Mugai-rjú

A Mugai-rjú (japánul 無外流, Mugai-ryū) egy korjú harcművészeti iskola, melyet Cudzsi Gettan Szukemocsi(辻月丹資茂 Tsuji Gettan Sukemochi) alapított 1680. június 23-án. A hivatalos neve Mugai sinden kenpó (無外真伝剣法 Mugai Shinden Kenpō).

Cudzsi Gettan

A Mugai-rjú alapítója, Cudzsi Gettan Szukemocsi, Cudzsi Szukemocsi néven született a Keian második évében (1649) egy Maszugiban(馬杉 Masugi), Mijamura faluban (宮村 Miyamura), ma Kóka(甲賀郡 "Kōka-gun") város nevet viseli, mely ,a Siga (滋賀県 "Shiga-ken") prefektúrában található. Apja egy alacsony rangú szamuráj, Cudzsi Jadajú, a család második fia.

13 évesen Kiotóba küldte apja, hogy kardvívást tanuljon, 26 éves korára érte el a legmagasabb "Kaiden" szintet. Ez után Edóba (mai Tokió )ment, hogy iskolát nyisson. Hogy pontosan a kardvívás mely iskoláját tanulta nem bizonyos. A legmegbízhatóbb feljegyzések a Jamagucsi-rjút említik Jamagucsi Bokusinszai tanítása alatt, de még korábbi dokumentumok Itó Taizent említik mint mesterét. A vívás ismeretei mellett nagy hangsúlyt fektetett az elméjének csiszolására is. Zen buddhizmust és kínai költészetet tanult Szekitan Rjózen (石潭良全) paptól a Kjúkódzsi (吸江寺) templomban. 32 évesen érte el a buddhista Megvilágosodást, melynek örömére egy verset írt:

 一法実無外
 乾坤得一貞
 吸毛方納密
 動着則光清
 Ippō jitsu mugai
 Kenkon toku ittei
 Suimo hō nomitsu
 Dōchaku soku kōsei

Az igazságon kívül nincsen semmi más
A Világ igazsága
Most itt van az elmémben
Minden apró mozdulatban fény csillan

Az első mondat utolsó két írásjegyét a 無外 mugait vette alapul, hogy iskolájának új nevet, ezzel egy új kardstílust adjon. A név a Mugai-rjú, vagyis Semmi más iskolája nevet kapta. Az elnevezésből is látszik, hogy a Zen az iskola fejlődésére és tananyagára is nagy hatással volt.

Az iskola fejlődése

Az iskola megalakulásakor már Gettan a józan ész szerinti erkölcsi normák és a buddhista tanok betartásával igyekezett oktatni. Nem érdekelte, hogy nincsen hangzatos neve az iskolának, nem érdekelte a hírnév. A szellemiséget a kardrántás művészetének elnevezésébe is átvitte. Elsődleges harcművészete az iaihjódó lett. Az iai jelentése a hirtelen találkozás. Ebből a szóból ered az iaidzsucu nevű harcművészet, mely a kardrántás művészete, illetve az iaidó, mely egy meditatívabb,szellemibb utat jelöl. A hjódó a Hjó (katonai) és a Dó(spirituális út)szavakból tevődik össze, melynek együttes értelme: A katonai szellem útja. Gettan ezzel rávilágított, hogy az igazi harcművésznek nem elég a harcot jól tanulnia, elméjét is élesítenie kell hozzá. Az iskola 10 hosszú kardos (tacsi)és 3 rövidkardos (kodacsi) technikával rendelkezett. Az iskola ismertté vált a Gekiken/gekkenről, mely páncélban történő bambuszkardos edzés, ami a mai kendó előde. Későbbiekben az iskola egyre elterjedtebb lett, nőtt az érdeklődés a mugai-rjú iránt. Gettan 1727-ben halt meg, a stílust fivérei vitték tovább. Yaszuke Takahasi, Gettan öccse Dzsikjó-rjú iaidzsucut tanult, melyből több technikai újítást ültetett át a Mugai-ba, mint például a Szuvari-vazákat. Ezek olyan technikák, mikor a gyakorló felek egymással szemben térdelő ülésben (szeizában) ülnek és innen rántanak kardot.

A páros vívás gyakorlatokra (kumitacsi) felkészítő és egyben meditatív begyakorolt mozdulatokat fejlesztettek ki. Ezek a Katák. Hogy a vágások erejét és pontosságát mérjék és gyakorolják az ún. Tamesigiri (próba vágás) technikát vezették be, mely ekkor már elterjedt volt a kardkovácsok körében az új kardok tesztelésére.

Mesterek és vezetők (Szoke)

Generáció	Edo mugai-rjú Nagymesterek
1.	Cudzsi Gettan Szukemocsi
2.	Cudzsi Uheita
3.	Cudzsi Kimata Szukehide
4.	Cudzsi Bunzaemon Szuketaka
5.	Cudzsi Kimata Szukejuki

A hatodik generációtól a iskolák kettéváltak és a korábbi Edo mellett a Himedzsi stílus is megkezdte működését.

Generáció	Edo nagymesterek	Generáció	Himedzsi nagymesterek
6.	Cudzsi Bunzaemon Szukenobu	6.	Takahasi Hacsiszuke Micuszuke
7.	Cudzsi Kinicsiro Yosisige	7.	Takahasi Tacuzo Micuharu
8.	Cudzsi Kimata Sibaoka	8.	Takahasi Hacsiszuke Shgejuki
9.	Cudzsi Kamegoro Szadatoku	9.	Takahasi Tecuo Takesige
		10.	Takahasi Kjutaro Koun
		11.	Nakagawa Sirjo Sinicsi

A Mugai-rjú utolsó nagymestere (szokéje) Nakagawa Sirjo Sinicsi mester volt, aki 1981 január 2-án 86 éves korában hunyt el. Utódot nem nevezett ki, de több tanítványa is elnyerte a Menkjó kaiden (legmagasabb) fokozatot. Ők a következők:

 Nakatani Takasi
 Sirai Rjotaro
 Toda Motohisza
 Okamoto Josiharu
 Konisi Miszakazu
 Nagaszava Maszao
 Niina Toyoaki Gjokuszo
 Szega Josijuki
 Konisi Sin
 Tamenori Akitada
 Fudzsimura Micsio
 Nakatani Maszaja
 Furuhata Kimijuki

Mugai-rjú Európában

Az Európában ismert Mugai-rjút Niina Toyoaki Gjokuszo Szokétól tanulhatta Luciano Gabriel Morgenstern, aki Japánból hazatérve megalapította első edzőtermét Kölnben. Később több stílust is tanult. 2017-ben a Kaiden szintet kapta meg, majd 2021-ben a 7.dan szintet nyerte el. Európában jelenleg 8 országban, 20 iskola működik, melyek mind Luciano Gabriel Morgenstern Mester vezetése alá tartoznak. Központja a kölni Tensinkai dodzsó.

Németországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Tensinkai dodzsó	Köln	Luciano Gabriel Morgenstern
Tensinkai dodzsó	Düsseldorf	Andreas Laskowski
Tensinkai dodzsó	Aachen	Jonas Fell
Tensinkai dodzsó	Hamburg	Simon Landsberg
Gunsinkai dodzsó	Frankfurt	Klaus Bösche
Zansinkai dodzsó	Hachenburg	Ralf Laqua
Sudoin dódzsó	Meschede	Marcus Görl

Hollandiai iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Kocsókai	Amszterdam	Arjan Tervoort

Olaszországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Iaido Academy Italia	Róma	Maurizio Feliziani
Iaido Academy Italia	Valcanetta	Flavio Feliziani
Iaido Academy Italia	Cerveteri	Roberto Frazzetta
Iaido Academy Italia	Cosenza	Gian Piero Costabile

Törökországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Mugenkai dodzsó	Isztambul	Burak Azak

Csehországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Korjukai dodzsó	Prága	Filip Bartos

Angliai iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Injósin dodzsó	Brimingham	David Jackson
Injósin-LCTKD dodzsó	Cotswolds	Neil Hall
Injósin-Komori dodzsó	Gloucestershire	Brian Carpenter
Nanasi dodzsó	London	David Barrington

Észtországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Szengecu dodzsó	Saku/Talinn	Indrek Järv

Svédországi iskolák
Iskola neve	Város	Vezető mestere
Injókai dodzsó	Sandby	David Lindholm

Technikák

A Mugai-rjú iaihjódót alapvetőleg 3 részre osztjuk technikailag.

kata

kumitacsi

tamesigiri

Kata

A kata 型, vagyis forma egy begyakorlott folyamatos mozgás sort jelent, elképzelt ellenfelekkel szemben. A mugai-rjúnál ide az iai (kard rántás) formagyakorlatait soroljuk, melynek gyakorlásakor a tanulók iaitót (életlen szamurájkardot) használnak.

Ezek lehetnek ülő, álló és lerohanó gyakorlatok.

Ülő kata

A kezdeti időkben az ülő katákat iai-gosi nevű félig térdelő testtartásból indították és mindig ide is tértek vissza a gyakorlat befejezésekor.

Csiburit, vagyis vérlecsapást minden gyakorlatkor oldalra nagy lendülettel végezték.

Mára kikoptak az ülő gyakorlatokból, a technikákat pedig csak szeiza teljes térdelő pozícióból hajtják végre. A Mugai-rjúban ismert ülő katák a következők:

Gojó kata 五用	Goka kata 五箇
Sin 真	Szuigecu 水月
Ren 連	Incsújó 陰中陽
Sza 左	Jócsúin 陽中陰
Jú 右	Hibikigaesi 響返し
sa 捨	Hazumi 破図味

Álló kata

Goó katák 五応
Munazukusi 胸尽し
Enjó 円要
Rjó guruma 両車
Nóokuri 野送り
Gjokkó 玉光

Ezeken túl van még három további kata, melyek felkészítések egy újabb szintre. A hivatalos listában nem szerepelnek, mivel ezek pusztán egy kiegészítő alapot adnak. Ezek a Kihon icsi (Első alap), Kihon ni (második alap) és a Kihon san (harmadik alap)

Lerohanó kata

A hasirigakari katák a nagyobb távolságra lévő ellenfelek lerohanását oktatják.

Hasirigakari kata 走り掛り
Mae gosi 走り掛り
Muszógaesi 夢想返し
Mavarigakari 廻懸り
Migi no teki 右の敵
Sihó 四方

Rövid kardos katák

Ezek a katák a vakizasival végrehajtott katákat tanítják.

Vakizasi no kata 脇差之形
Kiridome 切留
Cukidome 突留
Ukenagasi 受流
Kiriage 斬上
Kuraizume 位詰

Titkos kata

Titkos katának, vagyis naiden kataknak azokat nevezzük, melyek valami ritka, vagy váratlan támadási/védekezési technikát oktattak, emiatt csak a legmagasabb mesterszinteken tanulhatták az iaidót gyakorlók. Emiatt ezt a régi időkben nagyon rejtegették, titkolták. Mára már ismertek ezek a katák, de a tanulásukat most is csak a magas szinteken (2-3 dantól felfele) engedélyezik. Eredetileg 3 ilyen titkos kata létezett, ezt mára kettő másikkal kibővítették.

Naiden Kata 内伝
Dzsinrai 迅雷
Mikaeri 見返り
Icsidzsin 一陣
Cugikagekannó 月影感応
Sófú 梢風 Kumitacsi A tényleges vívást szintén formagyakorlatokon keresztül párosan fakarddal (bokken) gyakorolják. Ezt nevezzük Kumitacsinak (組太刀), vagy Iai no katának (居合之形). Iai no kata 居合之形 Hokuto 北斗 Taihaku 太白 Rjúszei 流星 Kaszumi 霞 Inazuma 稲妻 Tamesigiri Tamesigirinek, vagyis próbavágásnak hívjuk az éles Szamurájkarddal (真剣sinken)történő vágásgyakorlatokat. Az éleskarddal történő gyakorlást és vágásokat (így a tamesigirit is) a veszélyessége miatt csak 1 dan mesterszint felett engedélyezik. A tamesigiri minden esetben egy japán tatami nádszőnyeg összetekerve, majd beáztatva. Így közel olyan ellenállóságot képez, mint egy élő szövet (pl. emberi kar, vagy egy láb). Gekken A gekken egy régi vívástípus, melyet páncélban, bambuszbotokkal gyakoroltak az éles párviadalokat imitálva. A páncélnak és a rugalmas kardnak köszönhetően itt kisebb volt a sérülés kockázata, így a vágásokat teljes erővel lehetett bevinni. A Gekkenben előfordulnak földreviteli, földharci és lefegyverzési technikák is. Ezt a gyakorlás módot sok iskola mai napig tartja, mint például a Kasima sinden dzsikisin kage-rjú. A Második világháború után a technikákat és a felszerelést csoportosították, csak néhány páros katát tartottak meg. Szigorú szabályok közé szorították a vívást és megalakult a kendó. Fokozatok A dzsúdó megalapításakor vezették be a tanuló- (kjú) és mesterfokozatokat (dan). Mint a legtöbb japán harcművészet, az iaidó és így Mugai-rjú is átvette ezt a típusú rangsorolást. A szintet az övön a karate , vagy a dzsúdó val szemben nem visel. A japán vívásban az az elterjedt szokás maradt meg, hogy a szintet a technikai tudás adja, amit azonnal látni a tatamira történő lépéskor így övszínre nincs szükség. 6 tanulófokozatot és 8 mesterfokozatot különböztetünk meg. Első amivel mindenki kezd az a mukjú (szint nélküli), majd ezt követik 5kjútól visszafele számolva 1kjúig a tanulószintek. Első dan-t hívják sodannak. Aki ezt a szintet eléri, az már jogosult az önálló oktatásra. A mestert mindig Szenszejnek nevezik, a magasabb szintű tanulótársat pedig Szenpájnak. Felszerelés Ruházat Ruházata a hagyományos szamuráj ruha maradt. Ez egy felső giből és egy bőszárú nadrágból, a hakamaból áll. A gi-t egy hosszú övvel kötik meg a hakama alatt, amibe a kardot is bújtatják. 5 dan fokozattól felfele engedélyezik a családi címerrel ellátott kabát, a haori viselését. Edzésen és bemutatókon egyaránt engedélyezett a japán cipő, a tabi viselése. Fegyverek A Mugai-rjú alapfegyvere természetesen a szamurájkard. A gyakorlás módja és a megszerzett szint szabja meg, hogy milyen fegyvert használhat a tanuló. A hagyományos katanán túl vannak kodacsi, vagyis rövidkardos technikák is. Iaitó Az egyedül végzett formagyakorlatokat, a katákat iaitókkal (japánul: 居合刀) tanulják, melyek az éles katanával és vakizasival teljesen megegyezők azt leszámítva, hogy nincsenek kiélezve. Így a gyakorlás a kezdetekben is biztonságos. Sinken A tamesigiri próbavágásokra igazi kardot, vagy más néven sinkent (japánul: 真剣) használnak. Ezt csak 1 dan mesterszint felett engedélyezik, mivel a kardok borotvaélesek, könnyen balesetet okozhatnak egy nem megfelelően betanult gyakorlat végrehajtásakor. Bokken/ Bokutó A bokken, vagy más néven bokutó az éles kardhoz nagyon hasonlító fakard, mellyel a kezdők a katákat, később pedig a páros formagyakorlatokat, a kumitacsikat gyakorolják. A fakardokhoz is tartozik kardhüvely így a kardrántási technikákat ugyanúgy lehet gyakorolni vele. Sinai A sinai négy darab bambusz lécből összeállított rendkívül rugalmas kard. A gyakorlók csak páncélban történő víváskor alkalmazzák. Páncél Manapság használt páncél teljes mértékben megegyezik a közismert kendó páncéllal. A kardrántáshoz egy plusz övet használnak melyet egy karikával látnak el, hogy a Sinai bambuszkardot úgy viselhessék, mint az éles társát. Megjelenése a médiában Ame agaru ( Eső után ) című filmben a főszereplő Iszava Ihei (Terao Akira) , Cudzsi Gettantól (Nakadai Tacuja) tanult Mugai-rjút, mellyel sorra győzi le kihívóit. Többször elmélkedik miközben Mugai-rjú katákat hajt végre, többek közt a Kihon-nit, Munazukusit, rjógurumát. Jegyzetek