Murnau am Staffelsee

	Murnau am Staffelsee
	; Murnau am Staffelsee címere
	; Murnau am Staffelsee címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Garmisch-Partenkirchen járás
Polgármester	Rolf Beuting
Irányítószám	82418
Körzethívószám	08841
Rendszám	GAP
	Népesség
Teljes népesség	11 918 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	313,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	688 m
Terület	38,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′47.683333°N 11.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′47.683333°N 11.200000°E
	Murnau am Staffelsee Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Murnau am Staffelsee weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 918 fő (2023. december 31.).^[1]

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között

Lakosok száma	1414	5438	8352	9913	11 453	11 882	11 975	12 149	12 128	11 918
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

A környék légifelvételen

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.

Története

A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.

A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A95-ös autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Murnau vasútállomás

Nevezetességek

Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.