Mustafina Klada

település Horvátországban

Mustafina Klada falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Velika Ludinához tartozik.

Mustafina Klada
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségVelika Ludina
Jogállásfalu
Irányítószám44316
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség132 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 16° 36′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 16° 36′ 47″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 41 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északra, a Monoszlói-hegység lejtőin fekszik.

Története szerkesztés

Területe már a középkorban is lakott volt. A 13. században a falu keleti határában a Monoszlói-hegység egyik magaslatán építették fel Košutgrad várát. A vár alatt a Podgradski Jarak nevű patak partján feküdt a főként kereskedők és kézművesek lakta Podgradska település. A településnek temploma is volt, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek és amelyet 1334-ben említenek először. Nem volt nagy a területe, hiszen erre a vár alatt nem állt rendelkezésre elég hely, emiatt viszont sűrűn lakott település volt. A lakosság számára jellemző, hogy 1501-ben a plébános mellett káplán is szolgált itt. A vár és a település birtokosa a 14. század végén monoszlói Csupor István fia János volt. A család egyik tagja Csupor Demeter volt 1442 és 1465 között a zágrábi püspök. Az ő idejében építették fel a podgradskai ferences kolostort, melynek maradványai ma is láthatók a falu felett a vár közelében, a patak bal partján.

A 16. században rövid időre elfoglalta a török. valószínűleg ekkor pusztult el a középkori falu. Mivel a vár is elpusztult Podgradskát sem telepítették be újra. Helyette innen nyugatra a hegység lábánál új falut létesítettek, mely a Mustafina Klada nevet kapta. A község falvaihoz hasonlóan fejlődése a 18. század második felében, Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett.

A falunak 1857-ben 97, 1910-ben 190 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község, melyhez a falu is tartozik. A településnek 2011-ben 164 lakosa volt.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
97 102 105 119 167 190 196 309 268 290 264 227 185 179 180 164

Nevezetességei szerkesztés

Košut várának maradványa Mustafina Kladáról egy makadámúton közelíthető meg. A várat valószínűleg a 13. században építették, első írásos említése 1334-ben történt („castro Cosuchak” alakban), amikor már a vár alatti település templomát is említik. Makár ispán leszármazottaié, majd a Csupor családé, később az Erdődyeké volt. A 16. században a török háborúkban pusztult el és már nem építették újjá. Romjai a Podgradska-patak forrása feletti 270 méteres magaslaton találhatók. A vár ovális alaprajzú volt, mély árok és töltés övezte. Mára csak a kőfalak maradványai láthatók belőle. A vár alatti települést is árok övezte, melyen keresztül felvonóhídon lehetett a várba jutni. A vár közelében ferences kolostor maradványai is találhatók. A romokhoz a vártól hegyi ösvény vezet, helyét tábla jelzi.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés