Mírábáj

Indiai költők, írók
(Mirabai szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 2.

Mírábáj (dévanágari:मीरां बाई, magyaros átírásban: Mírán bái) magyar meghonosodott neve Míránbáj[6] (más írásmóddal: Meera; Mira; Meera Bai) élt (14981547) hindu misztikus költőnő, kinek szerzeményei India-szerte ismertek és népszerűek. Egyik legjelentősebb poétája a vaisnava bhakti mozgalomnak.

Mírábáj
Rádzsasztáni festmény Mírábájról
Rádzsasztáni festmény Mírábájról
Születetti. sz. 1498 körül
India, Rádzsasztán
Elhunyti. sz. 1547 körül
India, Dvárka
Állampolgárságaindiai[1][2][3][4][5]
Nemzetiségerádzssztáni
HázastársaBhoj Raj
Foglalkozásaköltőnő
Halál okafulladás
A Wikimédia Commons tartalmaz Mírábáj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Úgy tartják, Ravidász tanítványa volt. Mírábáj 200-1300 közötti számban komponált imajellegű dalokat, bhadzsanokat. Ezek a bhadzsanok a bhakti hagyomány részei, és leggyakrabban Krisnát választják témának.

Mírábáj költeményei a hindi nyelv rádzsasztháni dialektusában, és gudzsaráti nyelven maradtak fenn. Nevében a बाई (bái) hölgyet jelent.[7]

Mírá báí életének töredékeit a költészetéből, és a közösségétől hátramaradt történetekből formálhatjuk egésszé. A bhakti hagyomány követői Mírá báí életének történetét valóságként fogadják el, ám élettörténetének történelmi hitelessége tudományos vita tárgya.[8]

Mírábáj Mératban született, Rádzsaszthán Nágaur kerületében, a rádzsputok Ráthór (Rathaud) dinasztiájában. Mikor hatéves volt, Mírábáj kapott egy Krisna múrtit (kegyszobor) édesanyjától, vele játszott, énekelt és ő volt az, akivel beszélgetéseit folytatta. Apjának bátyja, Viram Deo, aki a trónig jutott, lehetővé tette Mírábájnak a házasságot Bhódzs Rádzs herceggel, 16 éves korában. Bhódzs Rádzs a Csittórból származó Rána Szanga legidősebb fia volt. A házasság révén Mírábáj nagyon magas társadalmi pozícióba emelkedett, Csittór uralkodója ugyanis a közvetlen vezetője volt Rádzsputana hindu vezetőinek.[9] A Krisna iránti imádata miatt azonban férjével való kapcsolata elhidegült, és családjával való kapcsolata is megromlott. Krisna iránti imádata olyan összeegyeztethetetlen volt életével, hogy elhanyagolta a társadalmi kötelezettségeit. Megtagadta az imádkozást Durgához, a család hagyományosan tisztelt istenségéhez.

A férje pár évvel házasságuk után meghalt, és Mírábáj megtagadta a szatit, nem áldozta fel önmagát férje temetésén (szatí [Tiltott forrás?]). Fátylát levéve díszes ruhákat és ékszereket kezdett hordani. Énekelt és táncolt nyilvánosan a templomokban, nem törődve a hagyomány előírásaival. Szégyent hozva ezzel családjára. Indiában az özvegyek közmegvetésben részesülnek a mai napig. Sorsuknál a tűzhalál is jobb sokszor. Hagyományosan a rádzsput nőknek le kell fátyolozni magukat. Az özvegyek csak fehér színű ruhákat hordhatnak, ékszereket, tilakot, (homlok közepére festett pont), szindúrt (asszonyoknál a hajvágatba szórt színes festék) sem viselhetnek és örülhetnek, ha emberszámba veszik őket. Kizárólag egyszerű ételeket fogyaszthatnak, ünnepi eseményekről ki vannak tiltva. Északon ebben az időben a templomi táncosnőket (dévadászík), az iszlám hódításának nyomán prostituáltakká nyilvánították. Tisztességes nő nem táncolt nyilvánosan gumruval (csörgő) a lábán. Mindezek miatt nagy nehézségeken ment keresztül élete során.

1527-ben a rádzsputokat muszlim megszállók támadták meg Afganisztánból. Mírábáj apja csatában elesett; az apósa megsebesült és egy évre rá meghalt. Mévár (a királyság neve) új uralkodója sok keserűséget okozott Mírábájnak. Költeményeiben megemlíti, hogy a családja kétszer próbálta őt megölni, de mindkét esetben csodával határos módon megmenekült. Ezek a lelki gyötrelmek elviselhetetlenekké váltak számára, így hát miután Krisnához imádkozott, elhagyta a palotát harmincadik életéve körül, Mathurába zarándokolt, majd Vrindávanba, s végül Dvárkába. Mírábáj ideje nagy részét a Krisnához való imádkozás tette ki. Lélekemelő dalok egész sorát adta hagyatékul, melyek nagy részét most is éneklik Indiában. A bhakti mozgalom szentként tartja számon. A 16. században a bhakti mozgalom megmutatta az üdvözüléshez vezető utat az önfeláldozáson keresztül. Egyéb szentek ugyanebben a kultúrában: Tukárám, Kabír, Nának guru, Rámánanda, Csaitanja, Rána báí.

Krisna iránti szeretetét mintegy összegzi a hiedelem a dvárakai templomból való eltűnéséről. A hiedelem úgy tartja, hogy eksztázisban dalolva lépett be a szent templomba. A templom ajtajai a hiedelem szerint maguktól becsukódtak, és mikor kinyíltak, a monda szerint Mírábáj ruhája borította be Krisna múrtiját, szimbolizálva egyesülését (vagy találkozását) imádott istenével.

Magyarul megjelent fordítás, életrajz

szerkesztés

Egy himnuszának magyar fordítása:

„Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.
A világ azt mondja: Mírá megőrült,
anyósom, hogy romlás a családon.
Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.
Méregcsészét küld neki a király,
mosolygott, ivott a pohárból.
Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.
Testem-lelkem feláldozom Hari lábainál,
látása nektárját sóvárgom.
Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.
Mírá Ura a hegyettartó Nágara,
Uram, oltalmadra vágyom.
Csengettyűk a lábán, Mírá táncol.”
  1. MusicBrainz artist ID. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  2. Nemzetközi Virtuális Katalógustár (több nyelv nyelven). Online Számítógépes Könyvtári Központ. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  3. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  4. cnp00542134, https://data.cerl.org/thesaurus/cnp00542134, 2021. július 13.
  5. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2021. július 13.)
  6. KNMH 350 o.
  7. Jone Johnson Lewis, About.com Guide Mirabai, i. m. 
  8. Bangha Imre, Déri Balázs TÁVOLLÉT, Mírá hercegnő misztikus versei és legendája, i. m. 
  9. womeninworldhistory.com Mirabai, i. m.