Mírábáj

Mírábáj (dévanágari:मीरां बाई, magyaros átírásban: Mírán bái) magyar meghonosodott neve Míránbáj (más írásmóddal: Meera; Mira; Meera Bai) élt (1498–1547) hindu misztikus költőnő, kinek szerzeményei India-szerte ismertek és népszerűek. Egyik legjelentősebb poétája a vaisnava bhakti mozgalomnak.

Mírábáj
Rádzsasztáni festmény Mírábájról
Született	i. sz. 1498 körül India, Rádzsasztán
Elhunyt	i. sz. 1547 körül India, Dvárka
Állampolgársága	indiai
Nemzetisége	rádzssztáni
Házastársa	Bhoj Raj
Foglalkozása	költőnő
Halál oka	fulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Mírábáj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Úgy tartják, Ravidász tanítványa volt. Mírábáj 200-1300 közötti számban komponált imajellegű dalokat, bhadzsanokat. Ezek a bhadzsanok a bhakti hagyomány részei, és leggyakrabban Krisnát választják témának.

Mírábáj költeményei a hindi nyelv rádzsasztháni dialektusában, és gudzsaráti nyelven maradtak fenn. Nevében a बाई (bái) hölgyet jelent.

Élete

Mírá báí életének töredékeit a költészetéből, és a közösségétől hátramaradt történetekből formálhatjuk egésszé. A bhakti hagyomány követői Mírá báí életének történetét valóságként fogadják el, ám élettörténetének történelmi hitelessége tudományos vita tárgya.

Mírábáj Mératban született, Rádzsaszthán Nágaur kerületében, a rádzsputok Ráthór (Rathaud) dinasztiájában. Mikor hatéves volt, Mírábáj kapott egy Krisna múrtit (kegyszobor) édesanyjától, vele játszott, énekelt és ő volt az, akivel beszélgetéseit folytatta. Apjának bátyja, Viram Deo, aki a trónig jutott, lehetővé tette Mírábájnak a házasságot Bhódzs Rádzs herceggel, 16 éves korában. Bhódzs Rádzs a Csittórból származó Rána Szanga legidősebb fia volt. A házasság révén Mírábáj nagyon magas társadalmi pozícióba emelkedett, Csittór uralkodója ugyanis a közvetlen vezetője volt Rádzsputana hindu vezetőinek. A Krisna iránti imádata miatt azonban férjével való kapcsolata elhidegült, és családjával való kapcsolata is megromlott. Krisna iránti imádata olyan összeegyeztethetetlen volt életével, hogy elhanyagolta a társadalmi kötelezettségeit. Megtagadta az imádkozást Durgához, a család hagyományosan tisztelt istenségéhez.

A férje pár évvel házasságuk után meghalt, és Mírábáj megtagadta a szatit, nem áldozta fel önmagát férje temetésén (szatí ). Fátylát levéve díszes ruhákat és ékszereket kezdett hordani. Énekelt és táncolt nyilvánosan a templomokban, nem törődve a hagyomány előírásaival. Szégyent hozva ezzel családjára. Indiában az özvegyek közmegvetésben részesülnek a mai napig. Sorsuknál a tűzhalál is jobb sokszor. Hagyományosan a rádzsput nőknek le kell fátyolozni magukat. Az özvegyek csak fehér színű ruhákat hordhatnak, ékszereket, tilakot, (homlok közepére festett pont), szindúrt (asszonyoknál a hajvágatba szórt színes festék) sem viselhetnek és örülhetnek, ha emberszámba veszik őket. Kizárólag egyszerű ételeket fogyaszthatnak, ünnepi eseményekről ki vannak tiltva. Északon ebben az időben a templomi táncosnőket (dévadászík), az iszlám hódításának nyomán prostituáltakká nyilvánították. Tisztességes nő nem táncolt nyilvánosan gumruval (csörgő) a lábán. Mindezek miatt nagy nehézségeken ment keresztül élete során.

1527-ben a rádzsputokat muszlim megszállók támadták meg Afganisztánból. Mírábáj apja csatában elesett; az apósa megsebesült és egy évre rá meghalt. Mévár (a királyság neve) új uralkodója sok keserűséget okozott Mírábájnak. Költeményeiben megemlíti, hogy a családja kétszer próbálta őt megölni, de mindkét esetben csodával határos módon megmenekült. Ezek a lelki gyötrelmek elviselhetetlenekké váltak számára, így hát miután Krisnához imádkozott, elhagyta a palotát harmincadik életéve körül, Mathurába zarándokolt, majd Vrindávanba, s végül Dvárkába. Mírábáj ideje nagy részét a Krisnához való imádkozás tette ki. Lélekemelő dalok egész sorát adta hagyatékul, melyek nagy részét most is éneklik Indiában. A bhakti mozgalom szentként tartja számon. A 16. században a bhakti mozgalom megmutatta az üdvözüléshez vezető utat az önfeláldozáson keresztül. Egyéb szentek ugyanebben a kultúrában: Tukárám, Kabír, Nának guru, Rámánanda, Csaitanja, Rána báí.

Krisna iránti szeretetét mintegy összegzi a hiedelem a dvárakai templomból való eltűnéséről. A hiedelem úgy tartja, hogy eksztázisban dalolva lépett be a szent templomba. A templom ajtajai a hiedelem szerint maguktól becsukódtak, és mikor kinyíltak, a monda szerint Mírábáj ruhája borította be Krisna múrtiját, szimbolizálva egyesülését (vagy találkozását) imádott istenével.

Magyarul megjelent fordítás, életrajz

Egy himnuszának magyar fordítása:

„Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

A világ azt mondja: Mírá megőrült,

anyósom, hogy romlás a családon.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Méregcsészét küld neki a király,

mosolygott, ivott a pohárból.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Testem-lelkem feláldozom Hari lábainál,

látása nektárját sóvárgom.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.

Mírá Ura a hegyettartó Nágara,

Uram, oltalmadra vágyom.

Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.”

Magyarul

• Távollét. Mírá hercegnő misztikus versei és legendája; vál., prózaford., jegyz. Bangha Imre, műford. Déri Balázs; Argumentum, Bp., 1997 ISBN 963-446-057-7

Források

• Bangha Imre, Déri Balázs: TÁVOLLÉT, Mírá hercegnő misztikus versei és legendája. Budapest: Argumentum Kiadó. 1997. ISBN 963-446-057-7  
• Terebess Ázsia E-Tár: TÁVOLLÉT, Mírá hercegnő misztikus versei és legendája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 17.)
• Jone Johnson Lewis, About.com Guide: Mirabai (angol nyelven). [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• UdaipurTimes.com - Sayeed Ahmed: Mira Bhakti, is surrendering yourself to Lord: Dr. Bhanawat (angol nyelven). [2012. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• womeninworldhistory.com: Mirabai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 2.)