBA milyen módon fog ellenállni a szteroid használatnak. Az NBA 1983-ban kezdte meg a programot, amit 1999-ben továbbfejlesztett. Az 1999–2000-es szezonban minden játékost leteszteltek az edzőtáborban és az újoncokat még háromszor az alapszakaszban. A hat szezon által elvégzett 4200 teszten csak három játékos bukott meg, akiket azonnal eltiltottak.[44]

Miután a Spurs ismét bajnok lett 2005-ben, a 2006-os szezonban két olyan franchise jutott el a döntőig, akik korábban még nem is szerepeltek: a Miami Heat és a Dallas Mavericks. A bajnok a Dwyane Wade és Shaquille O’Neal vezette Heat lett. A Lakers és a Spurs dominanciája folytatódott 2007-ben. A Spurs négy mérkőzés alatt megverte a Cleveland Cavaliers-t, LeBron James csapatát. A 2008-as döntőben a legendás rivális Boston Celtics és Los Angeles Lakers szerepelt, a Celtics nyerte meg 17. bajnoki címét. A Lakers 2009 után ismételni tudott 2010-ben, az Orlando Magic és a Celtics ellen.[45][46] A 2010-es All Star-gálát 108.713 néző előtt tartották, a Cowboys Stadionban.[47]

Egy játékvezetők által kezdeményezett felfüggesztés megkezdődött 2009. szeptember 1-én, mikor a bírók és az NBA közötti szerződés lejárt. Az első előszezon mérkőzéseket 2009. október 1-én játszották le, helyettesített játékvezetőkkel. Az NBA és a szakszervezet 2009. október 13-án egyezett meg.[48]

A 2010–2011-es szezon kezdetén LeBron James és Chris Bosh leszerződött a Miami Heat csapatához, hogy csatlakozzanak Dwyane Wade-hez. Megkezdődött a Heat dominanciája a keleti főcsoportban, sorozatban négy szezonban a döntőbe jutottak. 2011-ben a Dirk Nowitzki-vezette Dallas Mavericks megverte őket. 2012-ben és 2013-ban is bajnok lett a Heat, az Oklahoma City Thunder és a Spurs, de 2014-ben kikaptak az utóbbi franchise ellen.[42]

A 2011–2012-es szezon ismét felfüggesztéssel kezdődött. Miután lemondták a szezon első heteit,[49] a játékosok és a tulajdonosok 2011. december 8-án egyeztek meg az új CBA elfogadásában, amivel a szezont 66 mérkőzésre rövidítették.[50] 2014. február 1-én David Stern 30 év után visszavonult az NBA-ből, helyére helyettese, Adam Silver érkezett.[51][52]

2014–napjainkig: a Warriors dominanciája és a Covid19-évek szerkesztés

Négy szezon után LeBron James elhagyta a Heatet, hogy visszatérjen a Cleveland Cavaliers csapatába a 2014–2015-ös szezonra. Kyrie Irving és Kevin Love segítségével a második döntő-szerepléséhez vezette a csapatot. A Golden State Warriors legyőzte a csapatot, Stephen Curry és Klay Thompson vezetésével. A Cavaliers és a Warriors rekordnak számító négy alkalommal játszottak egymás ellen a döntőben sorozatban. A 2015–2016-os szezont a Warriors 73 győzelemmel zárta, ami a liga történetének legjobb teljesítménye volt.[53] Ennek ellenére a Cavaliers 3–1-es hátrányból diadalmaskodni tudott a döntőben. Ez volt a clevelandi csapat első bajnoki címe.[54] A 2016–2017-es szezonra a Warriors leszerződtette Kevin Durantet. A Warriors a 2017-es és a 2018-as döntőben is diadalmaskodott.

 
LeBron James (középen) a Golden State Warriors elleni 2016-os döntőben

James 2018-as távozása után a Cavaliers rájátszás-sorozata véget ért. A Warriors viszont vissza tért sorozatban ötödik szereplésére a 2019-es döntőben, de kikaptak a Toronto Raptors csapatától, akik első bajnoki címüket nyerték el, Kawhi Leonard vezetésével.[55]

A 2019–2020-as szezont 2020. március 11-én felfüggesztették a Covid19-pandémia miatt, azt követően, hogy Rudy Gobert, a Utah Jazz játékosának tesztje pozitív lett.[56][57] 2020. június 4-én az NBA Kormányzótanács úgy döntött, hogy újraindítják a szezont, mindössze 22 csapattal, a floridai Disney Worldben létrehozott buborékban. Ebben a szezonban vezették be először a Play-In torna formátumát a szezon végén.[58][59][60]

Ebben az érában szinte folytonosan csökkent a nézettség az NBA-ben. 2012 és 2019 között a liga elvesztette nézőinek 40–45%-át. A 2020-as NBA-döntő első mérkőzését a Miami Heat és a Los Angeles Lakers között mindössze 7,41 millió néző tekintette meg az ABC csatornán, a The Hollywood Reporter adatai alapján. Ez legalább 1994 óta a legalacsonyabb nézőszám egy NBA-döntő mérkőzésen és ezek mellett egy 45%-os csökkenés volt a Golden State Warriors és a Toronto Raptors közötti 2019-es döntőhöz képest, ami 13,51 millió megtekintéssel rendelkezett, mindössze 15 hónappal korábban. Ennek az okát többen is a liga és a játékosai által vett politikai nézetekként jelölik meg, míg mások a csapatok által használt úgynevezett load managementet (mikor a csapatok a padra ültetik legjobb játékosaikat az alapszakaszban, hogy azok egészségesek legyenek a rájátszásra), a csapatok közötti egyenetlen tehetségeloszlását és a fiatalabb nézők elidegenítését nevezik meg.[61][62][63][64][65]

Alapszakasz szerkesztés

Az alapszakasz októberi kezdete előtt a csapatok általában felkészülést segítő edzőtáborokat tartanak, ilyenkor nyílik lehetőség a végleges 15 fős keret kialakítására. A ligát a könnyebb lebonyolítás érdekében 2 főcsoportra (conference) és ezeken belül 3-3 csoportra (division) osztották. Az alapszakaszban minden csapat 82 meccset játszik, négyet csoporttársaival, hármat főcsoporttársaival, illetve kettőt vagy hármat a másik főcsoport csapataival. Az alapszakaszt februárban az All Star-gála szakítja meg. A gála több részből épül fel, sor kerül például hárompontos-dobó versenyre, zsákolóversenyre, mérkőzésre az újoncok és a másodévesek között, de a legnagyobb érdeklődés a szurkolók által összeállított csapatokkal felálló Kelet-Nyugat meccset kíséri, ahol a legjobb játékos megkapja az All-Star-meccs legértékesebb játékosának járó díjat (MVP). Nem sokkal az All-Star-gála után lezárul a játékosok igazolásának időszaka. Az alapszakasz április végén ér véget. Ebben az időszakban kezdődnek meg a szavazások az átadható díjakért, kiosztják a Legjobb hatodik embernek, a Legjobb újoncnak, a Legtöbbet fejlődő játékosnak, a Legjobb védekező játékosnak, a Legjobb edzőnek, illetve az alapszakasz Legértékesebb játékosának járó címeket. Szintén ilyenkor állítják össze a szakemberek az NBA legjobb csapatát (All-NBA'), a legjobb védekező csapatot, a legjobb újonc csapatot.

Rájátszás szerkesztés

 Bővebben: NBA-rájátszás

Az NBA rájátszása késő áprilisban kezdődik, 8-8 résztvevővel mindkét főcsoportban. A párosítás az első hat helyen szigorúan az alapszakasz eredményei alapján történik, de az egyes csoportokat megnyerő csapatokat mindig az első négy helyen emelik ki. Az első a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik az ötödikkel játszik, így elméletileg a jobb eredménnyel rendelkezők gyengébb csapatokkal kerülnek össze. Általában a magasabban rangsorolt csapatok kapják a pályaelőnyt (hét meccs esetén négyet otthon, hármat idegenben játszanak). 2020-tól megrendezik a Play-In tornát, amiben a hetedik és tizedik hely között végző négy csapat mérkőzik meg egymással, az utolsó két rájátszás-helyért. A nyolcadik és a hetedik helyezett egy győzelemmel is rájátszásba juthat, míg a kilencedik és tizedik csapatnak kettőn kell diadalmaskodnia.

A rájátszás egyenes kieséses formában zajlik, minden párosításban négy győzelem szükséges a továbbjutáshoz (tehát maximum hét mérkőzés). A kiemelést a további fordulókban nem változtatják, a párharcok vesztesei pedig mindenképpen kiesnek a küzdelmekből. Az utolsó párharc, az NBA-döntő, a két főcsoport győztese között zajlik júniusban. A győztes csapat a Larry O'Brien bajnoki trófeát nyeri el, míg a csapat tagjai bajnoki gyűrűt kapnak. A döntőben legjobb teljesítményt nyújtó játékoshoz kerül a döntő legértékesebb játékosa cím.

Győztesek szerkesztés

 Bővebben: NBA-győztesek listája

A Los Angeles Lakers és a Boston Celtics nyerte a legtöbb bajnoki címet, mindkét csapat 17-tel rendelkezik. A harmadik legsikeresebb NBA-csapat a Golden State Warriors (2 Philadelphiában, 4 Oaklandben) és a Chicago Bulls, amely franchise-ok hat címmel rendelkeznek (2 Philadelphiában, 2 Oaklandben). A San Antonio Spurs mind az öt bajnoki címét 1999 óta szerezte.

A leghosszabb ideig bajnoki címet nem nyerő csapat a Sacramento Kings, akik 1951 óta nem voltak sikeresek.

Csapat Gy. V. Össz. Győztes év(ek) Elvesztett döntők
Minneapolis/Los Angeles Lakers 17 15 32 1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1972, 1980, 1982, 1985, 1987, 1988, 2000, 2001, 2002, 2009, 2010, 2020 1959, 1962, 1963, 1965, 1966, 1968, 1969, 1970, 1973, 1983, 1984, 1989, 1991, 2004, 2008
Boston Celtics 17 5 22 1957, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1968, 1969, 1974, 1976, 1981, 1984, 1986, 2008 1958, 1985, 1987, 2010, 2022
Philadelphia/San Francisco/Golden State Warriors 7 5 12 1947, 1956, 1975, 2015, 2017, 2018, 2022 1948, 1964, 1967, 2016, 2019
Chicago Bulls 6 0 6 1991, 1992, 1993, 1996, 1997, 1998 —
San Antonio Spurs 5 1 6 1999, 2003, 2005, 2007, 2014 2013
Syracuse Nationals/Philadelphia 76ers 3 6 9 1955, 1967, 1983 1950, 1954, 1977, 1980, 1982, 2001
Fort Wayne/Detroit Pistons 3 4 7 1989, 1990, 2004 1955, 1956, 1988, 2005
Miami Heat 3 3 6 2006, 2012, 2013 2011, 2014, 2020
New York Knicks 2 6 8 1970, 1973 1951, 1952, 1953, 1972, 1994, 1999
Houston Rockets 2 2 4 1994, 1995 1981, 1986
Milwaukee Bucks 2 1 3 1971, 2021 1974
Cleveland Cavaliers 1 4 5 2016 2007, 2015, 2017, 2018
St. Louis/Atlanta Hawks 1 3 4 1958 1957, 1960, 1961
Baltimore/Washington Bullets (jelenleg: Washington Wizards) 1 3 4 1978 1971, 1975, 1979
Seattle SuperSonics/Oklahoma City Thunder 1 3 4 1979 1978, 1996, 2012
Portland Trail Blazers 1 2 3 1977 1990, 1992
Dallas Mavericks 1 1 2 2011 2006
Baltimore Bullets (eredeti) (megszűnt: 1954) 1 0 1 1948 —
Rochester Royals (jelenleg: Sacramento Kings) 1 0 1 1951 —
Toronto Raptors 1 0 1 2019 —
Phoenix Suns 0 3 3 — 1976, 1993, 2021
Utah Jazz (korábban: New Orleans Jazz) 0 2 2 — 1997, 1998
New Jersey Nets (jelenleg: Brooklyn Nets) 0 2 2 — 2002, 2003
Orlando Magic 0 2 2 — 1995, 2009
Chicago Stags (megszűnt: 1950) 0 1 1 — 1947
Washington Capitols (megszűnt: 1951) 0 1 1 — 1949
Indiana Pacers 0 1 1 — 2000

Jelenlegi csapatok, akik nem szerepeltek még NBA-döntőben:

Csapatok szerkesztés

 Bővebben: Keleti főcsoport (NBA), Nyugati főcsoport (NBA) és Megszűnt NBA-csapatok listája

Keleti főcsoport szerkesztés

Csoport Csapat Színek Hazai pálya Alapítva Bajnoki gyűrű Utolsó bajnoki cím
Atlanti Boston Celtics                TD Garden 1946 17 2008
Brooklyn Nets           Barclays Center 1967[a] 0
New York Knicks                Madison Square Garden 1946 2 1973
Philadelphia 76ers                Wells Fargo Center 1939[b] 3 1983
Toronto Raptors                Scotiabank Arena 1995 1 2019
Központi Chicago Bulls                United Center 1966 6 1998
Cleveland Cavaliers                Rocket Mortgage FieldHouse 1970 1 2016
Detroit Pistons                     Little Caesars Arena 1941[c] 3 2004
Indiana Pacers                     Gainbridge Fieldhouse 1967[a] 0
Milwaukee Bucks                     Fiserv Forum 1968 2 2021
Délkeleti Atlanta Hawks                State Farm Arena 1946 1 1958
Charlotte Hornets                Spectrum Center 1988[d] 0
Miami Heat                Kaseya Center 1988 3 2013
Orlando Magic                     Amway Center 1989 0
Washington Wizards                     Capital One Arena 1961 1 1978

Nyugati főcsoport szerkesztés

Csoport Csapat Színek Hazai pálya Alapítva Bajnoki gyűrű Utolsó bajnoki cím
Délnyugati Dallas Mavericks                     American Airlines Center 1980 1 2011
Houston Rockets                Toyota Center 1967 2 1995
Memphis Grizzlies                     FedExForum 1995 0
New Orleans Pelicans                     Smoothie King Center 2002[d] 0
San Antonio Spurs                Frost Bank Center 1967[a] 5 2014
Északnyugati Denver Nuggets                     Ball Arena 1967[a] 0 2023
Minnesota Timberwolves                     Target Center 1989 0
Oklahoma City Thunder                     Paycom Center 1967 1 1979
Portland Trail Blazers                     Moda Center 1970 1 1977
Utah Jazz                Delta Center 1974 0
Csendes-óceáni Golden State Warriors           Chase Center 1946 7 2022
Los Angeles Clippers                Crypto.com Arena 1970 0
Los Angeles Lakers                Crypto.com Arena 1946[c] 17 2020
Phoenix Suns                          Footprint Center 1968 0
Sacramento Kings                     Golden 1 Center 1945[c] 1 1951
  1. ↑ a b c d Az Indiana Pacers, a New York Nets, a San Antonio Spurs és a Denver Nuggets 1976-ban csatlakozott az NBA-hez, amikor az NBA és az ABA összeolvadt egy ligába.
  2. ↑ A Syracuse Nationals és a Tri-Cities Blackhawks 1949-ben csatlakozott az NBA-hez, mikor a BAA-t és a NBL-t összeolvasztották egy ligába.
  3. ↑ a b c A Fort Wayne Pistons, a Minneapolis Lakers és a Rochester Royals 1948-ban csatlakozott az NBA-hez (akkor még BAA) az NBL-ből.
  4. ↑ a b A mai Charlotte Hornets hivatalosan is megörökölte az eredeti Charlotte Hornets franchise történelmét, mikor 2004-ben újraalapították a csapatot Bobcats néven. Az eredeti Hornets 2002-ben New Orleans Hornets néven költözött Louisianába. A New Orleans-i csapatot 2002-ben alapított franchise-nak tekintik.

Térképen szerkesztés

Fontos személyek szerkesztés

 Bővebben: Naismith Memorial Basketball Hall of Fame

Elnökök és biztosok szerkesztés

Játékosok szerkesztés

Külföldi játékosok szerkesztés

Dražen Petrović és sikeres karrierjeit követően az 1980-as években egyre több nemzetközi játékos csatlakozott az NBA-hez. A következő listán olyan nemzetközi játékosok szerepelnek, akik elnyertek NBA-díjakat vagy elismert játékosok lettek karrierjük során:

Ezen kívül szerepeltek olyan játékosok is az NBA-ben, akik ugyan külföldiek, de a ligába való érkezésük előtt egyetemi kosárlabdát már az Egyesült Államokban játszottak. Néhány példa:

A 2013–2014-es szezonban 92 (rekord sok) nemzetközi játékossal indult az NBA-idény, 39 különböző országot képviseltek és kitették a liga 20%-át.[67] Az NBA azon játékosokat tekinti nemzetközinek, akik nem az Egyesült Államok 50 államának egyikében, vagy Washingtonban születtek.

Díjak listája szerkesztés

 Bővebben: National Basketball Association díjak listája

Egyéni szerkesztés

Elismerések szerkesztés

  • All-NBA csapatok
  • All-Defensive csapatok
  • Újonc csapatok

Csapat szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ This Date in the NBA: June (angol nyelven). www.nba.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  2. ↑ This Date in the NBA: August (angol nyelven). www.nba.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  3. ↑ Members (amerikai angol nyelven). www.usab.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  4. ↑ The World’s Highest-Paid Athletes 2021. Forbes. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  5. ↑ REVEALED: The world’s best paid teams, Man City close in on Barca and Real Madrid | Sporting Intelligence (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  6. ↑ Gaines, Cork: The NBA is the highest-paying sports league in the world (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  7. ↑ Major sports leagues all make a lot of money, here's how they do it: (angol nyelven). Global Sport Matters, 2019. március 7. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
  8. ↑ History of Basketball in Canada. National Basketball Association. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  9. ↑ a b The Official NBA basketball encyclopedia. Julius Erving–David Stern–Alex Sachare. 2nd edition, Revised. 1994. ISBN 0-679-43293-0 Hozzáférés: 2022. október 17.  
  10. ↑ Board, Advance Media NY Editorial: NBA’s bogus birthday sweeps Syracuse’s contributions under the confetti (Editorial Board Opinion, Video) (angol nyelven). syracuse, 2021. november 28. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  11. ↑ NBA is born (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  12. ↑ a b McDowell, Sam: Sumner grad Harold Hunter, first African-American to sign with NBA team, dies at 86. Kansas City Star, 2013. március 9. [2013. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  13. ↑ Writer, Staff: N.C. Central great Harold Hunter dies at 86 (amerikai angol nyelven). The Fayetteville Observer. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  14. ↑ Former Tennessee State basketball coach Harold Hunter dies. The City Paper, 2013. március 7. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  15. ↑ Hansford, Corey: Throwback Thursday: Minneapolis Lakers Win First Ever NBA Championship (amerikai angol nyelven). Lakers Nation, 2013. augusztus 15. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  16. ↑ NBA Rules History. National Basketball Association, 2008. május 8. [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  17. ↑ Boston Celtics | History, Notable Players, Championships, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  18. ↑ Charles Salzberg: From set shot to slam dunk : the glory days of basketball in the words of those who played it. 1998. ISBN 0-8032-9250-3 Hozzáférés: 2022. október 17.  
  19. ↑ Crowe, Jerry: That iconic NBA silhouette can be traced back to him. Los Angeles Times, 2010. április 27. [2010. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  20. ↑ Season Review: 1970-71 (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  21. ↑ DuPree, David. „New Twist in NBA: the 3-Point Goal”, Washington Post, 1979. október 11. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  22. ↑ a b ESPN.com - ENDOFCENTURY - Katz: Magic and Bird did it all. www.espn.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  23. ↑ Facebook; Show more sharing: Bird's Salary Projected at $6 Million in '91-'92 (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1989. augusztus 13. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  24. ↑ Facebook; Show more sharing: NBA: A Season Begins : Price of a Starting NBA Franchise Is Up to $32.5 Million (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1988. november 8. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  25. ↑ Burns, Scott: Top 5 Performances in NBA 3-Point Contest History (angol nyelven). Bleacher Report. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  26. ↑ David Stern becomes fourth NBA Commissioner, 1984 (angol nyelven). Forbes. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  27. ↑ Zillgitt, Jeff: David Stern leaves as 'No. 1 reason' for NBA success (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  28. ↑ „NBA Commissioner Stern Helped League Grow”, NPR.org (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (angol nyelvű) 
  29. ↑ Lincicome, Bernie: June 20, 1984: Apologetic Bulls 'stuck' with Michael Jordan. chicagotribune.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  30. ↑ Goldaper, Sam. „NBA '89-90; Turnovers, 2 More Teams And Questions”, The New York Times, 1989. október 29. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  31. ↑ Daly dies at 78; led Pistons to titles, U.S. to gold (angol nyelven). ESPN.com, 2009. május 9. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  32. ↑ The New York Times: This Day In Sports. archive.nytimes.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  33. ↑ Repeat 3-Peat, Bulls Win Again! (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  34. ↑ Sports, Houston Chronicle: Flashback: Rockets sweep Magic for 2nd straight NBA crown (amerikai angol nyelven). Houston Chronicle, 2018. június 14. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  35. ↑ Davis, Scott: WHERE ARE THEY NOW? The 1992 Dream Team that dominated Olympic basketball (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  36. ↑ 25 facts to celebrate the Dream Team 25 years later (angol nyelven). Chicago Sun-Times, 2017. július 28. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  37. ↑ Brown, Clifton. „PRO BASKETBALL;Now Playing in the N.B.A., the Raptors and the Grizzlies”, The New York Times, 1995. november 3. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  38. ↑ Araton, Harvey. „As W.N.B.A. Opens Its 20th Season, Key Figures Recall the First Game”, The New York Times, 2016. május 13. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  39. ↑ Wise, Mike. „BASKETBALL; It's Their Ball, and N.B.A. Owners Call for Lockout”, The New York Times, 1998. június 30. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  40. ↑ Johnson, Martin: Reasons to Be Optimistic About the NBA Lockout (angol nyelven). The Atlantic, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  41. ↑ Mendoza, Madalyn: On this day in San Antonio history: The Spurs won their first NBA Championship 19 years ago (amerikai angol nyelven). mySA, 2018. június 25. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  42. ↑ a b NBA & ABA Champions. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  43. ↑ Haddad, Ken: 17 years later: Remembering the 2004 Pistons-Pacers brawl (angol nyelven). WDIV, 2021. november 19. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  44. ↑ Stern, David J.; Buchanan, Richard W.: TESTIMONY OF DAVID J. STERN COMMISSIONER, NATIONAL BASKETBALL ASSOCIATION AND RICHARD W. BUCHANAN SENIOR VICE PRESIDENT AND GENERAL COUNSEL, NATIONAL BASKETBALL ASSOCIATION BEFORE THE COMMITTEE ON GOVERNMENT REFORM U.S. HOUSE OF REPRESENTATIVES. oversight.house.gov. Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza. [2021. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  45. ↑ Bryant Leads Lakers To 15th NBA Title (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  46. ↑ Facebook; Show more sharing: Lakers edge Celtics in Game 7, win 16th title (amerikai angol nyelven). San Diego Union-Tribune, 2010. június 18. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  47. ↑ Basketball record 108,713 watch All-Star Game (angol nyelven). ESPN.com, 2010. február 15. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  48. ↑ NBA referees approve 2-year labor agreement (angol nyelven). ESPN.com, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  49. ↑ NBA cancels first two weeks of regular season (angol nyelven). ESPN.com, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  50. ↑ Belson, Ken. „N.B.A. Owners and Players Ratify Labor Deal”, The New York Times, 2011. december 9. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  51. ↑ Sports, Jeff Zillgitt, USA TODAY: David Stern stepping down in 2014 as NBA commissioner (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  52. ↑ Adam Silver: The NBA's next commissioner (angol nyelven). ESPN.com, 2012. október 25. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  53. ↑ Top Moments: Warriors set record with 73-win season (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  54. ↑ A timeline of LeBron James' eight consecutive NBA Finals appearances (angol nyelven). CBSSports.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  55. ↑ Toronto Raptors beat Golden State Warriors for first NBA title (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  56. ↑ Reynolds, Tim: NBA suspends season after Utah Jazz player tests positive for COVID-19 (angol nyelven). CTVNews, 2020. március 11. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  57. ↑ Cacciola, Scott. „N.B.A. Suspends Season After Player Tests Positive for Coronavirus”, The New York Times, 2020. március 12. (Hozzáférés ideje: 2022. október 17.) (amerikai angol nyelvű) 
  58. ↑ NBA Board of Governors approves competitive format to restart 2019-20 season with 22 teams returning to play (angol nyelven). NBA.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  59. ↑ Mannix, Chris: Free From Quarantine: The NBA Bubble Is A Unique Experience (amerikai angol nyelven). Sports Illustrated. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  60. ↑ Harris, Mary: The Bizarre Stories of Everyday Life Within the NBA Bubble (angol nyelven). Slate Magazine, 2020. július 22. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  61. ↑ Game 1 of NBA Finals sees lowest viewership in recorded ratings history (amerikai angol nyelven). sports.yahoo.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  62. ↑ NBA Ratings Drop: New Poll Reveals Main Reason Why - Game 7 (amerikai angol nyelven), 2020. szeptember 8. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  63. ↑ Amico, Sam: Insider: NBA's historic TV ratings lows come with 'obvious caveats' (angol nyelven). Sports Illustrated Cleveland Cavs News, Analysis and More. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  64. ↑ Amico, Sam: NBA first-round ratings drop 27 percent, 40 percent since 2017-18 (angol nyelven). Sports Illustrated Cleveland Cavs News, Analysis and More. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  65. ↑ NBA On ABC Ratings Down 45 Percent Compared To 11-12 Season. basketball.realgm.com. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  66. ↑ Leandro Barbosa Makes NBA History as Golden State Warriors Defeat Cleveland Cavaliers in Finals (amerikai angol nyelven). Latin Post - Latin news, immigration, politics, culture, 2015. június 17. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
  67. ↑ Helin, Kurt: Record 92 foreign players on NBA rosters to start season (amerikai angol nyelven). ProBasketballTalk | NBC Sports, 2013. október 29. (Hozzáférés: 2021. április 11.)

További információk szerkesztés

  • Hivatalos oldal
  • NBA.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Jack Clary: Kosárvarázs. Az NBA élő legendái; ford. Bánki Bálint, Tóth Kornél; Maecenas–Lord, Budapest, 1994
  • Godfrey Jordan: Kosár. NBA kosárlabda kézikönyv; ford. Deák Horváth Péter, Szalóczy Ibolya; Fiesta–Saxum, Budapest, 1997
  • Ron Smith: Kosárlabda. Az NBA képes enciklopédiája; ford. Sáringer László, Sarlai Péter; Holló, Kaposvár, 1997
  • Ben Osborne: Mai csillagok, a jövő legendái. Az NBA legjobban fizetett játékosai; ford. Straky Zoltán; Holló, Kaposvár, 1999
  • NBA hivatalos játékszabályok, 1999; szerk. Lugossy Norbert, ford. Bodnár Péter; Syrt Bt., Budapest, 1999
  • Báthory László: Kosárlabda Atlantától Washingtonig. Minden amit az NBA csapatairól tudni kell; Dime Sport, Dunakeszi, 2005
  • Dávid Kornél–S. Tóth János: Dávid Kornél. Az egyetlen magyar NBA-játékos; Ulpius-ház, Budapest, 2014
  • Az NBA legendái. Ismerd meg minden idők legnagyobb kosarasait!. Ikonikus játékosok, emlékezetes meccsek, dinasztiák; szerk. Dan Peel, ford. Csurka Gergely; G-Adam Stúdió, Budapest, 2020
  • Phil Jackson–Hugh Delehanty: Tizenegy gyűrű. A legendás NBA-edző önéletrajza; ford. Szabó Mihály István, Szabó György András; G-Adam, Budapest, 2021
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=National_Basketball_Association&oldid=26345431”