Főmenü megnyitása

Mirca falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Supetarhoz tartozik.

Mirca
A Sarlós boldogasszony templom
A Sarlós boldogasszony templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSupetar
Jogállás falu
Irányítószám 21400
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség321 fő (2011) +/-
Népsűrűség51,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság43 m
Terület6,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mirca (Horvátország)
Mirca
Mirca
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 22′ 40″, k. h. 16° 31′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 22′ 40″, k. h. 16° 31′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirca témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Splittől 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Brač sziget északi oldalán, a Supetarról Sutivanra vezető út mentén fekszik. Főbb településrészei Donji Dvori, Pod Lokvu, Glavica, Zamire, Pod Murva (a régi tér), Pod Šipak és Mola Bonda.

TörténeteSzerkesztés

Az itt előkerült régészeti leletek alapján megállapítható, hogy település helyén már az ókorban villagazdaságok álltak, melyek romjait később a település lakóházaiba építették be. Valószínűleg az itt talált épületromokról származik Mirca neve is, amely a latin murus főnévből származik és mely falat jelent. A korabeli források szerint középkorban Miracnak nevezték, mely elnevezés a helyiek körében a mai napig fennmaradt. A helyi lakosság ugyanis a nevet a szláv „mir” (béke) szóval hozta összefüggésbe. Alapítói Donji Humacról és Sutivanról érkezett családok voltak. A középkorban a településnek csak a déli, a tengertől távolabb eső része fejlődött ki. Ennek az volt az oka, hogy a tengerparthoz közeli települések gyakran voltak kitéve a kalózok támadásainak. A település parti része csak a 16. században kezdett kialakulni. G. Giustinian velencei hivatalnok írja 1553-ban, hogy a Brač-sziget települései a sziget belsejében vannak, de már hét öbölben lakóházak is találhatók. 1579-ben a Bertičević és Brković családok kis templomot építettek, melyet a Sarlós boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, de a nép csak Gospa Miračkának, azaz a béke úrnőjének nevezte. Ekkor már tizenöt lakóház állt a településen mintegy hetven lakossal. 1614-ben Mirca már önálló káplánt kapott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Mirca 1825-ben lett önálló plébánia, addig Sutivanhoz tartozott. Első plébánosa a donji humaci Tito Laurić atya volt. A Sarlós boldogasszony templomot 1841-ben építették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1942. június 26-án éjjel egy partizánegység hatolt be a településre, ahol az ismert usztasa vezetőt Jerka Kiriginát megölték, a papot pedig súlyosan megsebesítették. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt.

NépességSzerkesztés

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
391 479 462 463 485 493 0 464 443 475 415 340 300 298 306 321

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Sarlós boldogasszony plébániatemplomot 1841-ben építették, 1858-ban pedig amint az a homlokzaton látható latin nyelvű feliratból is kitűnik bővítették. Ugyanebben az évben építették a harangtornyot is. A bejárat felett a „Domus mea, domus orations” (az én házam az imádság háza) felirat olvasható. A templomnak két márvány, és három, fából faragott oltára van. Az oltárképek közül ki kell emelni Felix Tironi 1783-ban festett Piétáját. A templomon kívül a településen még egy egész sor kis kápolna található, melyekben képek, szobrok vannak elhelyezve.
  • A temetőben áll az 1931-ben épített Szent Teréz kápolna, melynek oltárképe a helyi naiv művész Pavo Gospodnetić alkotása.
  • A tengerpart közelében kis múzeumot rendeztek be, melyben az olívaolaj előállításának folyamatát mutatják be.

GazdaságSzerkesztés

A település lakóinak fő megélhetési forrása a turizmus. Mircának strandja, kis halászkikötője is van. A supetari kompkikötőtől mindössze néhány kilométerre található, így könnyen megközelíthető. Ezért gyakran keresik fel a turisták. Tervezik egy jachtkikötő építését is. A lakosság egy része olívatermeléssel, földműveléssel és állattartással is foglalkozik.

KultúraSzerkesztés

  • Donji dvori településrészen augusztus első szombatján immár 18 éve rendezik meg a hagyományos művészeti kiállítást, ahol a képek mellett pecsenyesütést, jó borokat és dalmát dalokat is élvezhet a közönség.
  • A település ünnepnapja védőszentjének ünnepe július másodika, a Béke királynőjének ünnepe.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Mirca témájú médiaállományokat.