Mustafina Klada
Mustafina Klada falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Velika Ludinához tartozik.
| Mustafina Klada | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Velika Ludina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44316 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 132 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 16° 36′ 47″45.660742°N 16.612943°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 39″, k. h. 16° 36′ 47″45.660742°N 16.612943°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSziszek városától légvonalban 27, közúton 41 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északra, a Monoszlói-hegység lejtőin fekszik.
Története
szerkesztésTerülete már a középkorban is lakott volt. A 13. században a falu keleti határában a Monoszlói-hegység egyik magaslatán építették fel Košutgrad várát. A vár alatt a Podgradski Jarak nevű patak partján feküdt a főként kereskedők és kézművesek lakta Podgradska település. A településnek temploma is volt, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek és amelyet 1334-ben említenek először. Nem volt nagy a területe, hiszen erre a vár alatt nem állt rendelkezésre elég hely, emiatt viszont sűrűn lakott település volt. A lakosság számára jellemző, hogy 1501-ben a plébános mellett káplán is szolgált itt. A vár és a település birtokosa a 14. század végén monoszlói Csupor István fia János volt. A család egyik tagja Csupor Demeter volt 1442 és 1465 között a zágrábi püspök. Az ő idejében építették fel a podgradskai ferences kolostort, melynek maradványai ma is láthatók a falu felett a vár közelében, a patak bal partján.
A 16. században rövid időre elfoglalta a török. valószínűleg ekkor pusztult el a középkori falu. Mivel a vár is elpusztult Podgradskát sem telepítették be újra. Helyette innen nyugatra a hegység lábánál új falut létesítettek, mely a Mustafina Klada nevet kapta. A község falvaihoz hasonlóan fejlődése a 18. század második felében, Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett.
A falunak 1857-ben 97, 1910-ben 190 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község, melyhez a falu is tartozik. A településnek 2011-ben 164 lakosa volt.
Népesség
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 97 | 102 | 105 | 119 | 167 | 190 | 196 | 309 | 268 | 290 | 264 | 227 | 185 | 179 | 180 | 164 |
Nevezetességei
szerkesztésKošut várának maradványa Mustafina Kladáról egy makadámúton közelíthető meg. A várat valószínűleg a 13. században építették, első írásos említése 1334-ben történt („castro Cosuchak” alakban), amikor már a vár alatti település templomát is említik. Makár ispán leszármazottaié, majd a Csupor családé, később az Erdődyeké volt. A 16. században a török háborúkban pusztult el és már nem építették újjá. Romjai a Podgradska-patak forrása feletti 270 méteres magaslaton találhatók. A vár ovális alaprajzú volt, mély árok és töltés övezte. Mára csak a kőfalak maradványai láthatók belőle. A vár alatti települést is árok övezte, melyen keresztül felvonóhídon lehetett a várba jutni. A vár közelében ferences kolostor maradványai is találhatók. A romokhoz a vártól hegyi ösvény vezet, helyét tábla jelzi.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- Velika Ludina község hivatalos oldala (horvátul)
- Velika Ludina község nevezetességei (horvátul)
- Velika Ludina község rendezési terve 2012-2015. (horvátul)
- Podgradska története[halott link] (horvátul)
