Főmenü megnyitása

Mustafa Kemal Atatürk (1881. május 19.1938. november 10.) magánélete számtalan tanulmány témájául szolgált. Kemal Karpat török történész szerint Atatürk legújabb életrajzához 7010 különféle forrást használtak fel.[1] Atatürk életével kapcsolatosan több részlet is vita tárgyát képezi, ilyen például a születési dátuma és a teljes neve is. Házasságát szintén sokan és sokféleképpen kutatták. Vallásos nézeteivel kapcsolatban még a 2007-es törökországi elnökválasztások során is heves viták robbantak ki.

Mustafa Kemal Atatürk
Atatürk a Reşit Paşa hajón 1925. szeptember 23-án
Atatürk a Reşit Paşa hajón 1925. szeptember 23-án
Született Mustafa
1881. május 19.
Szaloniki
Elhunyt 1938. november 10. (57 évesen)
Dolmabahçe palota, Isztambul
Nemzetisége török
Házastársa Lâtife Uşaklıgil (1923–25)
Gyermekei 7 adoptált
SzüleiAli Rıza Efendi
Zübeyde Hanım
Foglalkozása katonatiszt, politikus
Iskolái Isztambuli Hadi Akadémia

Mustafa Kemal Atatürk aláírása
Mustafa Kemal Atatürk aláírása

Atatürk személyisége legalább akkora érdeklődésre tart számot mind a történészek, mind a hétköznapi emberek számára, mint véghezvitt reformjai.[1] Erre vonatkozóan a legtöbb információt a kortársak (riválisok és barátok) visszaemlékezéseiből nyerjük. Ali Fuat Cebesoy, Kâzım Karabekir, Halide Edib Adıvar, Falih Rıfkı Atay, Afet İnan megbízható visszaemlékezései és Lord Kinross, Şevket Süreyya Aydemir valamint Vamık D. Volkan és Norman Itzkowitz kutatásai mérvadóak.

Tartalomjegyzék

NeveSzerkesztés

Atatürk személyazonosító okmányai a Vezetéknév szóló törvény után
1934. Sorozatszám: 993 814
1935. Sorozatszám: 993 815

Abban az időben, amikor Atatürk született, a törököknél még ismeretlen volt a nyugaton már megszokott vezetéknév fogalma. Atatürk születésekor az elterjedt Musztafa (Muṣtafā مصطفى) nevet kapta, mely arab eredetű, jelentése „a kiválasztott”. Ez Mohamed próféta egyik jelzője. Musztafa, miközben katonai iskoláit végezte Szalonikiben, a „tökéletes” jelentésű Kemal nevet kapta matematikatanárától.[2] Ettől kezdve Musztafa Kemal néven ismerték.

1916-ban dandártábornoki rendfokozatba léptették elő, amihez a pasa cím és megszólítás is járt. Ettől kezdve Kemal Pasa néven szólították. 1921. szeptember 19-én a Török Nemzeti Országgyűlés a függetlenségi háborúban elért eredményei miatt a Gazi, „Hős” címet ajándékozta neki, így ettől kezdve a Gazi Musztafa Kemal megszólítás járt ki neki.

1934-ben a reformok részeként bevezették a vezetéknév-törvényt, a lakosság nyilvántartásának pontosítása miatt. November 24-én az országgyűlés külön törvénybe iktatva nevezte el Mustafa[m 1] Kemalt Atatürknek, melynek jelentése „minden törökök atyja”.[3] A törvény kimondja, hogy ezt a vezetéknevet nem viselheti más személy.

Törökországban legtöbbször Atatürkként hivatkoznak rá, hivatalos személyi igazolványában (nüfus cüzdanı) Kamâl Atatürkként szerepelt a neve.[4]

Születési dátumaSzerkesztés

Atatürk pontos születési ideje nem ismert, ennek oka a kor körülményeiben keresendő. Egyrészt nem voltak hivatalos feljegyzések a születésekről, másrészt pedig az Oszmán Birodalomban kétféle naptárat is használtak, a muszlim naptárat és a tanizmat, az oszmán reformok után meghonosított rumi naptárat. Törökországban a Gergely-naptárat csak 1925. december 26-án vezették be hivatalosan.[5]

Atatürk születési évét Anno Hegirae 1296-ra teszik, de nem tudni, hogy a muszlim vagy a rumi naptár szerint. A legtöbb kutató úgy véli, hogy a hagyományokból adódóan a rumi naptár szerinti lehet az időpont. A rumi naptár szerinti 1296-os év a Gergely naptárban a hónaptól függően 1880. március 13. és 1881. március 12. közé esik.[6]

Faik Reşit Ünat meglátogatta Atatürk édesanyjának, Zübeyde asszonynak a szaloniki szomszédait, akiktől ellentmondó információkat kapott. Egyesek szerint a kis Musztafa egy tavaszi napon született, mások szerint télen (januárban vagy februárban). Más kutatók 1880 decemberére teszik az időpontot, Atatürk úgy emlékezett, hogy édesanyja szerint tavasszal született. Az 1882-ben született jóbarát, Ali Fuat Cebesoy elbeszélései szerint Atatürk egy évvel volt idősebb nála. Mivel Atatürk maga sem tudta pontosan a saját születési dátumát, Reşit Saffet Atabinen történész felajánlotta neki, hogy legyen az időpont május 19, ami a függetlenségi háború indulásának szimbolikus kezdete.[7][8]

Atatürk személyi igazolványába az 1881-es év került, hónap és nap nélkül. A Török Történeti Intézet 1965-ben 1881. május 19-ét fogadta el Atatürk születésnapjának.[8]

Szenvedélyei, házasságaSzerkesztés

 
Latife Uşaklıgil, Atatürk felesége 1923–25 között

Köztudomású, hogy Atatürknek három nagy szenvedélye volt: a rakı (török ánizspálinka), a dohányzás és a nők. Évekig élt együtt házasságkötés nélkül egy Fikrije nevű lánnyal, aki aztán súlyos beteg lett, így a Gazi Svájcba küldte szanatóriumba. Törökország első emberének állítólag a magyar nők is nagyon tetszettek, legalábbis Gábor Zsa Zsa ezt állítja, aki saját memoárja szerint 1937-ben hónapokig titkos románcot folytatott Atatürkkel – aki elsőként vezette be a szerelmi életbe –, miközben egy török diplomata felesége volt papíron.[9][10]

Atatürk 1923. január 29-én vette feleségül Latife Uşşakit, egy gazdag izmiri kereskedő Franciaországban nevelkedett lányát. Latife kemény jellemű, nehéz természetű, féltékeny típusú nő volt, aki rossz szemmel nézte férje férfitársaságban töltött italozásait és gyanította, hogy Mustafa olykor-olykor szemet vetett más nőkre is. Atatürk, bár büszke volt művelt, nyugati módon gondolkodó, viselkedő és öltözködő feleségére, egyre nehezebben viselte, hogy Latife irányítani próbálta. Egy nagyobb veszekedést követően Mustafa hazaküldte Latifét İzmirbe, majd egy levélben közölte vele, hogy jobb, ha szétválnak útjaik. 1925. augusztus 5-én váltak el. Latife 1975-ben halt meg, és haláláig titkon őrizte Atatürkkel töltött éveinek történetét.[11]

A barátok úgy gondolták, a gyermekáldás segíthetett volna Mustafa és Latife házasságán, de nem született gyermekük. A Gazi azonban szerette a gyerekeket, többet is adoptált. Első fogadott lánya, Sabiha (a családnévtörvény bevezetése után Sabiha Gökçen) lett a világ első női berepülőpilótája (költött családnevének jelentése is égbolt). Atatürk örökbe fogadott még hat másik lányt (Afet, Fikrije, Ülkü, Nebile, Rukije és Zehra) és egy kisfiút (Mustafa).[12] Gondoskodott két másik gyermekről (Abdurrahim és İhsan) is, bár őket nem adoptálta.

Atatürk kedvenc szórakozásai közé tartozott a lovaglás, az úszás és az olvasás; imádta a lovát, Sakarıyát és a kutyáját, Foxot. Szeretett táncolni, leginkább keringőt és ruméliai néptáncokat. Folyékonyan beszélt franciául és németül. Nagy magánkönyvtára volt: érdekelte a nyelvészet, a filozófia, az irodalom, a történelem és a politika. Személyes tárgyainak és könyvtárának egy része megtekinthető Anıtkabirban, Ankarában.

 
Az Anıtkabir, Kemal Atatürk mauzóleuma Ankarában

HivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Az 1924-es latin betűs írásváltásig a törökök arab betűkkel írtak, ezért eddig az időszakig a neveket magyar átírás szerint kell írni. 1924 után, mivel latin betűs írásról van szó, már nem írjuk át a személyneveket sem magyarosan, ezért lesz Musztafa helyett török írásmód szerint Mustafa.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Karpat, Kemal H. (1985. October). „The Personality of Atatürk”. The American Historical Review, New York 90, 893–899. o, Kiadó: Macmillan. DOI:10.2307/1858844.  
  2. Kinross, 12.o
  3. Kemal öz adlı Cümhur Reisimize verilen soyadı hakkında kanun (török nyelven). Török Igazságügyi Minisztérium. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  4. Atatürk személyigazolványa (török nyelven). Török Kulturális Minisztérium. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  5. Turrkey adopts Gregorian calendar (angol nyelven). brainhistory.com. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  6. Doğum Yılı ve Doğum Günü (török nyelven). [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 10.)
  7. Atatürk'ün Doğum Tarihi (török nyelven). Büyükyoncalı Belediye Başkanlığı. (Hozzáférés: 2009. december 14.)[halott link]
  8. a b Akyol, Ahmet: Atatürk'ün Doğum Tarihi (török nyelven). [2009. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  9. Zsa Zsa Gabor
  10. Zsazsa és Atatürk
  11. Flesch István: Atatürk és kora. Corvina 2004. 264-265; 292-295 old. ISBN 978-963-13-5318-1
  12. Atatürk. [2007. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)