Mittelmann Bernát

(1866–1915) magyar orvos

Mittelmann Bernát (Voloszánka, 1866. október 10.Budapest, 1915. szeptember 24.)[2] magyar orvos.

Mittelmann Bernát
Született1866. október 10.
Hajasd
Elhunyt1915. szeptember 24. (48 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozásaorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1890)
SírhelyeÓbudai zsidó temető
SablonWikidataSegítség

Mittelmann Ábrahám perecsenyi gazda, földbérlő és Waldmann Szose fiaként született. 1867 és 1884 között az Ungvári Katolikus Királyi Gimnáziumban tanult. Barna Mihály tanító megkedveltette vele a magyar irodalmat. Szegény családból származott, így tanulmányai közben nevelősködéssel is foglalkozott. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1889. február 22-én orvosdoktori oklevelet nyert. 1889. december 5-től 1890. január 4-ig a trachoma gyógyítási tanfolyamot hallgatta. 1894. május 6-án tisztiorvosi minősítési bizonyítványt szerzett. 1895. október 25-től 1896. október 23-ig a Szent István Kórház Sebészeti Osztályán orvosgyakornok volt.

Óbudán telepedett le, ahol tekintélyes orvosi gyakorlatra tett szert. A Magyar Királyi Államvasutak, az óbudai Chevra Kadisa, a Cselka Egylet, a Zion Izraelita Jótékonysági Egylet orvosa, tartalékos honvéd főorvos, székesfővárosi választmányi tag és az Óbudai Zsidó Hitközség elöljárósági tagja volt.

Felesége Rakonitz Gizella (1873–1945) volt, dr. Rakonitz Mór magánzó és Gattein Rozina lánya, akivel 1895. május 12-én az Óbudai zsinagógában kötött házasságot.[3]

Gyermekei:

  • Mittelmann Dénes (1896–1944)[4] orvos, felesége Szentgyörgyi Frida (1904–?) volt.[5]
  • Mittelmann Vilma (1897–?) az 1920-as években az USA-ba költözött.
  • Mittelmann Béla (1899–?) az 1920-as években az USA-ba költözött.
  • Az Óbudai állandó színház (emlékirat, 1893)
  • A körülmetélés eredete, története és orvosi műtéte. 11, 383. VI. a. számú belügyminiszteri rendelethez (Budapest, 1900)

Tornaügyben

  • Az iskola és torna

Buda és Vidékében

  • Az epileptikus jellem: Mohamed
  • Napoleon

Budapesti Hírlapban

  • Budapesti kereskedelmi kikötő. Memorandum, melyben az ó-budai nagy-szigetet és a partot ajánlja kereskedelmi kikötőnek, a kormány által tervezett csepeli kikötő helyett. Külön is megjelent. (1902. február)