MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.

(Mahart szócikkből átirányítva)

A MAHART–PassNave Személyhajózási Kft. (rövid neve: Mahart) nagy múltú magyar állami személyhajózási cég. Jogelődjét, a Magyar Hajózási Részvénytársaságot 1955-ben alapították, 2000-ig a folyami szolgáltatások mellett tengeri áruszállítást is végzett, majd ennek megszűnése után a dunai személyszállításra kezdett koncentrálni. Az eredetileg állami társaságot 2008-ban privatizálták, de 2013-tól ismét a magyar állam a cég többségi tulajdonosa. Jelenleg a cég az összes hajóját a Dunán üzemelteti. A rendszeres séta- és kirándulóhajó-járatok mellett ők honosították meg Magyarországon a szárnyashajózást, jelenleg is csak ez a cég végez ilyen tevékenységet itthon. A vállalat jelenleg összesen 17 személyhajóval, 10 hordszárnyas hajóval, és 8 egyéb vízi járművel rendelkezik,[2] valamint hozzájuk tartozik még több mint 70 kikötő is.[3] Fő bázisa a budapesti Vigadó tér. A vállalat charter hajózást is végez, bizonyos rendezvényhajók pedig kibérelhetők hivatalos és magáncélra (pl. esküvőre, céges rendezvényre) is.[4]

MAHART PassNave Személyhajózási Kft.
MAHART–PassNave logo.png
A Duna Corso hajó a Dunán, 2014-ben
A Duna Corso hajó a Dunán, 2014-ben
Jelmondat Hajóra fel!
Típus Korlátolt felelősségű társaság
Jogelőd MAHART Magyar Személyhajózási Rt.
Alapítva 1955. január 1. (Magyar Hajózási Részvénytársaság)
1994. január 1. (MAHART–PassNave Személyhajózási Kft.)
Székhely 1056 Budapest, Belgrád rakpart 22.
Vezetők Spányik Gábor (ügyvezető igazgató)
Alapító Baross Gábor
Iparág vízi közlekedés
Tulajdonos Magyar Turisztikai Ügynökség
Árbevétel 3,4 milliárd Ft (2018)[1]
Leányvállalatai MAHART Tours

Magyar cégjegyzékszám 01-09-268781
A MAHART PassNave Személyhajózási Kft. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MAHART PassNave Személyhajózási Kft. témájú médiaállományokat.

Nyáron, a főszezonban sűrítik a járatokat a Dunakanyar felé, hiszen ez a táj sok kiránduló csoportot vonz a fővárosból. Aki viszont Budapestet akarja látni, az igénybe veheti a MAHART sétahajós útjait. Gyakran szerveznek egyéjszakás hajóutakat Pozsonyba és Bécsbe is.

TörténeteSzerkesztés

Baross Gábor "vasminiszter" 1886-ban kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszterré történt kinevezésétől új korszak köszöntött be a magyar közlekedés történetében, amely a vasút mellett a hajózás szempontjából is újításokat hozott. Megkezdődött a magyar tengeri kikötő, Fiume teljes modernizálása és továbbfejlesztése. A miniszter 1888-ban létrehozta a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatot, hogy "a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítsa". Ez a leányvállalat 1893-ban 12 db gőzhajójával és 40 uszályával 166 ezer utast, 1200 vagonnyi sertést és közel 2 000 000 mázsa árut szállított.

Hamarosan megszületett az 1894. évi XXXVI. törvénycikk, amely a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakításáról és állami segélyezéséről szólt és rendelkezett. Így került sor a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) megalapítására, 1895. január 24-én. A vállalatalapítást 10 millió forint alaptőkével (aminek a fele részvény, a másik fele pedig elsőbbségi kötvény) a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank támogatta anyagilag. A cégnek a 20 évre kötött államszerződés évi négyszázezer forint állami támogatást biztosított. Az MFTR átvette a MÁV összes hajóját, az eredeti cég így megszűnt létezni. Elkezdték felvásárolni a kisebb magyar hajózási vállalatokat, például a győri hajózási társaságot, valamint Újpesten hozzálátott a hajóépítéshez is.

Egymás után indította be a járatait, tevékenységét rövidesen az egész Dunára és hajózható mellékfolyóira kiterjesztette, komoly konkurenciát támasztva a DDSG-nek.

 
Az MFTR Szent Gellért és Deák Ferencz gőzhajói a Vigadó téren, 1938-ban

Az MFTR hajói 1895 és 1917 között évente átlagosan 595 ezer utast és 557 ezer tonna árut szállítottak. 1918-ban 38 darab személyszállító és 54 db áruszállító gőzhajóval, valamit 389 uszállyal és két tankuszállyal rendelkeztek. A korábban gyors, nagyütemű fejlődés az első világháború kitörése után legyengült, majd a vereség következtében leállt. A trianoni békeszerződés által szabott feltételek súlyos csapást mértek a vesztes központi hatalmak hajózási vállalataira, így a magyarra is. Az 1921-ben megkötött Duna-egyezmény teljesen kizárta az idegen lobogókat a Száváról, a Temesről és a délvidéki csatornákról. A Duna a mellékfolyóinak csak bizonyos szakaszait nyilvánította nemzetközinek, a többi vizeken a belföldi forgalomban csakis az adott állam hozzájárulásával lehetett részt venni. Az MFTR és a magyar állam közötti korábbi szerződésben megállapított államsegély az infláció miatt teljesen elértéktelenedett, így a vállalaton mit sem segített. A társaság megpróbált alkalmazkodni a gyökeresen megváltozott viszonyokhoz: 1926-ban csatlakozott a dunai teherjáratok közös lebonyolítására, a parti berendezések közös alkalmazására, és az áruszerzési szolgálat közös ellátására a DDSG és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság között létrejött együttműködési egyezményhez is, de ezek a törekvések azonban az 1928-ban kezdődő gazdasági világválság súlyos hatásait nem ellensúlyozhatták. A cég lehetetlen helyzetbe került.

1932-ben az országgyűlés komoly államsegélyben részesítette a társaságot. Az MFTR részvényei hamarosan a Magyar Államkincstár és a MÁV tulajdonába kerültek. Tervbe vették a flotta modernizálását és fokozott lecserélését is. A világválságot követő években ismét megnőtt a kereslet mind a személy, mind a kereskedelmi hajózásra, a megváltozott igények pedig a változásokat ösztönözték.

 
Egy, a MAHART utolsó csavargőzösei közül. A kép 1955-ben készült Ráckevén

A gazdasági fellendülés a Ganz termelésére is kihatott. Az 1938-ban elkészült Széchenyi, és az 1939-ben megépült Baross lapátkerekes vontatók voltak Európában az első két, egyszerre dízel és elektromos meghajtású vízi jármű. A nem sokkal később kitört második világháború első szakaszában a hadiipar kedvezően hatott a hajózási forgalomra. Az MFTR hajói 1918 és 1944 között éves átlagban 607 000 tonna árut és több mint kétmillió utast szállítottak. A társaság 1944-ben 38 darab gőzüzemű és 11 db motoros személyszállító hajóval, 32 gőzüzemű és 18 motoros áruszállító hajóval, 252 uszállyal és 18 tankhajóval rendelkezett. 1944-től, amikor a háborúskodás elérte a folyami hajózás útvonalait, rendkívül súlyos veszteségek érték a magyar hajózást is. Több mint 200 vízi jármű süllyedt el a Dunába telepített víz alatti aknák miatt, amik közül néhány még a háború után is okozott balesetet. A visszavonulót fújó német és magyar csapatok a hajópark jelentős részét Németországba és Ausztriába menekítették. A harcokat túlélő hajók többsége vagy elsüllyedt, vagy hadizsákmány lett.

1945-ben az MFTR átkelő járatokkal indította újra a hajóforgalmat, amire nagy szükség volt, mivel a vesztes német csapatok az összes Duna-hidat felrobbantották. Az átkelőhajók szerepe tehát létfontosságú volt a főváros életében egészen a Kossuth híd elkészüléséig. A cég időközben fokozatosan megkezdte az elsüllyedt hajók kiemelését, és ha állapotuk engedte, a helyreállításukat is. Az elkobzott hajók nagy része 1946-ra visszatért, de a cégnek az államosítás során fokozatosan át kellett adnia hajóit az 1946. március 30-án megalakult Magyar Szovjet Hajózási Részvénytársaságnak (MESZHART). A szovjet fél a közös vállalkozáshoz a hadizsákmányként birtokába került régi hajókat adta. Mindazonáltal a régi cég 1950-ig fennmaradt, addig közösen végezték a személyszállítást a Balatoni Hajózási Vállalattal. Mivel a háborúban a balatoni hajók nagy része is megsemmisült, az MFTR öt átalakított dunai hajót küldött a testvércégének (ezek egyike volt a Pajtás). 1950-ben mindkét cég a szovjetekkel közös vállalat része lett.

 
Sirály I., az első szárnyashajó Magyarországon

1954 végén a Szovjetunió kilépett a cégből, így 1955. január 1-én létrejött a Magyar Hajózási Részvénytársaság. A vállalat kezdetben a szovjetektől örökölt hajókkal folytatta a működését, de az 1950-es évek végére megindult a hajópark lecserélése. Ennek első lépéseként sor került a hajóépítő ipar, elsősorban a Balatonfüredi Hajógyár, valamint a MAHART tápéi és újpesti hajójavító üzemeinek korszerűsítésére is. Megindult az elavult csavargőzösök és az öreg lapátkerekes hajók nyugdíjazása, helyettük modern, dízelmotoros hajók építése és beszerzése kezdődött. A gőzös vontatóhajókat nem váltották le, egyszerűen motorcserét hajtottak végre rajtuk. Egymás után készültek az új 800, 1200, majd 1600 lóerős motoros vontatóhajók. A vontatóhajó-állománnyal párhuzamosan az uszályflotta modernizálása is megtörtént. A kisebb személyhajókat szintén átépítették. Az 1960-as évek nagy selejtezési hulláma nyomán eltűntek a klasszikus oldalkerekes utasszállító gőzösök. Mindössze kettő maradt az utókorra: a Kossuth, ami étteremhajóként üzemel Budapesten; a másik a Petőfi, ami jelenleg felújításra vár. Az új motoros személyhajók a váci hajógyárban készültek: többek között a 301-es és a 3011-es sorozatú vízibuszok, melyek közül sok még ma is üzemel a Dunán és a Balatonon. A hatvanas évek szenzációja egyértelműen az újonnan elkészült Hunyadi osztály volt, ami három, 600 személyes kirándulóhajó összefoglaló neve. Ezután indult meg a magyar szárnyashajózás, 4 darab Fecske nevű hordszárnyas csónakkal, de ezek csak tesztjelleggel üzemeltek, majd 1962-ben a Raketa típusú szovjet szárnyashajók megvásárlásával menetrend szerinti járatok indultak, többek között Budapest és Bécs között.

 
A MAHART tárgyalóterme Csepelen

Az 1980-as évektől egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet, többek között a magyar hajógyártás megszűnése, a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása, az állami szerepvállalás megszűnése következtében a magyar nemzeti hajózás válsághelyzetbe került. Gondjainak megoldása az európai hajózásban a következő években érvényesülő domináns tendenciák helyes felismerésén és megfelelő állami közlekedéspolitika érvényre juttatásán alapulhatott volna. A rendszerváltás után a MAHART holding jelleggel működött, keretén belül a különböző tevékenységeket önálló üzemegységek, illetve KFT.-k folytatták. 2000-ben a szabadkikötőt részvénytársasággá alakították, a tengerhajózást véglegesen felszámolták.[5] 2004-ben a folyami áruszállítást végző MAHART-Duna Cargo Kft.-t privatizálták (jelenlegi neve DDSG Duna-Cargo).

A MAHART PassNave Személyhajózási Kft. 1994. január 1-jén alakult, mint a MAHART Magyar Hajózási Rt. 100%-os tulajdonú társasága. A 2008-as évben lezárult privatizációt követően a társaság 84%-ának tulajdonosa a több mint 60 éves Masped Zrt., Magyarország egyik piacvezető szállítmányozási és logisztikai vállalata. 2013. októberétől a cég többségi tulajdonosa ismét a Magyar Állam.

FlottaSzerkesztés

Jelenlegi flottaSzerkesztés

 
A Hunyadi
 
Vöcsök III.
 
A Tersus "kukáshajó" a Dunán, 2019-ben
 
A Corvin a Dunán, 2017-ben
 
A MAHART–PassNave Bíbic III szárnyashajója a Dunán, uszályra kiemelve


Hajó Típus A Mahart szolgálatában Megjegyzés
Bíbic I. Poleszje szárnyashajó 1994-
Bíbic II. Poleszje szárnyashajó 1994-
Bíbic III. Poleszje szárnyashajó 1994- Üzemen kívül
Bíbic IV Poleszje szárnyashajó 1994-
Bogdány Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Budapest Eureka II. személyszállító hajó 1994- Rendezvényhajóként működik
Corvin Moszkva személyszállító hajó 1999- Rendezvényhajóként működik
Csillag II. Lajos/1911 csavargőzös 1994- Átkelőhajóként működött, üzemen kívül
Dömös Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Esztergom Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Gönyű Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Győr Moszkva személyszállító hajó 1994- Rendezvényhajóként működik
Hullám Moszkva személyszállító hajó 2008- Rendezvényhajóként működik
Hunyadi Hunyadi motoros kirándulóhajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Táncsics Hunyadi motoros kirándulóhajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Rákóczi Hunyadi motoros kirándulóhajó 1994- Rendezvényhajóként működik
III. úszódaru Úszó forgódaru 1996-
Jégtörő V. 825 jégtörő vontatóhajó 2014- Üzemen kívül
Kis-Duna Csikóvár átkelőhajó 2014-
Március 15. Március 15 motorjacht 199?- Üzemen kívül
Matthias Rex Moszkva személyszállító hajó 1999- Rendezvényhajóként működik
Nagymaros Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Samu Boxer kikötői rendezőhajó 2008-
Sólyom II. Metyeor szárnyashajó 1994-
Sólyom III. Metyeor szárnyashajó 2004-
Sződliget Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Duna Corso Moszkva személyszállító hajó 1994- Városnéző sétahajóként működik
Szürkő Csikóvár átkelőhajó 2017-
Tersus MK-III partraszálló naszád 2016- Hulladékszállító-hajóként működik
U-10013 Gőzkomp 2016- Állóhajóként működik
Visegrád Moszkva személyszállító hajó 1994- Kirándulóhajóként működik
Vöcsök II. Voszhod-2 szárnyashajó 1994-
Vöcsök III. Voszhod-2 szárnyashajó 1994-
Vöcsök VI. Voszhod-2 szárnyashajó 1994- Üzemen kívül
Quicksilver Lasztocska szárnyashajó 2009- Üzemen kívül

Korábbi flottaSzerkesztés

 
A kiállított Vöcsök I. Neszmélyen
 
A Sellő 2017-ben Szolnokon


Hajó Típus A Mahart szolgálatában Megjegyzés
302. Melk motoros bárka 1994-2010 Szétbontva
Csege 301 vízibusz 1994-2010 Tiszacsegén üzemel új tulajdonosnál
Hegyalja 301 vízibusz 1994-2001 Várkert néven üzemel új tulajdonosnál
Leányfalu BKV 100 átkelőhajó 1996-2011 Onyx néven működik új tulajdonosnál
Óbuda 301 vízibusz 1994-2002 Budapesten üzemel új tulajdonosnál
Sellő Mohács 130 átkelőhajó 1994-2012 Szolnokon üzemel új tulajdonosnál
Sólyom I. Metyeor szárnyashajó 1996-1997 Szétbontva
Vöcsök I. Voszhod-2 szárnyashajó 1994-2003 Neszmélyen a hajóskanzenben található kiállítva
Sirály I. Raketa szárnyashajó 1962-1983 Szétbontva
Sirály II. Raketa szárnyashajó 1962-1983 Szétbontva
Sirály III. Raketa szárnyashajó 1976-1985 Sorsa ismeretlen
Ister-Granum Moszkva személyszállító hajó 1993-2012 Új tulajdonosnál üzemel

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://index.hu/gazdasag/2019/05/31/a_viking_es_az_allam_kozos_tulajdonos_a_legfobb_dunai_hajos_cegben/
  2. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. www.hajoregiszter.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  3. Dénes, Tenczer Gábor, Csurgó: A Viking és az állam közös tulajdonos a legfőbb dunai hajós cégben (magyar nyelven). index.hu, 2019. május 31. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  4. passanve, MAHART: Rendezvényhajók (magyar nyelven). MAHART passnave. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  5. Ebből sem maradt mára semmi: magyar tengerhajózás, magyar tenger nélkül. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)

ForrásokSzerkesztés