Mohácsi kikötő

Mohácsi kikötő a Duna jobb partján fekszik, az 1449 folyamkilométernél, 1,6 kilométerre északra a mohácsi vasútállomástól. A Magyar Állam tulajdona. A nemzetközi forgalomban mindenfajta vízi jármű fogadására alkalmas.[1]

Mohácsi kikötő
OrszágMagyarország
TelepülésMohács
Típus
Elhelyezkedése
Mohácsi kikötő (Magyarország)
Mohácsi kikötő
Mohácsi kikötő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 33″, k. h. 18° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 33″, k. h. 18° 41′ 42″
Térkép
SablonWikidataSegítség

A kikötő építése szerkesztés

1852-ben épült meg a kikötő, a Pécs–Mohács-vasútvonal, ami az Első Duna-Gőzhajózási Társaság tulajdona volt, és egyben az építtető is. A kikötőt kőhányásos rézsűburkolat védi. Hídfészkek, támaszrúdfészkek, kikötőbakok vannak a kikötőben lévő hajónak. 800 méteres a rakodó része. A hídfészkek és a támaszrúdfészkek vasbetonból készültek, vaskarikákkal. A rakodóvágány a régi téglagyárnál végződik (ha még van olyan).

A rakodóutak több száz méterig nyúlnak, szélességük 6 méter, burkolatuk makadám. Nyílt rakterület 30 és 60 méter közötti szélességű, kb. 790 méter hosszanti fekvése. Területe 38.000 négyzetméter. Terméskövet használtak a mohácsi kikötő építésekor, talicskázással, kézi munkával. Mint a hajóhíd-, támaszrúdfészkek, kikötőbakok is. A földfeltöltést, a terep átalakítását kordélyos munkával végezték. A mélyépítéses munkákat gépesítés nélkül végezték. Az uszályokba talicskákkal hordták az anyagot. Vasbetonból készült a tároló. Az irodák téglaépületek, cseréppel és palafedéssel.

A Mahart 150 x 30 méteres rakodót használ. A Baranya megyei Cementipari Vállalat 12.500 négyzetméteres területet.

A 20. században szerkesztés

Árvízveszély miatt 245.000 köbméter földet halmoztak fel a töltésekhez védelem gyanánt. Az árvíz a rakodóplató szintjét 36 centi híján nem lépte át. A jég Mohácsnál legtovább 87 napig állt. A jég átlag 10 százalékos forgalom hiányt generál. Rakodásra egyszerre hat 500 tonnás uszályról van lehetőség, 300 jég- és árvízmentes nappal számolva 180.000 tonnás rakodásra van lehetőség elméletben. Gyakorlatban 1958-1960-ban évi átlagos összesítéssel 120.000 tonnát rakodtak le a hajókról, a forgalom ebből 100.000 tonnára becsülhető. A kikötő határában egy vasbeton gabonatároló van, űrtartalma 24.000 légköbméter, 9000-10.000 tonnát bír a gabonatároló. A mohácsi kikötő az 1948. évi államosítással került MÁV irányítás alá. Ekkor még nem volt szállítószalag az érkezett anyagok - terméskő, mészkő - mozgatására.

Fekvése, jellemzői szerkesztés

A Mohácsi kikötőből a belvárosba menet a mohácsi Városházához érünk. Budapest és Mohács között hajójárat közlekedik.[2] Körülbelül százmillió forint pályázati pénzt nyertek a Mohácsi kikötő fejlesztési lehetőségeinek felmérésére.[3] A kikötő egy központi épületből áll, egy irányítótoronyból és egy vámraktárból. A határátkelésnél három ellenőrzésen esnek keresztül a hajók: ellenőriz a határrendészet, a Vám- és Pénzügyőrség és a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. éves személyhajó forgalma folyamatosan nőtt évről évre 2009 és 2012 között. Míg 2009-ben 554 hajó használta a kikötőt, addig 2012-re a személyhajó kategóriában ez a szám megnövekedett 675-re.

2007-ben készült el a mohácsi határátkelő, hárommilliárdos beruházással, aminek 340 méteres partszakasza és vasúti vágánya is van. 2007 óta nem Bécsben, hanem Mohácson történik a vámoltatása az EU területére érkező áruknak. A mohácsi komp hajója, a Sziget Balatonfüreden készült. Testvérhajója a Vácnál közlekedő Árpád. A mohácsi komp Mohács és Újmohács között jár. Több melléképülete is van a mohácsi kikötőnek.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Horváth Sándor: A Közép-Duna jégjárása, Vízügyi Közlemények 1960/4.
  • VITUKI: Vízrajzi Évkönyvek

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Mohácsi határkikötő. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  2. Hajóval Mohácsra. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 13.)
  3. HAJÓZÁS Mohács: közforgalmú kikötő, logisztikai központ
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohácsi kikötő témájú médiaállományokat.