Molnár Ferenc (közgazdász)
| Ennek a szócikknek a megírásához egyetlen vagy kevés forrást használtak fel, ezért a szócikk tartalma egyoldalú is lehet. |
| A nem-saját források többsége nem a személyről, hanem általában a kormányprogramokról szól, ahol a személyről nincs említés. |
Molnár Ferenc (Székesfehérvár, 1979. január 26. –) magyar közgazdász, PhD, fenntarthatósági szakértő, üzletember, a Prevenciós célú Virtuális Építő Programok[1] (PVÉP) ötletgazdája és jogtulajdonosa, a Singulab Inkubátorház Zrt.[2] valamint több vállalkozás és non-profit szervezet, illetve startup tulajdonosa. Nevéhez köthető a Kelet-közép Európa egyik legnagyobb, az Európai Bizottság által is díjazott zöldenergetikai programja, a Virtuális Erőmű Program felépítése és működtetése.
| Molnár Ferenc | |
 | |
| Született | 1979. január 26. (45 éves) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Corvinus Egyetem (–2006, PhD) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja és magánélete szerkesztés
1979-ben született Székesfehérváron négygyerekes család legidősebb gyermekeként. Nős, egy kislány és egy kisfiú édesapja. 18 évig igazolt labdarúgó volt. Hívő katolikus.
Életpályája szerkesztés
Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban folytatta, majd egyetemi éveit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a linzi Johannes Kepler Egyetemen végezte ösztöndíjasként pénzügyi befektetés elemzői, valamint környezet-gazdaságtan szakirányokon. Doktori (PhD) disszertációját a természeti-társadalmi javak környezeti értékelése témájában írta,[3] amelyet 2006-ban védett meg a Corvinuson.
Pályája kezdetén dolgozott a BKE Környezettudományi Intézetében, valamint a Miniszterelnökségen és háttérintézményeiben az uniós források lehívását előkészítő, tervezői és modellezői szakértői csapat tagjaként. 2004-től részt vett a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus területfejlesztési (KDOP és DDOP), valamint környezet- és energetikai (KEOP) célú operatív programjainak előzetes értékelésében, tervezésében és brüsszeli egyeztetésében. Kezdeményezésére készült el[4] 2007-ben Magyarország első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája (NFFS), amelynek vezető tervezője volt.
A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség[5] (KDRFÜ) vezetőjeként feladata volt mintegy 70 milliárd forintnyi uniós forrás célba juttatásának megszervezése. 2008-tól a Századvég Gazdaságkutató Zrt.[6] uniós üzletág vezetőjeként[7] és stratégiai tanácsadóként már a piaci oldalról segítette az uniós források felhasználását. A fenntartható fejlődés ügye végig kísérte eddigi pályáját, a témában számos szakértői javaslatot készített és tartott előadásokat.
2012 óta működtet saját vállalkozásokat, amelyek a fenntartható fejlődéshez, az egészségprevencióhoz, valamint az ezen a területen működő innovatív megoldásokhoz és startupokhoz kapcsolódnak.
Saját vállalkozási többek között
- a Prevenciós célú Virtuális Építő Programok VÉP-projektjeit működtető Magyar Innováció és Hatékonyság Non Profit Kft. (Mi6),[1] amely a klíma- és energiastratégiai piac egyik szereplője
- a közösségi és piaci forrásszerzést és szervezést támogató InNow Tanácsadó Zrt.[8]
- a kockázati tőkebefektetéseket kihelyező SinguLab Tőkebefektetési Inkubátorház Zrt.[2]
- a hatékonyságnövelési- és folyamatfejlesztési-lehetőség feltárásokat és elemzéseket, továbbá tárgyalás-támogatást végző Negos Tanácsadó Kft.
Prevenciós célú Virtuális Építőprogramok szerkesztés
A kétezres évek végén fogant meg benne egy olyan projekt gondolata, amely a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a megelőzést helyezi előtérbe, utalva arra, hogy a „legzöldebb energia az, amelyet meg sem termelünk”.[9] A mára több önálló nemzeti és határokon átívelő projektet jelölő Prevenciós célú Virtuális Építő Programok (PVÉP) lényege, hogy a programokban résztvevő vállalatok, szervezetek, iskolák és egyéb entitások fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek eredményeit egy jól vizualizálható, virtuális csomagba szervezi. Így épül fel például a sok kisebb-nagyobb energiahatékonysági beruházásból a Virtuális Erőmű, vagy a meg nem termelt hulladékból a Virtuális Hulladéklerakó.
A programok keretében elért eredményeket és projekteket széles körben bemutatják,[10] és díjazzák is a legjobbakat[11] annak érdekében, hogy a legjobb vállalkozási, vagy magatartási mintákat minél többen kövessék. A mintaprojektekből esettanulmányok készülnek, amelyeket edukációs célokra használnak fel: szemléletformálást segítő digitális tudásbázist és tananyagokat fejlesztenek minden korosztály számára az óvodásoktól[12] kezdve egészen felsőoktatásban tanulókig (például Virtuális Tanár Program, 3K program[13]).
Mindemellett a legjobb fenntarthatósági ötletek megvalósítását és minél szélesebb körű elterjesztését közösségi, piaci és kockázati tőke források bevonásával, illetve igény esetén műszaki tervezéssel és beruházás-szervezéssel is támogatják.
Virtuális Erőmű Program szerkesztés
A PVÉP projektjei közül a legismertebb a 10 éve működő Virtuális Erőmű Program,[14] amely mára Kelet-közép Európa legnagyobb zöld energetikai programjává nőtte ki magát. Több mint 9 ezer vállalat, 350 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt eddig a programban. Ennek köszönhetően a VEP 2020-ra a negyedik legnagyobb erőművé vált Magyarországon 627 MWE soha meg nem termelt energiával.[15] A program célja, hogy 2030-ra a Paksi Atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve virtuális legyen.
A VEP-et az Európai Bizottság a legjobb három uniós energiahatékonysági program közé választotta, 2019-ben pedig Áder János köztársasági elnök nemzetközi mintaprojektként a program globális kiterjesztését javasolta az ENSZ-nek.[16]
Virtuális Hulladéklerakó Program szerkesztés
2019-ben indult el a Virtuális Hulladéklerakó Program,[17] amely a hulladék termelésének megelőzését és a körkörös gazdaságot támogatja, valamint a Virtuális Egészség Központ (VEK), amely a betegség-megelőzést és az egészségmegőrzést tűzte zászlajára.
Első Magyarországi Virtuális Tőkebefektetési Showroom szerkesztés
A PVÉP projektek integrált tőkebefektetési zászlóshajójaként Molnár Ferenc 2020-ban két tulajdonostárssal együtt megalapította az Első Magyarországi Virtuális Tőkebefektetési Showroom-ot (EMVITIS). Az EMVITIS[18] célja, hogy tőkét szerezzen és támogassa a fenntartható fejlődést előmozdító, valamint a koronavírus-járványból való kilábalást segítő startupokat és vállalkozásokat.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b MI6 (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ a b Főoldal (magyar nyelven). SinguLab. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Molnár Ferenc: A fenntarthatósági gazdasági érték (FGÉ), avagy a gazdaság és a gazdasági érték egy tartalmazó rendszerek felőli megközelítése. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA. [2020. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (magyar nyelven). www.kdriu.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Századvég - Gazdaságkutató (magyar nyelven). Századvég. [2020. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ kft, jogászoknak: Az EU-s támogatások új rendszere, törvénymódosító javaslat az energiaadó csökkentésére (hungarian nyelven). www.jogiforum.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ INNOW ZRT. (amerikai angol nyelven). INNOW ZRT.. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ hírlap, Magyar: Áder: Az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk (magyar nyelven). www.magyarhirlap.hu. [2019. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Szakcikkek (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ 2020. tavasz (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Hulladék (hu-HU nyelven). MI6. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Regisztráció (hu-HU nyelven). MI6. [2020. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ 2020 pályázatok (hu-HU nyelven). MI6. [2020. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ MI6 program - itt vannak az országos eredmények (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Luca, Pintér: Áder János: Magyarország 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra (magyar nyelven). index.hu, 2019. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Virtuális Hulladéklerakó Program (hu-HU nyelven). MI6. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
- ↑ Virtuális piactér nyújt lehetőségeket magyar startupoknak (magyar nyelven). Világgazdaság. [2020. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
