Mustos István

(1931-2008) piarista szerzetespap, amerikai magyar katolikus pap
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 15.

Mustos István (Veszprém, 1931. augusztus 10.Székesfehérvár, 2008. április 20.) piarista szerzetespap, amerikai magyar katolikus pap.

Mustos (Nemesvámosi) István Sch.P.
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született1931. augusztus 10.
Veszprém
Nemzetiségmagyar
Elhunyt2008. április 20. (76 évesen)
Székesfehérvár
SírhelyBudapest, Új Köztemető, Piarista parcella
Munkássága
Vallásrómai katolikus
Felekezetkatolikus
GyülekezetPassaici Szent István római katolikus magyar templom
Tisztségplébános

Hivatal1990-2007
FelszentelésRóma, 1958. április 20.
ElődjeTörök Béla
UtódjaVas László

A piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1949-ben ő maga is belépett a piarista rendbe. 1956 novemberében hagyta el Magyarországot és Rómában folytatta tanulmányait, ahol a Gergely Egyetemen szerzett teológiai fokozatot. Szerzetesi örökfogadalmát 1957-ben tette le, pappá 1958. április 20-án szentelték Rómában. 1959-ben érkezett Amerikába, hogy csatlakozzék azokhoz a piarista atyákhoz, akiknek célja a Rend amerikai tartományának megalapítása volt. Matematikai és fizikai tanári diplomáját 1966-ban kapta a buffalói Canisius College-ban.

Először Buffalóban tanított a piaristák ottani iskolájában, majd 1969-ben Devonba helyezték át, ahol majdnem két évtizedig, 1987-ig volt a gimnázium igazgatója. Vezetése alatt az iskola anyagi helyzete és hírneve megerősödött. Ezalatt négyszer választották meg a tartomány helyettes provinciálisává és ő képviselte az iskolát a Főiskolai Bizottságban. 1985-ben a keleti partvidék Magyar Papi Egyesületének elnöke lett.

1987 és 1990 között a trentoni Szent István magyar plébánia káplánja volt, majd a Passaici Szent István római katolikus magyar templom plébánosaként dolgozott. Azokban az években közölte a három liturgikus évet felölelő heti elmélkedéseit a Katolikus Magyarok Vasárnapja. A külföldi magyarok püspökének, Miklósházy Attilának amerikai delegátusa volt, valamint a Máltai lovagrend észak-amerikai magyar csoportjának káplánja. Passaici tevékenysége alatt nagy energiával fogta össze nemcsak a plébániai híveket, hanem az összes itt élő magyar embert és különböző szervezeteiket.

Tevékeny támogatója volt a magyar cserkészetnek, iskolának, múzeumnak, minden magyar megmozdulásnak. Mint a püspök delegátusa gondját viselte több más, papi ellátással küszködő magyar plébániának, és az ő áldozatos munkájának is köszönhető, hogy több magyar plébánia még mindig szolgálja a magyar híveket. Munkájáért 1998-ban a „Pro Ecclesia Hungariae” kitüntetést kapta a Magyar Katolikus Püspöki Kartól.

2007-es nyugállományba vonulása utána hazaköltözött Magyarországra, majd a székesfehérvári papi otthonban lakott. Hosszú és súlyos szenvedés után 2008. április 20-án hunyt el papszentelésének 50. évfordulóján.

Temetése 2008. május 14-én volt a budapesti Új köztemetőben, a piarista parcellában.

Kitüntetései

szerkesztés

További információk

szerkesztés