Mira (csillag)

vörös óriás csillag, a Cet csillagképben

A Mira (/ˈmrə/, Omicron Ceti, ο Ceti, ο Cet) egy vörös óriás csillag, távolsága 200–400 fényév, a Cet csillagképben található. A Mira egy kettőscsillag. A Mira A önmagában is változócsillag, ez volt az elsőnek felfedezett nem szupernóva változócsillag.  A Mira a legfényesebb periodikus változócsillag, ami szabad szemmel még éppen nem látható. Távolságának értéke kissé bizonytalan, a Hipparcos műhold előtti mérések szerint távolsága 220 fényév;[2] a Hipparcos 2007-es adatai szerint 299 fényévre található; a mérés hibaszázaléka 11%.[3]

Mira
Megfigyelési adatok
CsillagképCet csillagkép
Távolság299
Színkép típusaM5-9IIIe+DA[1]
Pályaadatok
Évi parallaxis10,91 milliívmásodperc
Radiális sebesség63,5 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban9,33 mas/év
deklinációban-237,36 mas/év
Fizikai adatok
Tömeg2,4×1030 kg,
1,2 M

Megfigyelésének története szerkesztés

A Mira változócsillag volta ismert lehetett az ókori Kína, Babilónia és Görögország tudósai számára.[4] Az első feljegyzések David Fabricius csillagásztól származnak 1596. augusztus 3-án, aki akkoriban a Merkúr bolygó megfigyelésével foglalkozott. Augusztus 21-ig a fényessége egy magnitúdóval növekedett, majd októberig elhalványult a megfigyelés elől.  Fabricius ezért azt gondolta, hogy ez egy nova, de újból megpillantotta 1609. február 16-án.[5]

1638-ban Johannes Holwarda meghatározta a csillag feltűnési periódusát, ami tizenegy hónapra adódott. Gyakran őt tekintik a Mira változócsillag volta felfedezőjének. Johannes Hevelius is megfigyelte nagyjából ebben az időszakban, ő adta neki a "Mira" nevet (a latin "csodálatos", "meglepő" szóból) a Historiola Mirae Stellae (1662) című művében, mivel nem úgy viselkedett, ahogyan a többi ismert csillag.  Ismail Bouillaud a fényességi periódusát 333 napban adta meg, ez a modern kori értéknél, ami 332 nap, egy nappal több.  Ez olyan szempontból is figyelemre méltó, hogy a Mira fényességváltozásának periódusa is változó. Élettartamát jelenleg 6 milliárd évre becsülik.

Lehetséges, hogy a Mira változócsillag volta már Fabricius előtt is ismert volt. Karl Manitius,  Hipparkhosz Kommentárjainak (Τῶν Ἀράτου καὶ Εὐδόξου φαινομένων ἐξήγησις) modern kommentátora szerint a második századból származó szöveg egyes adatai a Mirára vonatkoznak. A távcsöves megfigyelések előtti időszakból Klaudiosz Ptolemaiosz, al-Sufi, Ulugbek, és Tycho Brahe csillagkatalógusai nem említik még normál csillagként sem. Három említése történik kínai és koreai forrásokban 1070-ben és 1596-ban.

A csillagrendszer szerkesztés

A Mira egy kettőscsillag, ami egy vörös óriásból (Mira A) és egy magas hőmérsékletű fehér törpéből (Mira B) áll. A Chandra röntgenmegfigyelő műhold adatai szerint tömegáramlás történik a két csillag között a fehér törpe felé. A két csillag nagyjából 70 csillagászati egység távolságra van egymástól.[6]

Mira A szerkesztés

A Mira A jelenleg az óriáságban van (AGB) .[7][8][9]

Változócsillag volta szerkesztés

A Mira A egy jól ismert példája a változócsillagoknak, amiket a csillag után  Mira típusú változócsillagnak neveznek. Nagyjából 6–7000 ismert csillag van ebben az osztályban.[10] Ezek mind vörös óriások.  

A Mira fényessége 3,5 magnitúdóval változik, ezzel a Cet csillagkép legfényesebb csillagai  közé tartozik. Érdekesség, hogy a Mira a sugárzásának nagyobb részét az infravörös tartományban adja le, de ott a fényességváltozása csak két magnitúdó.[11]

Mira B szerkesztés

A kísérőcsillagot csak 1995-ben fedezte fel a  Hubble űrtávcső. Ekkor 70 csillagászati egységre volt a párjától. A HST ultraviola képei és a Chandra űrtávcső röntgenfelvételei spirális gázáramlást mutatnak a Mira B irányába. A Mira B keringési periódusa a Mira A körül nagyjából 400 év.

Megfigyelése szerkesztés

A Mira nem látható március és június között, mivel akkor túl közel kerül a Naphoz.

 
Ultraviola mozaik a NASA Galaxy Evolution Explorer (GALEX) felvételén

Jegyzetek szerkesztés

  1. General Catalogue of Stellar Spectral Classifications (Version 2013-Jul)
  2. (1980. március 28.) „Burnham's Celestial Handbook” 1, 634. o, Kiadó: Dover Publications Inc..  
  3. http://simbad.u-strasbg.fr/simbad/sim-basic?
  4. Wilk, Stephen R (1996. március 28.). „Mythological Evidence for Ancient Observations of Variable Stars”. The Journal of the American Association of Variable Star Observers 24 (2), 129–133. o.  
  5. Hoffleit, Dorrit: History of Mira's Discovery. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
  6. Karovska, Margarita (2006. augusztus 1.). „Future Prospects for Ultra-High Resolution Imaging of Binary Systems at UV and X-rat Wavelengths”. Astrophysics and Space Science 304 (1–4), 379–382. o. DOI:10.1007/s10509-006-9146-4.  
  7. Pogge, Richard: Lecture 16: The Evolution of Low-Mass Stars. Ohio State University, 2006. január 21. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
  8. Lopez, B. (1999. március 28.). „AGB and post-AGB stars at high angular resolution”. Proceedings IAU Symposium #191: Asymptotic Giant Branch Stars: 409. 
  9. De Loore, C. W. H.. Structure and Evolution of Single and Binary Stars. Springer (1992. március 28.). ISBN 0-7923-1768-8 
  10. GCVS: vartype.txt from the GCVS catalogue (statistics at the end of the file indicate 6,006 mirae and 1,237 probable mirae)
  11. Braune, Werner: Bundesdeutsche Arbeitsgemeinschaft für Veränderliche Sterne. [2007. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés