Mora (Svédország)
Mora nagy történelmi múltra visszatekintő település Svédország Dalarna megyéjében, egyben Mora község központja. A városka nevezetes mint a Vasa-futás befutójának a helye, valamint az itt született kiemelkedő svéd festő, Anders Zorn múzeumáról.
Mora | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Körzethívószám | 0250 |
Testvérvárosok | Lista nincs |
Népesség | |
Teljes népesség | 12 854 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 17,71 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mora témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredete
szerkesztésNeve a régi svéd „mor” szóból ered, aminek jelentése körülbelül sűrű, nedves talajú erdő. A térség eredeti növényzete tajga jellegű erdő.
Földrajzi helyzete
szerkesztésMora a Siljan és Orsasjön tavak közötti félszigeten fekszik. Itt folyik az Österdalälven folyó is a Siljan tóba. A terület egy ősi becsapódási kráter, a Siljansring nyugati széle. Ez Európa legnagyobb, 52 km átmérőjű meteoritkrátere, ami a Devon-korban, mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Siljan az egykori kráter egy részét tölti ki.
A település központja az 1800-as évek végére alakult ki a régi templom körül, nagyrészt az itt épített vasútállomás vonzerejének hatására, majd fokozatosan összenőtt a környező kis falvakkal: (Noret, Lisselby, Morkarlby, Utmeland, Hemus, Selja, Långlet, Öna, Kråkberg és Östnor).
Geológiailag a település az Österdalälven hordalékára, a Siljanba nyíló deltájára épült. A folyó az elmúlt századokban gyakran változtatta futását, utoljára 1659-ben alakított ki új medret.[2] Jelenleg is rendszeresen kotorni kell annak érdekében, hogy esetleges áradásával ne okozzon súlyos károkat.
Története
szerkesztésA település területén már a történelem előtt időkből is találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. Mora egyházközség valószínűleg a 13. században alakult ki, a morai templom legrégebbi részei ugyanis ebből a korból származnak.
Gustav Vasa
szerkesztésMora és vidéke 1520-ban került a svéd történelembe, amikor Gustav Vasa, a későbbi nemzeti hős és svéd király, a dán uralkodó lovagjai elől menekülve Morába érkezett. A hagyomány szerint beszédet mondott a morai templom előtt, felkelésre biztatva a moraiakat. Ők azonban bizonytalankodtak, ezért Vasa folytatta menekülését Norvégia felé. A morai közösség egy idő után meggondolta magát, és két sífutót Vasa után küldött, hogy forduljon vissza. Vasát Sälenben érték utol, visszatért, és megindította azt a felkelést, ami végső soron megdöntötte II. Keresztély dán király uralmát Svédország felett. Gustav Vasa visszatérésének emlékére rendezik meg évente a Vasa-futást Sälen és Mora között.
Gazdasági élet
szerkesztésA gazdasági élet sok évszázadon keresztül az önellátó földművelésre, állattenyésztésre, fakitermelésre alapult. Mora kedvező földrajzi fekvésénél fogva már korán kereskedelmi szerepet is kapott, norvégiai kapcsolatokkal is rendelkezett. A helyi gyepvasércből már a viking korban készítettek fegyvereket, szerszámokat. Erre a hagyományra és a nyersanyagra alapozva a helyi lakosság a 19. században sokféle ipari tevékenységgel próbálkozott. Egy ideig sikeres volt a morai órák – nagy álló- és fali órák – gyártása, a Mora kés , a jellegzetes helyi késfajta gyártása, majd a csapok és más vízszerelvények előállítása. A 19. század végére a település a nagy svéd vasútépítés nyomán a település vasúti csomópont is lett keleti, északi és déli kapcsolattal.
A 21. században a helyi gazdaság fő ágazata a téli-nyári turizmus, elsősorban belföldi látogatókkal, valamint a hagyományos népművészeti termékek gyártása, gyakran bemutató jelleggel is. A vízszerelvények gyártása ezen túlmutatóan is jelentős.
A közlekedésben az észak-déli vasúti kapcsolatok, a csaknem az egész hatalmas országon átvezető belső svéd észak-déli vasútvonal, az Inlandsbanan forgalmának 20. századi csökkenésével vesztettek jelentőségükből, de a keleti vasúti összeköttetés fontos maradt. Jelentős modern autóutak épültek ki, így itt keresztezi egymást a 26. számú és a 70. számú svéd országos főútvonal . Az előbbi hosszú szakaszon egybeesik az E45-ös európai úttal. .
Éghajlata
szerkesztésÉghajlata nedves kontinentális. Ezen a szélességi fokon (61 fok) már inkább a szubarktikus éghajlat lenne a természetes, de a Golf-áramlat enyhítő hatása még a Skandináv-hegységnek ezen az oldalán, azaz az esőárnyékában is érzékelhető. Az itteni éghajlat erősebben kontinentális jellegű, mint a nagyobb svéd városokban, viszonylag meleg nyarakkal és az enyhébb és szigorúbb telek közötti nagy ingadozásokkal. 2015-ig a legenyhébb január 1989-ben volt 0,2 °C átlaghőmérséklettel, míg a leghidegebb, -18,8 fokkal mindössze két évvel korábban, 1987-ben volt.[3]
Az alábbi táblázat hőmérsékleti adatai a 2002-2015 közötti időszakra, a csapadék számai 1961-1990-re vonatkoznak; a szélsőségek 1941 óta végzett megfigyelések alapján szerepelnek.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 10,5 | 11,5 | 17,3 | 26,4 | 27,7 | 32,4 | 31,7 | 33,0 | 25,4 | 21,6 | 14,4 | 10,9 | 33,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −2,2 | −1,1 | 4,0 | 10,5 | 15,5 | 19,6 | 22,1 | 20,3 | 15,6 | 8,3 | 3,0 | −0,6 | 9,6 |
Átlaghőmérséklet (°C) | −5,5 | −4,9 | −0,8 | 4,8 | 9,7 | 13,8 | 16,5 | 15,0 | 10,7 | 4,6 | 0,2 | −4,0 | 5,1 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −9,8 | −8,7 | −5,7 | −0,8 | 3,9 | 7,9 | 11,0 | 9,8 | 5,8 | 0,8 | −2,6 | −7,4 | 0,4 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −39,7 | −40,5 | −30,6 | −22,0 | −8,6 | −3,4 | 2,5 | −2,2 | −8,8 | −16,6 | −27,4 | −35,0 | −40,5 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 35 | 26 | 27 | 35 | 42 | 53 | 69 | 67 | 62 | 47 | 48 | 36 | 547 |
Forrás: [4][5] |
Látnivalók
szerkesztés- Zorn-gyűjtemények - Anders Zorn, a kiemelkedő svéd festőművész lakóháza, múzeuma, birtoka, gyűjteményei
- Az 1200-as évekre visszavezethető Morai templom
- A Vasa-futás célterülete és a rendezvény központi épülete
- Anders Zorn Gustav Vasát ábrázoló szobra a Vasa-futás befutója mellett
- A svéd népművészeti Dala ló szobra a tóparti városi parkban, gyártása a Nusnäs városrészben
- A hagyományos helyi Mora kés gyártása
- Az 1865-ig visszavezethető helyi vízszerelvény-gyártás bemutatója Ostnor városrészben
Látképek
szerkesztés-
Gustav Vasa szobra
-
Történelmi mozdony
-
Nyáresti tóparti látkép
-
Hagyományos polgári faház
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ Ragnar Lannerbro: Ther nu ähr Elf war förra Landh (Mora 1953)
- ↑ Temperature and Wind - January 2015. SMHI. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ SMHI precipitation average 1961-1990. Swedish Metereological and Hydrological Institute (Mora code 10 458). [2018. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
- ↑ SMHI Monthly & Yearly Statistics 2002-2015. SMHI, 2016. április 20. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 18.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mora című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.